Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-20 / 142. szám
8 KULTÚRA 2022. június 20. | www.ujszo.com MEG+teremtették a csodát Az 57. Jókai Napok fődíjasa a komáromi Marianum Egyházi Gimnázium csoportja lett A Rosewater-projekttel A fődíjas előadás egyik jelenete (Pálinkás Eszter felvétele) A díjazottak Fődíj Marianum Egyházi Gimnázium Meg+oldható pénzzel? csoportja, Komárom — A Rosewater-projekt című előadásért Nívódíj GIMISZ Diákszínpad, Komárom - a Karan-Téma című produkcióért Legjobb férfi alakítás Kollár Bálint, Marianum Egyházi Gimnázium Meg+oldható pénzzel? csoportja, Komárom - A Rosewater-projekt Ferenczy Anna-díj A legígéretesebb fiatal tehetség díja Béhr András Bertalan, Fókusz Diákszínpad, Dunaszerdahely Gergely József-díj Pikier Mátyás, GIMISZ Diákszínpad - a Karan-Téma című előadásban nyújtott emlékezetes alakításáért Emlékezetes női alakítás díja Török Sára, Marianum Egyházi Gimnázium Meg+oldható pénzzel? csoportja, Komárom - A Rosewater-projekt Máté Zsóka Elvira, Marianum Egyházi Gimnázium Meg+oldható pénzzel? csoportja, Komárom - A Rosewater-projekt Legjobb női epizódalakítás Rákász Fanny, Fókusz Diákszínpad, Dunaszerdahely - Abigail megformálásáért Legjobb színpadi zene Apropó Kisszínpad, Fülek - a Remixált Remikszáth előadás zenéjéért BÁRÁNYJÁNOS Komárom Hevesebben dobogott a régi fesztiválra járók szíve, amikor a múlt héten, szerdán megindult és szépen, sorban a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ színpadán felépített kamaratérbe indult a közönség a bejárati ajtóktél a nézőtér felől. így szoktuk meg a Jókai Napokon, és legutóbb három éve volt ebben részünk. Széles mosolyok jelezték, jé, hogy idén végre ismét együtt lehetnek a színjátszók Kassától Dunaszerdahelyig. Elsőként a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad állt a közönség és a Culka Ottó színművész, Hizsnyan Géza színházi szakember, Michac Gábor díszlet-jelmez- és bábtervező, Naszlady Éva színművész, drámatanár, Tóth Miklós rendező, drámatanár, valamint a szakmai koordinátorként közreműködő Varga Emese dramaturg, a Komáromi Jókai Színház művészeti vezetője alkotta szakmai zsűri elé, Arthur Miller A salemi boszorkányok című drámájának előadásával. A Dunaszerdahelyi Magángimnázium drámaszakköreként működő társulat produkcióját Béhr Márton színművész, a drámaszakkör vezetője és Kuklis Katalin drámapedagógus rendezte. Misztikus hangulata volt az előadásuknak, amit csak emelt a mozgásszínház, a fények, a visszhangzó mikrofon használata. Ebben a miliőben mutatták meg Abigail és John Proctor szerelmét, Proctorné besározását, Hale tiszteletes bigottságát. Azzal, hogy Abigail szerepét hárman játszották, a karakter szerelmes, erőszakos és lázadó oldalait emelték ki. A fiatalok témája Este három Elanor szerepelt a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont MEG+oldható pénzzel? Diákszínpada A Rosewater-projekt című szatíralightjában, amelyet Tóth Gábor rendezett, és nyomokban Vonnegutot tartalmazott. A dunaszerdahelyiek Abigailjét belső erők hajtják, a Rosewater-projekt milliárdos főhősnőjét viszont külső erők formálják. Miután túlél egy repülőszerencsétlenséget, úgy dönt, hogy pénzével a rászorulókat segíti. Ennek hamar híre megy, és egyre többen kopogtatnak nála. Odáig fajul a helyzet, hogy egy