Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-23 / 145. szám
2 I KÖZÉLET 2022. június 23. | www.ujszo.com Jogilag 456 148 magyar él Szlovákiában A népszámlálás következtében most egyetlen település sem került le a kisebbséginyelv-használati joggal bíró falvak és városok listájáról (TASR-feivétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony Döntött a kormány, összeadva értelmezik a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésére adott válaszokat. Eszerint összesen 456148 személy vallotta magát magyarnak Szlovákiában. A 2021-es népszámlálás során a magyar nemzetiséget az első helyen valamivel több mint 422 ezer személyt jelölte be. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik az első kérdésnél magyart, a másodiknál valami mást jelöltek. A második lehetőségnél pedig kicsivel több mint 34 ezer személy vallotta magát magyarnak. A két adat összegét jelentő több mint 456 ezer fő az ország lakosságának 8,4 százalékát teszi ki. A kormány mostani döntése értelmében, az egyes településeken a kisebbségi nyelvi jogok megállapításánál a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre adott válaszok összegét kell figyelembe venni. A népszámlálási adatok ilyen értelmezése nyomán elsősorban ruszin- és romanyelv-használati jog keletkezik bizonyos településeken. 87 faluban és városban helyezhetik ki a település nevét ruszinul, egy helyen németül. 64 helység esetében pedig romanyelv-használati jog jön létre. Ez utóbbi azonban nem jelenti, hogy az adott helyen roma nyelvű helységnévtáblákat helyeznek ki, hiszen ezeknek a településeknek nincs hivatalos roma neve. Az összes említett városban és faluban azonban létrejön a nemzetiségi nyelvű hivatali nyelvhasználatra vonatkozó jog. Az erről szóló törvény szerint ugyanis mindezt azokban a falvakban és városokban kell biztosítani, ahol egy adott nemzetiség aránya eléri legalább a 15 százalékot. A népszámlálás következtében most egyetlen település sem került le a kisebbséginyelv-használati joggal bíró falvak és városok listájáról. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, aki a népszámlálási eredmények értelmezéséről szóló indítványt a kabinet elé terjesztette, elmondta, a kérdéses listára felkerül viszont öt magyar település. Ugyanakkor ezek egyike sem a nemzetiségre vonatkozó kérdések értelemzése miatt kerül a kisebbségi falvak és városok felsorolásába, hanem azért, mert a lista előző összeállításakor valamiért lemaradtak róla. Eszerint Patonyrét, Kismácséd, Alsócsitár, Ebed és Bellény településeken kerül ki az út mellé az adott falu neve magyarul, illetve a helyi hivatalok kötelesek lesznek magyarul is kommunikálni. Ezek között van magyar többségű község is, így például Ebed, ahol helyi kezdeményezésből már korábban kirakták a település magyar nevét tartalmazó útjelző táblát. Ezekkel együtt az eddigieken felül összesen 157 új településen jön létre kisebbséginyelv-használati jog. Bukovszky elmondta, hogy a nemzetiségi települések listája jelenleg 656 várost, illetve községet tartalmaz, amit most 813-ra bővítenék. A népszámlálás során megállapították azt is, egy-egy falu vagy város településrészében milyenek a nemzetiségi arányok. A kormánybiztos elmondta, 347 településrészen éri el egy nemzetiség legalább a 15 százalékos arányt. Ezeket is felveszik a fent említett listára. Ebből 302 a magyarlakta község- vagy városrész, a . további 45-öt romák, illetve ruszinok lakják. A kisebbségi településrészek esetében azonban nem mindig kerül majd ki az útjelző táblára az adott nemzetiség nyelvén a földrajzi név. Gyakran ugyanis, főleg a szervesen összeépült városrészek esetében, szlovákul sem tüntetik fel táblán, hogy hol kezdődik, illetve ér véget egy településrész. Nincs arról hivatalos összesítés sem, hogy fizikailag mennyi olyan