Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-21 / 143. szám

www.ujszo.coml 2022. június 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Vajúdó oktatás A változáshoz mindannyiunk türelmére szükség van Mindenki tudja, hogy baj van, de a meg­oldásnak csak nem akaródzik világra jönnie. A baj pedig nem ma, nem is tegnap vagy a múlt héten kelet­kezett, hanem a rendszerváltásaink óta velünk van - legalábbis azóta igazán illene kezdeni vele valamit. Belegondolni is szédületes: ke­vés „közügy” méltó annyira er­re a minősítésre, mint a közokta­tás. Ennek roppant egyszerű oka van, ami pediglen az, hogy szinte alig akad ember, aki legalább egy évtizednyi időt nem tölt el lega­lább egy alapiskolában. Elég sokan azonban csaknem két évtizedig keringenek a labirintusaiban. Már ha nem a szédületes gyorsasággal kiépülő magániskolái, áramvona­lasabb rendszerbe íratják be őket a másoknál szerencsésebb anyagi helyzetben levő szüleik, amely­­lyel - a jelen állapotok fényében és minden jószándékuk mellett - ama bizonyos társadalmi ollót is széles­re tárják, a közoktatás kínlódását pedig érintetlenül hagyják. A tanártüntetések Szlovákiában és Magyarországon is jelzik, csep­pet sem lehet várni. Nincs mire, meddig és miért. Az oktatási rend­szer kulcsfontosságú eresztékei recsegve-ropogva omlanak ránk, s hogy jól kiélvezhessük, hosszú éveken át, lassú ritmusra történik a katasztrófa. Kár beletemetkeznünk két-három órás rémfilmekbe, az igazi borzalmat akkor látjuk, ha el­megyünk egy olyan iskola előtt az utcán, amelynek történetesen nem állnak épp a legjobban a dolgai. Levélnek sem kell ehhez rezdülnie az utcán, mi több, zavartalan pa­csirtaszó övezheti az iskolaépület környékét, a borzalom adott. Akad néhány iskola az országban, ahol ez van, nem pedig más. Az okta­tási rendszerekről, azok felelősei­ről pedig ugyan mit is gondoljunk, amikor vagy szaporán váltják egy­mást a tárcavezetők, mint Szlová­kiában, vagy gyakorlatilag rendes „gazdája”, minisztériuma sincs a szektornak, mint Magyarorszá­gon? A tünetérték egyértelmű. Oktatásról beszélni: csaknem kötelességünk. Kár lenne szakér­telemhez és illetékességhez kötni az ebet, a közügyi jelleg megke­rülhetetlen, az első helyek egyikén kell vele foglalkoznunk a restiben, a nappaliban vagy a folyóparton ücsörögve. Alighanem meg kell emésztenünk azt is, hogy a vál­tozáshoz mindannyiunk türelmé­re szükség van - nagy levegővétel mellett a messze jövendővel kény­szerülünk komolyan összevetni a jelenkort (úgy látszik, bizonyos közfeladatok természete minimum 1831 óta kísért minket e tájakon). Az oktatás teljes átalakítása nyil­ván nem állhat meg a pedagógusok szégyenteljesen alacsony javadal­mazásának méltó, magára időtlen idők óta korrigálásánál. Egyebek mellett messzemenően át kell ala­kítani a közbeszédet, a pedagógus­­képzést, a módszertant és a tan­anyagot - vagyis tulajdonképpen képesnek kéne lenni önmagunkra reflektálnunk, ugyanis az oktatás hamisítatlan közügyi volta azt is jelenti, hogy az oktatás mi magunk vagyunk. Az osztálytermek, az iskola belső terei egyben az ön­ismeret tükrös termei, ahol lemér­hetjük, hol és merre is tartunk - s hogy társadalomként kik is va­gyunk valójában. MIÉRT NEM KEZDENEK EL SZTRÁJKOLNI MÁR HOLNAP? Stabilizálni kell az élelmiszerárakat Minimalizálni kellene a gyár­tási költságeket az álelmi­­szeriparban az állam beavat­kozásával, hogy az élelmiszer ára stabilizálható legyen - vé­li a Fenntarthatóbb Felvidé­kért mozgalom, mely intézke­dési javaslatairól a Szlovák