öngyilkosjelölt nő csupán a pénzéért hajlandó tovább élni, majd újabb adag pénzért érkezik. El kell veszítenie naivitását, és szembe kell néznie az őrült világgal. A fiatal nemzedék témája ez, amire tökéletesen ráérzett Tóth Gábor rendező. Az előadás létrehozásában Kurt Vonnegut Áldja meg az isten, Mr. Rosewater című regénye volt a kiindulópont, amelyet részben, saját megfogalmazásuk szerint, „csajosítottak”, másrészt addig tologatták a hangsúlyokat az alapsztoriban, hogy végül alig hasonlított az eredetihez. A színjátszók nemcsak a szövegeiket írták maguk, hanem a díszleteket is saját kezűleg készítették el üvegre festett és írásvetítővel a falra vetített technológia alkalmazásával. A füleki Apropó Kisszínpad Remixált Remikszáth című előadásával folytatódott a következő napon a fesztivál versenyprogramja. Szvorák Zsuzsa, az idei Duna Menti Tavasz fesztiválon életműdíjjal kitüntetett rendező Mikszáth Kálmán Bede Anna tartozása, A péri lányok szép hajáról, A bágyi csoda és Tímár Zsófi özvegysége című elbeszéléseit vitte színre népes csoportjával, népzenével, rengeteg ötlettel és diákos humorral. A játszók kezében pedig végig ott volt Szent Péter esernyője. Szent Péter vigyázott is az előadásra, amelynek végén hosszan tapsolt a vmk nézőterét csaknem megtöltő közönség. A karantén szimbóluma Nem is olyan régi hétköznapjaink sejlettek fel, amikor a komáromi Selye János Gimnázium GIMISZ Diákszínpada Karan-Téma című előadása elején a szereplők feltették a szájmaszkot. A pandémiáról mindenkinek van saját története. Bajkai Csengéi Mónika rendezésében azt mutatta be a csoport, hogy a fiatalok hogyan élték meg a bezártságot, miközben bemutatták, mi az a Covid, mit okozott, és a vele járó körülmények hogyan csapódtak le a tanulásban, a környezetükben, a családban. Nagy ötlet volt a regimentnyi vécépapír, mint a karantén szimbóluma. Saját improvizációik mellett Laboda Róbert Karant(ÉN)napló című kötetét, valamint Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kemény Simon és a Kiscsillag zenekar verseit használták. Pénteken a Jókai Napok utolsó versenyelőadását tekinthette meg a közönség. Milka Zimková Belépőjegy a mennyországba cimü monodrámáját, amely egy lakodalom története, Szmolniczky Boda Erika, a Csemadok Kassai Városi Választmánya mellett működő Pinceszínpad oszlopos tagja adta elő. A ma Pozsonyban élő Milka Zimková 1974-ben végezte el a színművészeti főiskolát, a következő évtől szabadúszó színésznő lett, maga írta monodrámái szövegét. A laktanya mellett munkába járó, és a szüzességét is a laktanya mellett elveszítő Pavlinka történetének mesélése közben Szmolniczky Boda Erika a nézőkkel is kommunikált. Havasi Péter rendező értelmezésében a publikum volt az esküvőre érkezett násznép, így a szereplőnő kinek kávét hozott, kinek rozmaringágat tűzött a ruhájára, mást letolt, hogy miért nem hozott tortát, és akadt, akit pálinkával kínált. Koktélruhából menyaszszonyi ruhába, majd abból menyecskeruhába bújt, a nézőre bízva, hogy Pavlinka vagy az édesanyja, esetleg Pavlinka édesanyjának fiatalkori mása beszél a színpadon. Versenyen kívül Színházi élményt a versenyprogramon kívül is szerezhettek a fesztivállakók. Matuz János Húsevők című szobaszínházi előadását adta elő a pécsi Escargo Szobaszínház, Perényi Balázs rendezésében. A