Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-23 / 145. szám
www.ujszo.coml 2022. június 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Magyarország az élen A bérek a déli szomszédunknál nőnek a legnagyobb mértékben európai gazdaság nem homogén. Míg Franciaországban az infláció mindössze 5 százalékos, Észtországban 20 százalékot jegyeztek. Ennek a növekedésnek egy bizonyos része az energiaárak megugrásának a következménye azokban az államokban, melyek igyekeznek megszabadulni az orosz forrástól. Van azonban több olyan ország is - ide tartozik pl. Szlovákia és Magyarország -, melyek továbbra is merítenek az olcsóbb orosz energiából, ám az infláció itt is meredeken növekszik. Részben ez azzal magyarázható, hogy szegényebbek vagyunk a Nyugathoz képest. Minél szegényebb egy nemzet, annál többet kell a jövedelméből a fogyasztói kosár alapvető tételeire fordítania, így aztán az energia és az élelmiszerek ára, valamint a lakhatási költségek sokkal megterhelőbbek. Ugyanakkor Kelet-Európábán az infláció emelkedésének a legfőbb oka a szűkös munkaerőpiac. Az alacsony munkanélküliség és a munkaerő iránt továbbra is kitartó óriási kereslet azt eredményezték, hogy a bérek a kontinensen Kelet-Európábán nőnek a legnagyobb mértékben, és ha eltekintünk a fejlődő országoktól, akkor azt is mondhatnánk: hogy a legmeredekebben a világon. Ezt a munkaköltségekre vonatkozó adatok is alátámasztották az Európai Unióban az első negyedévben. Az előző évvel összevetve az EU tagállamaiban a fizetések átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek. Nem ez a legnagyobb mértékű emelkedés a történelemben, azonban nagyon fontos a változatossága. Az egyik oldalon ott van Görögország, ahol a fizetések csökkentek - az utóbbi évben csaknem 2 százalékkal. A másik oldalon ott van Magyarország, ahol a bérek csaknem 23 százalékkal növekedtek. Az összes nyugati országban - Ausztriát kivéve - 5 százalékosnál kisebb béremelkedést jegyeztek. Ellenkezőleg, a kelet-európai országokban a történelem során az eddigi egyik legnagyobb mértékű nominálbér-emelkedés volt tapasztalható. Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban a fizetések több mint 10 százalékkal valorizálódtak. Szlovákiában a béremelkedés viszonylag alacsony volt, az osztrákok kielőztek minket, és a németek sincsenek messze. Szlovákia nem a bérek valorizálásával lehet képes behozni a Nyugat-Európával szembeni lemaradását - főleg ha tudatosítjuk, hogy az infláció Ausztriában 5 százalékponttal kisebb, mint Szlovákiában, csaknem hasonló, mint Németországban. így aztán a szlovákiai lakosok reális bevételei - a környező országokkal összehasonlítva -jelentősen csökkennek. Főleg Magyarországgal összevetve. Csak a csehek és a szlovének képeznek kivételt, ahol a fizetések már most elég magasak, ami a munkaerőpiacukat kevésbé versenyképessé teszi. Csődöt mond a szlovák kormány gazdaságpolitikája, ha nem kepés idevonzani a külföldi tőkét, és nem képes arra sem, hogy hazai tőkét teremtsen elő ahhoz, hogy Szlovákiában több befektetés valósuljon meg. Egyedül ez fogja reálisan fölfelé húzni a fizetéseket. A szerző a Trend főszerkesztője Az 25 BEREMELKEDES AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLLAMAIBAN Aus2tria és Németország kivételével az uniós átlag felett csak a kelet-európai országok vannak. Vannak olyan kelet-európai országok is - pl. Csehország ahol a béremelkedés átlagon aluli. Adatok százalékban. cP' Forrás: Eurostat Halálbüntetés? Sokkos a Fehér Ház Megdöbbentő, hogy az Ukrajnában az orosz erők által elfogott amerikaiakat Moszkva szerint halálbüntetéssel sújthatják - mondta John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azon kijelentésére reagálva, hogy „Oroszország nem zárhatja ki a két amerikai férfi kivégzését." Nem zárhatunk ki semmit, mert ezek bírósági döntések. Nem kommentáljuk őket, és nincs jogunk beavatkozni - fogalmazott Peszkov, aki hétfőn, az NBC amerikai televíziónak adott interjújában zsoldosoknak nevezte a férfiakat, akiket szerinte büntetőeljárás alá kell vonni. A szóvivő szerint a két amerikait nem védik a hadifoglyokról szóló genfi konvenciók. A 39 éves Alexander Drueke-ot és a 27 éves Andy Huynht a Donyecki Népköztársaság nevű - csak Oroszország által elismert - szakadár kelet-ukrajnai területen tartják fogva, ahol ebben a hónapban már egy marokkói és két brit férfit halálra ítéltek. Drueke és Huynh az egyesült államokbeli Alabamából származnak, és amerikai katonai veteránok. Sajtóinformációk szerint Harkivnál fogták el őket, miközben az ukránok oldalán harcoltak. Egy, az elfogásuk után rögzített videófelvételen az őket kihallgató egyik személy arról tájékoztatja Huynht, hogy a Donyecki Népköztársaság törvényei szerint halálra is ítélhetik őket. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közleményt adott ki, amelyben felszólította Moszkvát és az oroszok által megszállt ukrán területek hatóságait, hogy tartsák be a nemzetközi jogot. „Felszólítjuk az orosz kormányt, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek minden egyénnel, beleértve az Ukrajnában harcoló fogságba esettekkel szemben is” - áll a közleményében. Az amerikai külügyi tárca egyik magas rangú tisztviselője kedden újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nyomatékosan” ellenzi azt az orosz álláspontot, miszerint az Ukrajnában elfogott amerikai állampolgárokra nem vonatkoznak a genfi egyezmények. A politikus hozzátette, hogy Washington továbbította álláspontját az orosz kormánynak. (MTI) Orosz érdek a gabonakrízis FELEDY BOTOND ergej Lavrov folytatja a Kreml megbízásából a dezinformációs hadjáratot. Moszkva a háború közepette is figyel arra, sőt talán arra figyel igazán, hogy ez milyen lehetőségeket ad az euroatlanti tábor megosztására. Egy új narratíva épül aköré pár hete, mintha nem az orosz agresszió eredménye lenne a világ búzaellátásának akadályoztatása, hanem a „nyugatiak áskálódása” miatt alakulna így. A hasonló álérveket egyre több helyen látni a hivatalos orosz kommunikációban. A múlt heti szentpétervári gazdasági fórumon ugyanúgy elhangzott, mint a minap Lavrov ankarai látogatásakor. Szomorúbb, hogy például az Afrikai Unió elnöke is elismételte ezeket a sorokat a moszkvai körútja után. Az információs háború új csatateret hoz be: mivel a moszkvai szakemberek már érzékelik, hogy az ukrán háborús bűnök miatt az európai híveik egy jó részét elvesztették, így Afrika, India és Latin-Amerika felé fordultak. Hiszen az ugyanolyan hasznos az orosz érdeknek, ha a világ maradék részét tudják a Nyugat ellen hergelni. Márpedig Európában egyre kevesebb a vevő az orosz sztorikra, még az olasz radikális jobboldali Giorgia Meloni is messze fegyverküldéspárti lett, sokak meglepetésére. Az viszont tény, hogy a világ többi részén arat az orosz propaganda. Ezt az egyik orosz szóvivő úgy fogalmazta meg, hogy „az éhezés a reményünk”. Úgy lehet érteni, hogy az éhező fejlődő országok kellően alá tudják ásni a globális stabilitást ahhoz, hogy a nyugati döntéshozókat - az orosz értékelések szerint - sarokba szorítsák. Ehhez képest fontos leszögezni, hogy az EU sose vetett ki szankciót gabonákra vagy akár műtrágyára sem. A több mint 20 millió tonna gabona azért ragad Ukrajnában minden egyes nap, mert az orosz tengeri blokád miatt lényegében megszűnt a kereskedelmi forgalom, ahogy Mariupolt és kikötőjét is szétlőtték, több más kikötőváros elesett. Odessza maradt ukrán kézen, amellyel szemben orosz tengeri blokád húzódik. Az ukránok védekezése néhány tengeri aknát jelent, amellyel próbálják elkerülni az utolsó tengeri kijáratuk elvesztését, az orosz partraszállást. Az oroszok a gabonakrízis fokozásával csak nyerhetnek: valóban leköti az európai energiákat, növeli a világpiaci árakat keményen, amelyen végül az oroszok kaszálnak majd az idei rekord gabonaaratásuk során. Illetve - mint anno a vakcinadiplomácia idején - most is Putyin kegyúri jogot gyakorolhat a fejlődő országok fölött, hogy kinek ad el gabonát, és kinek nem. Éppen ezért az orosz érdek az, hogy az ukrán gabona megrohadjon. Ne jusson ki a kikötőkből, maradjon ott, ahol van. Az ukrán adatok azt mutatják, hogy a háború ellenére a vetésterület közel háromnegyede aktív, tehát ősszel is tudna Kijev exportálni. Csakhogy ezt Moszkva nagyon nem akarja, miközben a homlokegyenest ellenkezőjét mondja. Remélhetőleg Európán kívül is lassan megtanulják, hogy nem lehet megbízni az orosz vezetés szavában. Sz FIGYELŐ Orbán Putyint és Lukasenkát követi Putyin és Lukasenka után Orbán a legkevésbé kedvelt politikus Ukrajnában - derül ki az ukrán Rating által készített felmérésből. A közvélemény-kutatás arra irányult, hogy az Ukrajnán kívüli politikusokat mennyire kedvelik vagy utasítják el az ukránok. A toplista első három helyezettje a következő: míg Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök toronymagasan vezet, őket a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor követi a sorban. Putyint a megkérdezettek 98 százaléka, Lukasenkát pedig 95 százalék látja teljesen negatívan, Orbán viszont ennél azért szebb eredményt tud felmutatni: őt „csupán” az ukránok 33 százaléka látja teljesen negatív színben, 20 százalék viszonyul hozzá inkább negatívan, vagyis összesen 53 százalék utálja őt. 20 százalék nem ismeri őt, 7 százalék szerint pedig a kérdésre nehéz választ adni, 15 százalék ítéli meg inkább pozitívan, a válaszadók 5 százaléka pedig teljes mértékben pozitívan áll Orbánhoz. Orbánt rögtön Olaf Scholz német kancellár követi, őt 44 százalék ítéli meg teljesen negatívan. A kutatás szerint az ukránok a legpozitívabban Andrzej Duda lengyel elnökhöz állnak, őt 92 százalékuk tartja teljes mértékben pozitívnak, majd Boris Johnson brit miniszterelnök következik 89 százalékkal, Joe Biden pedig brit kollégája mellé állhat fel a képzeletbeli dobogóra, ugyanis rá is a megkérdezettek 89 százaléka tekint teljes mértékben pozitívként. (hvg.hu) Magyar tudósé az Európai Feltalálói Díj Életműve elismeréseként Karikó Katalin biokémikus kapta az Európai Feltalálói Díjat - közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A méltatás szerint Karikó Katalin az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amelylyel utat nyitott a Covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében. A Covid-19-vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. A díjat minden évben olyan feltalálóknak adományozza az EPO, akik kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez. (infostart)