Agrárkamarával egyeztetett. A gyártási költségek minimalizá­lására legalább a helyi kistermelők által előállított termékek esetében (kenyér, kalács, bagett, hentesáru) lenne szükség - hangsúlyozta Pék Pál, a Fenntarthatóbb Felvidékért mozgalom elnöke. A szervezet Patasi Ilonával, a Szlovákiai Agrárkamara elnökével folytatott szakmai egyezte­tést, mely során érintették az önkor­mányzati hulladékgazdálkodást és a benne rejlő értékes komposzt előállí­tására alkalmas biológiailag lebomló hulladékokat, a körforgásos gazdasá­gi rendszer kialakításának lehetősé­gét is, mivel 2023-tól a kommunális hulladék nem tartalmazhat majd bio­lógiailag lebomló hulladékot. „Ellen­kező esetben komoly büntetésre szá­míthatnak az önkormányzatok, amit majd a lakosokra kell ráterhelniük. Ennek elkerüléséhez szükség van a mezőgazdasági szektor szereplőire is” - olvasható a találkozó után ki­adott közös nyilatkozatban. A szakértők egyetértettek: mi­vel a műtrágya ára 200-300%-kal megnövekedett (típustól függően), és bizonyos típusú műtrágyákat Uk­rajnából importált a szlovák piac, most van itt az ideje annak, hogy a zöld gazdaságban rejlő lehetősé­gekről kezdjenek el beszélni. „Ko­ordináltan támogatni kellene azokat az önkormányzatokat, amelyeknek a területén élelmiszeripari termelés folyik, hogy a középületeik tetején naperőműparkokat alakítsanak ki. A nem felhasznált energiamennyi­ségnek megfelelő villanyáram-meny­­nyiséget a helyi élelmiszeripari kis- és középvállalkozások hasz­nálhatnák fel. Ezzel a kormányzat tá­mogathatná a hazai élelmiszer előál­lítását és azok üzletekbe kerülését is. Bizonyos élelmiszerek ára hosszú tá­von stabilizálhatóvá válhatna, hiszen a háromszoros villanyáramár helyett töredékéért juthatna hozzá egy élel­miszeripari termelő” - olvasható a Fenntarthatóbb Felvidékért mozga­lom és a Szlovák Agrárkamara közös sajtónyilatkozatában. (ú) Mint egy abszurd drámában... JUHÁSZ KATALIN A háborús állapotok miatt Ukrajna nem rendezheti meg a 2023-as Eurovíziós Dalfesztivált, hiába nyerték meg az idei versenyt. így szól a hír, amelyen nemcsak az ukrán kulturá­lis miniszter akadt ki, hanem Boris Johnson brit miniszter­­elnök is, aki ugyebár híres buliszakértő. A világ tán legbizarrabb dalversenyét szervező Európai Műsorszol­gáltatók Szövetsége (EBU) busás bevételhez jut egy-egy ilyen buli so­rán: az országoknak részvételi díjat kell fizetniük, maguk állják a ki­küldött dalnokok utazását, szállását, és a tévéközvetítését is perkálni­­uk kell. Az EBU viszont ingyen kapja a helyszínt és mindazt a vizuális pompát, amely rendelkezésre áll a házigazda országban. Aktuális össze­geket nem tudok mondani, mivel a pandémia ebbe is belekavart, de a szlovákok például emiatt ignorálják a versenyt hosszú évek óta, és a magyaroknak sem tetszett a koncepció, amikor még részt vettek a dal­­fesztiválon. (Ok nem indokolták a távolmaradást, de felröppentek bizo­nyos hírek, hogy melyik közösség nem hivatalos megabulija ez, és a je­lenlegi magyar kormányzat nem csípi eme közösséget). De ne hajoljunk el ennyire, maradjunk Ukrajnánál! Mindenki tudja, hogy az ukrán Kalush Orchestrával „megnyerették” az idei Eurovízi­ós Dalfesztivált. Nem volt kínos a produkciójuk, sőt ebben a mezőny­ben kifejezetten színvonalasnak tűnt, de például a moldáv Zdob Sí Zdub semmiben sem maradt el mögöttük: ugyanazt a poposított népzenét mű­velik, ráadásul jó hosszú ideje, és kiváló albumokat tettek le az asztalra — a nemzetközi áttörést hozó 450 Sheep is már 19 éves, tejó ég! A Kalush