Jókai Napok résztvevői is megtekinthették Örkény István Tóték című, a Komáromi Jókai Színházban nemrég bemutatott tragikomédiáját, amelyet Béres Attila rendezett. Nagyokat derülhettek a Kajárpéci Vízirevü két szabadtéri előadásán, a Nyilvános akasztás, avagy Sobri Jóska színre lép című vásári vérfürdőn és a Kajárpéci Otelló című vásári tragédián. A szombati díjátadó előtt pedig Galkó Balázs színművész lépett fel József Attila verseiből készített előadói estjével, A szépség koldusával. Idén a szervezők közül többen csodát emlegettek. Csodával ér fel, hogy öt csoport versenyez, csoda, hogy megint lett fesztivál. Szerintem az lenne az igazi csoda, ha mindenki, aki ezzel szeret foglalkozni, viszszatalálna az amatőr színjátszás gyönyörűségéhez. Tóth Miklós rendező, drámatanár, az egyik idei zsűritag azt tanította egy korábbi színjátszó táborban, hogy a csoda bennünk van. Hizsnyan Géza a Jókai Napokról: Ne legyünk elégedetlenek! Megkérdeztük Hizsnyen Géze színházi szskembert, ez 57. Jókéi Napok zsűrijének elnökét, milyen benyomások érték az országos színjátszó fesztiválon. Bajkai Csenge! Mónika, az 57. Jókai Napok főszervezője a Visszhang fesztiválújságnak arra a kérdésére, hogy ott lehet-e folytatni a Jókai Napokat, ahol 2019-ben abbamaradt, azt válaszolta, hogy nem lehet ott folytatni. Mi lenne az ön válasza? Lehet, hogy fellengzősen hangzik, de a Covid után semmit sem lehet ott folytatni, ahol azelőtt abbahagytuk. Ezzel számolnunk kellett. Nem gondolom, hogy olyan mértékben negatívan befolyásolta volna a hangulatunkat. Természetesen szerettük volna, ha több csoport érkezik. Ha a csoportok több időt tudnak szentelni a próbáknak, valószínűleg mások lettek volna az előadások. Maradjunk abban, hogy csoda volt így is, hogy volt Jókai Napok. Öt versenyző csoport indult. Milyen képet mutat, amit látott? Örömteli, hogy volt felnőtt csoport, és hogy ez a csoport évek óta folyamatosan dolgozik. Talán rajtuk lehetett a legjobban érezni, milyen hektikus időben, milyen megszorításokkal, külső problémákkal küszködve kellett létrehozni előadásokat. A négy diákcsoport közül kettő a két legnagyobb hagyományokkal rendelkező. Bár nagy öröm, hogy itt voltak és nagyon szépen teljesítettek, érdekes, jó előadásokat hoztak, mégis, ha önmagukhoz méljük őket, rajtuk is lehetett érezni, hogy ezekkel az előadásokkal még lehetett volna dolgozni. De tényleg ne legyünk elégedetlenek! Úgy megy haza Komáromból, hogy jövőre is lesz fesztivál? Bízom abban, hogy azok a diákcsoportok, amelyekről tudjuk, hogy vannak és hagyományosan itt szoktak lenni, most pedig hiányoz-Hizsnyan Géza: „Csoda volt így is, hogy volt Jókai Napok" (Bárány János felvétele) tak a fesztiválról, kedvet kapnak, és újra próbálkoznak. Bízom abban is, hogy a felnőtt csoportok is elkészülnek az előadásaikkal. Mert tudok olyan csoportról, amelyik készülgetett, de az adott körülmények miatt mégsem sikerült létrehozniuk előadást. Bízom benne, hogy jövőre nem lesz olyan mértékű járvány, mint amilyet az elmúlt két évben megéltünk, és nem akadályozza majd, hogy azok a csoportok, amelyek szeretnének jönni, mert érdekli őket a színjátszás, és bizonyára többen vannak ilyenek, úgy fogják érezni, itt a helyük. És jövőre nagy örömmel és több csoporttal találkozhatunk majd ugyanitt. (B. J.)