településrésznév-tábla létezik, amelyre a nemzetiségi nyelvű változatnak is ki kell kerülnie. Bukovszky arról is beszélt, a településrészeknek jelenleg nincsen hivatalos kisebbségi nyelvű megnevezése, ezért szakembereket kért fel, hogy határozzák meg a kérdéses nemzetiségi nyelvű földrajzi neveket. „A ruszin és a magyar esetben az összesét meg tudták határozni” - mondta, de hozzátette, probléma mutatkozott a roma helységnevek esetében. Hiszen a roma nyelvű településrészneveket nem kodifikálták még. „Megbíztak azzal, hogy október elsejéig hozzak létre egy munkacsoportot, amely egy évig fog ezen dolgozni” - vázolta a kormánybiztos, miként oldanák meg a roma nyelvű helynevek hiányának problémáját. Bukovszky elmondta, a nemzetiségek által lakott falvak és városok, valamint településrészek felsorolását tartalmazó listát, július végéig kell a kormány elé terjesztenie. A felsorolásban újonnan szereplő településeken jövő január elsejétől léphetnek hatályba a kisebbségi nyelvi jogok. Igor Matovic a fasiszta képviselőknek köszönheti az inflációellenes csomagját Igor Matoviö családtámogatási javaslatának a szerdai elfogadása miatt újra fellángolhat a kormánypártok közötti harc (TASR-felvétel) Jöhet az infliciéellenes csomag, a parlament tegnap szoros eredménnyel, de az elnöki vétó megtörése mellett döntött. A koalícióban uralkodó ellentétek főszereplőjévé a fasiszta képviselők váltak, az ő szavazatuk nélkül ugyanis megbukott volna Igor Matoviö (OllaNO) családtámogatási javaslata. Pozsony. A szavazás végkimenetele az utolsó pillanatig bizonytalan volt, az SaS és a Za l’udí képviselői leszögezték, nem értenek egyet a vétó megtörésével, és kritikus nyilatkozatokkal álltak elő az OEaNO liberális tagjai is. A pártelnöknek végül sikerült meggyőznie saját frakciójának a képviselőit, és a 48 honatyából 46-an a vétó megtörése mellett voksoltak (Juraj Krúpa tartózkodott, Vladimír Zajacik pedig nem szavazott). Az elnöki vétó megtöréséhez legalább 76 szavazatra van szükség, az SaS és a Za l’udí mellett a Hlas és Smer sem támogatta a tervezetet, így mindössze 68 szavazatot hoztak volna össze a koalíciós képviselők, illetve a demokratikus ellenzékhez sorolható politikusok. A liberálisok a jogszabály elfogadása ellen szavaztak, a Za l’udí, Smer és Hlas képviselői pedig tartózkodtak. A Sme rodina Boris Kollár pártelnök ígéretéhez híven garantálta a rendelkezésükre álló 17 szavazatot. Az ESNS párt tagjai és a Tomás Taraba közeli képviselők, illetve az OEaNO-t korábban elhagyó, független képviselőként tevékenykedő személyek (Ján Kroslák, Ján Micovsky és Romana Tabák) is támogatták a családsegítő csomagot - kivéve Katarina Hatrákovát, aki előre jelezte, nem áll szándékában hozzájárulni a vétó megtöréséhez. Szakkörök milliókért A visszautalt jogszabályról két lépésben szavaztak - először arról döntöttek, elfogadják-e az államfő javaslatait, a második szavazás tárgya pedig a vétó megtörése volt. Caputová módosító javaslatainak elfogadásához nem sikerült elegendő szavazatot gyűjteni (a 140-ből 68-an nyomtak igent). A diákok szabadidős tevékenységéről szóló törvény értelmében tehát az 5 és 18 év közötti gyerekek jövőre havi 60 euró támogatást kapnak szabadidős tevékenységekre. Az állam tavaly 17 millió eurót költött a szakkörök támogatására, Matovic januártól 400 millió eurót ígér erre a célra. Emellett a 15 évnél fiatalabb gyerek után járó adóbónusz a jelenlegi 43,60 (vagy 47,14) euróról 70 euróra, majd 2023 januárjától 100 euróra emelkedik. A 15 évnél idősebb (15-25 éves korig - ha tanulmányokat folytat) gyerek után járó adóbónusz a jelenlegi 23,27 euróról 40 euróra nő, majd 2023 januárjától 50 euróra. Júliustól a családi pótlék 30 euróra nő, 2023 januárjától pedig 40 euróra. A családi pótlék emelése miatt eltörlik az alapiskola megkezdésekor folyósított egyszeri plusz anyagi juttatást. Ha a tanuló nem fog rendszeresen iskolába járni, a szülő csak a családi pótlék felét kapja meg. Alkotmánybíróság Az államfő azok ellen a javaslatok ellen emelt kifogást, amelyek 2023 januárjától hatályosak, a júliustól folyósítandó, azonnali segítséget jelentő magasabb támogatásokkal kapcsolatban nem volt kivetnivalója. Elsősorban azt kifogásolta, hogy gyorsított eljárásban fogadott el a parlament olyan javaslatokat is, amelyek csak hónapokkal később lépnek érvénybe. A szavazás után bejelentette, tiszteletben tartja a vétó megtörését, a jogszabály elfogadását azonban alkotmányellenesnek tartja, a kormány és a parlament mindössze 6 nap alatt hagyta jóvá a több mint egymilliárd eurós tervezetet. „Tekintettel a csomag jellegére és pénzügyi vonzatára - 1,2 milliárd euró - helyénvalóbb lett volna olyan eljárásban elfogadni a jogszabályt, amely során a költségvetési felelősség és az átláthatóság alkotmányos szabályai is be vannak tartva” - véli Caputová. Koalíciós harc Eduard Heger (OEaNO) kormányfő kijelentette, a törvénycsomag jóváhagyásával érvényesült a koalíciós tanácson kötött megegyezés, mely értelmében a parlamentre bízták a mentőcsomag sorsát. Hangsúlyozta, jobban örült volna, ha az egész koalíció beáll a kezdeményezés mögé, a koalíció stabilitása szempontjából fontosnak tartja, hogy a legnagyobb frakció végül egységes maradt. Belátta, a jövőben „több energiát kell fordítani a kölcsönös empátiába”. Matovié közvetlenül a szavazás előtt közölte az OEaNO parlamenti klub tagjaival, hogy az SaS megegyezett az ellenzékkel, és az államfő módosító javaslatai elfogadása mellett fognak szavazni. A pártelnök szerint elsősorban ez győzte meg a bizonytalan képviselőket. „Családok - Családellenes koalíció (Caputová, Fico, Pellegrini, Sulik, Seliga, Uhrík) 2:0” - Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő a közösségi oldalán így értékelte a szavazást. Ondrej Dostál, az igazságügyi minisztérium államtitkára azonban eltérő véleményen van: „Kotlebáék gatyamadzagján” - jegyezte meg bejegyzésében. „Ez valaki olyannak a legitimációja, akit nem kellene legitimizálni” - jelentette ki Juraj Seliga (Za l’udí). Bírálta az ESNS tagjaival történő közreműködést, majd hozzátette, beszélni szeretne Hegerrel, és jelen esetben nem biztos benne, hogy továbbra is a koalíció tagja akar maradni. Richard Sulik (SaS) a kezdetektől fogva kritizálta Matovic javaslatát, ezúttal pedig gusztustalannak nevezte az OEaNO és a fasiszták összefogását. Tagadta, hogy bármilyen megállapodást kötött volna az ellenzékkel, majd bejelentette, továbbra sem fognak részt venni a koalíciós tanács ülésein. Peter Pellegrini (Hlas) megjegyezte, „sötét koalíció” működik a parlamentben. „Sajnos a fasiszták fontosabbak Igor Matovic számára, mint az idősek” - mondta arra utalva, hogy a nyugdíjasok és gyermektelen párok támogatása elmaradt. A Szövetség szintén helytelenítette a koalíció lépését, állásfoglalásában felrótta, hogy a kormány az inflációs és áremelkedés idején hónapok óta képtelen hatékony segítséget nyújtani a polgároknak. „Nem egyszerű eldönteni, mi a rosszabb: a központi kormányzat tehetetlensége, a miniszterek meddő csatározása, szakmai felkészületlensége, vagy az a tény, hogy a korábban még alkotmányos többséggel rendelkező koalíció újabban hajlandó együttműködni a szélsőségesekkel. Ez utóbbi a Szövetség számára teljesen elfogadhatatlan” - áll a párt lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában. Az önkormányzatok képviselői szerint hamarosan kiderül, milyen veszélyeket rejtenek az intézkedések a városokra és falvakra nézve. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) az államfőben bízik, aki az Alkotmánybírósághoz fordul az Ügyben, (ba, TASR, Dennlk N)