Orchestrát viszont 2019-ben rakta össze egy ügyes producer, kifejezetten a következő évi Eurovíziós Dalfesztiválra, amelyet elmo­sott a pandémia. Mindegy, a lényeg, hogy amikor a nemzeti selejtezőt megnyerték (ez sem volt sima ügy, de most nem részletezném), még nem sejtették, hogy különleges engedéllyel utazhatnak majd Olaszországba, mivel mindany­­nyian hadkötelesek. Európa szavazói összefogtak Ukrajna győzelmé­nek érdekében, ha már a harctéren nem tudják őket segíteni. Gyönyö­rű gesztus, le a kalappal! Örültek is az ukránok, maga Zelenszkij elnök nyilatkozott a győzelemmel járó jövő évi rendezési jog kapcsán: nívós, felejthetetlen bulira készülhetünk egy szabad országban. Megértem a retorikát, most erre van szükség. De háborús területen nem rendezhetnek nemzetközi zenei show-műsort, ez világos. Akkor sem, ha jövő májusra véget ér az öldöklés. Ha az ukránok győznek, az elesett katonák, meggyilkolt civilek, meggyalázott nők, megkínzott ha­difoglyok, apa nélkül maradt gyermekek iránti tiszteletből nem lenne ildomos. Ha pedig az oroszok győznek, akkor fogalmam sincs, mi lesz, és ezzel nem vagyok egyedül... Boris Johnson Ukrajnát támogató reakciója azért lepett meg, mert az EBU épp a második helyezett Nagy-Britanniával tárgyal. „Normá­lis helyzetben” a brit versenyző győzött volna. A zenei nagyhatalomnak számító ország közmédiája, a BBC épp idén határozta el, hogy végre komolyan veszi ezt a versenyt. Sam Ryder indítása meg is hozta nekik az első sikert 1998 óta. Nagy-Britannia eddig nyolcszor volt házigazdája az Eurovíziós Dal­­fesztiválnak, többször, mint bármely más ország, és háromszor más ál­lam helyett (amelyek anyagi okokból léptek vissza). „Az esemény egy év múlva lesz, minden rendben lesz, mire eljön a dalfesztivál ideje” - fogalmazott Boris Johnson Kijevből visszatérve. Ki gondolta volna, hogy akár diplomáciai ügy is lehet ebből? Pedig úgy néz ki, mert az ukrán kultuszminiszter tajtékzik, amiért vele fel sem vették a kapcsolatot a szervezők... FIGYELŐ Betiltották az orosz zenét és könyveket Az ukrán parlament megszava­zott két törvényt, amely szigo­rú korlátozásokat vezet be az orosz könyvekre és zenére. Az egyik törvény megtiltja, hogy orosz nemzetiségű állampolgárok könyveit kinyomtassák, kivéve, ha azok felveszik az ukrán állam­­polgárságot és egyúttal lemonda­nak az oroszról. A tilalom csak azokra vonatkozik, akik a szovjet uralom 1991-es összeomlása után kaptak orosz állampolgárságot. A törvény emellett tiltja az Oroszországban, Fehérorosz­országban és az oroszok által megszállt ukrajnai területeken nyomtatott könyvek kereskedel­mi célú behozatalát, és külön engedélyt ír elő orosz nyelvű könyvek bármely más országból történő behozatalára. A másik törvény az 1991 után orosz állampolgárságot szerző előadókra vonatkozik: számaikat ezentúl tilos nyilvános helyen ját­szani vagy posztolni a közösségi médiában, egyúttal növelik az uk­rán beszédre és zenére vonatkozó kvótákat a tévében és rádióban. Az ukrán vezetés által „derusszifikációnak” nevezett folyamat érvelésük szerint szük­séges ahhoz, hogy véget vesse­nek az ukrán nemzeti identitás eltiprására irányuló évszázados politikának. (24.hu) Vodkát neveztek el Zelenszkijről Az italgyártókat is megihlette a háború. A Putyinka, Medvegyev­­ka és Jelcinka után megjelent az orosz boltok polcain a „Zelensz­kij könnyei” nevet viselő vodka is, tette közzé a Twitteren Matt­hew Luxmoore, a Wall Street Journal helyi tudósítója. (24.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom