Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-20 / 142. szám

www.ujszo.coml 2022. június 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A bölcsek köve „Csak az megmenthető, aki képes a változásra" MÉSZÁROS KRISZTINA N ap mint nap rengeteg problémával szembesü­lök. Amikor pároknak tartok konfliktusoldási módszerekből képzést, vagy a kom­munikációban segítek a szülőknek, bántalmazást, veszteséget, gyászt tapasztaló felnőtteknek és gyere­keknek, mindig megrázó embe­ri sorsok tárulnak elém, és idáig az iskolai munka sokkolt leginkább: a gyermekeink lelkében zajló folya­matok, kóros elváltozások, a tudat­talan sodródás megannyi példáját látom. Azt mondja a szakirodalom, hogy mindenféle függőség leghaté­konyabb eszköze a megelőzés. Az nem lesz függő, aki ki sem próbál­ja a szereket, tehát odáig kellene el­juttatni a gyermekeinket, hogy ne a szerek nyújtsák számukra a vigaszt, a kikapcsolódást, a feloldódást. Ho­gyan? Egyre jobban kiismerve a gyerek és a saját lelki folyamatait, hogy az esetleges hiányokat, nehéz­ségeket közösen tudjuk orvosolni. Látom, hogy hány szülő áll tehetet­lenül a csemetéje fölött, azon mor­fondírozva: mit csinál jól vagy rosz­­szul, s a legnagyobb szeretet ellené­re sem tudják biztosra, merre visz a szekér, amelyen a gyerek ül. Nem birtoklom a bölcsek kövét, de hadd meséljek el egy tanulsá­gos történetet. Amikor a kislányom néhány éve az iskolából hazajövet olyan történetbe avatott be, amiért szidást érdemelt volna, én pedig jó mediátorként e helyett arról kezd­tem faggatni, hogy mit érez ezzel kapcsolatban, hogy látja most, mi­ként kellett volna helyesen cseleked­nie, egy jó nagyot sóhajtott. Majd azt mondta: „Anya, lécei, csak be­szélgetni ne kelljen már!” Nekem ez egy szép jelzés volt tőle, tudatosítot­tam, mindenkinek az terhes, ami­ben növekszik, amiből sok van, ami emiatt természetes. S nem utolsó­sorban: néha csak embernek lenni, nem szakembernek (aki nem dühös, aki nem tükröz saját érzelmet, aki mindig a megfelelő kérdést keresi), anyaként nem mindig célraveze­tő. Szóval onnantól többször élünk hangos háztartásban, nem kímélve a szomszédokat, megtanulva, hogy egyszerűbb néha neki sem szavakba önteni az érzéseit, hanem kitombol­va kiadni magából. Rengeteg az én mulasztásom is. Higgyék el, a töké­letes nem létezik, kinek mit is jelent ez a fogalom?! Mégis, hiteles az a felnőtt lesz, aki ezt beismerve, tanul a hibákból és más meglátással, más­képp cselekszik hasonló helyzetben. A gyermekeimtől rengeteget ta­nulok. Biztosan állíthatom: a gyer­mekek tisztának és eredendően jónak születnek, és formálódnak a környezetük által. Tanulnak, kö­vetnek, mintáznak. A kezelhetetlen gyerek sosem a mély szeretetben és őszinte kapcsolódásban torzul, ha­nem ezek hiányában. A felnőtt, aki elég érett egy gyermek neveléséhez, pont erre alapozza a kapcsolatait: a hitre, hogy az ember jó, de néha se­gítségre szorul. Tapasztalom, hogy nem minden­ki megmenthető, csak az, aki képes a változásra, aki elég bátor megmu­tatni fájdalmas múltját, tapasztala­tát, kapcsolatait. Aki megküzdeni akar a saját árnyaival, nem elásni azokat. S aki önmagát szereti annyi­ra, hogy elfogadja, megérdemel egy teljesebb, harmonikusabban műkö­dő életet. Ez a mai ember nagy feladata, ke­resni ezt az utat. Blaha után Zuckerberg állítólag minket is megszüntet... (Lubomír Kotrha) Rekordmagas számú gyerekmenekült A második világháború óta a legtöbb gyerek kényszerült menekülni konfliktusok, erő­szak és más válságok elől vi­lágszerte 2021 vágón - tájé­koztatott az ENSZ gyermekvé­delmi szervezete. Az UNICEF adatai szerint mint­egy 36,5 millió gyerek kényszerült elhagyni otthonát, közülük csaknem 22,8 millió a konfliktusok és az erő­szak miatt. Ez azt jelenti, hogy 2020 óta 2,2 millióval nőtt a gyermekme­nekültek száma világszerte. Az UNICEF szerint a rekordmagas szám közvetlen következménye az olyan konfliktusoknak, mint az afga­nisztáni és a jemeni, de tavaly további 7,3 millió gyereket tettek hajléktalan­ná természeti katasztrófák is. A szer­vezet felszólította a világ kormánya­it, hogy erősítsék meg a menekültek, migránsok és gyerekek védelmét. Az adatok 2021 végéről származ­nak, így nem tartalmazzák az orosz invázió miatt hajléktalanná vált vagy menekülni kényszerült ukrán gyere­keket, amely február óta további 2 millióval növelte a gyermekmenekül­tek számát, és további 3 millió gyere­ket kényszerített az otthona elhagyá­sára az országon belül. A szélsőséges időjárási esemé­nyek, mint amilyen az Afrika szar­ván tapasztalható aszály, az Indiá­ban, Bangladesben és Dél-Afriká­­ban tapasztalt súlyos áradások miatt is kényszerültek gyerekek és csa­ládjaik otthonuk elhagyására. Több mint egyharmaduk a Szaharától délre fekvő Afrikában él (3,9 mil­lió), egynegyede Európában és Kö­­zép-Azsiában (2,6 millió), 13 száza­léka (1,4 millió) pedig a Közel-Kele­ten és Eszak-Afrikában - derült ki az UNICEF közleményéből. A gyermekmenekültek mintegy kétharmadát íratták be általános is­kolába, míg a serdülőkorú menekül­teknek csak mintegy egyharmada részesül oktatásban - tette hozzá az ENSZ gyermekvédelmi szervezete. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi rámutatott: az oro­szok ukrajnai agressziója „drámai gabona- és műtrágyahiányt idézett elő, a világpiaci árakat az egekbe repítette, emiatt emberek százmil­lióit fenyegeti az éhezés veszélye”. Adataik szerint amióta Oroszország február 24-én megkezdte teljes kö­rű invázióját, akár 14 millió ukrán is menekülhetett a háború sújtotta országon belül vagy menekültként a határokon túlra. (MTI, telex) Brüsszeli szőnyegbombázás MOLNÁR IVÁN E lelmiszer- és energiaválság, félelmetes infláció, háború - az em­berek többségének kezd nagyon elege lenni az egészből. A tehetséges vezetőket az elmúlt évtizedekben elüldözték a ha­talom- és pénzéhes, magukat politikusnak hazudó szélhámo­sok, akik a nehéz időkben rendre csődöt mondanak. Mi lesz így velünk? Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai művele­tére” a nyugati országok „korlátozó intézkedéseknek” becézett gazda­sági háborút indítottak Moszkva ellen. A szótári meghatározás szerint a gazdasági hadviselés olyan intézkedéseken alapuló stratégia, amely elsődleges célja egy másik állam gazdaságának a gyengítése. Magya­rul, a cél: kivéreztetni Oroszországot. És mivel az orosz állami költség­­vetés bevételeinek a tetemes részét az energiahordozók exportja adja, a nyugati országok elsősorban ezen keresztül próbálják meg a legna­gyobb csapást mérni Moszkvára. A gazdasági háború legelszántabb él­csapatának az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság számít, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós tagországok végleg hátat fordítsanak az orosz energiahordozóknak. Az olajembar­gót már sikerült kiharcolniuk, és a jelek szerint dolgoznak a gázszállí­tások csökkentésén is. Az eredmény? Míg az elmúlt év végén a kőolaj hordónkénti ára 70 dol­lár körül mozgott, mára stabilan 120 dollár körüli szinten kereskednek vele, de volt már 130 dollár felett is. Hasonló a helyzet a gáz esetében is. „Oroszországnak most több bevétele származhat a fosszilis energiahordo­zókból, mint az ukrajnai háború előtt, mivel az energiaárak emelkedése ellensúlyozza az értékesítés korlátozására irányuló nyugati erőfeszítése­ket” - ismerte el a napokban Amos Hochstein amerikai energiabiztonsági megbízott. Az amerikai Business Insider üzleti hírportál szerint Oroszor­szág idén 285 milliárd dollárra növelheti a kőolaj és földgáz értékesítését, ami 20 százalékkal több, mint tavaly volt. „A Nyugat politikája nyomán kialakult árszintet tekintve költségvetési veszteséget biztosan nem fogunk elszenvedni, épp ellenkezőleg, jelentős mértékű lesz a bevétel növekedé­sünk” - állítja ezzel kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminisz­ter, aki szerint már megvannak az alternatív piacaik, ahol eladhatják az EU által elutasított energiahordozóikat. Míg például India tavaly 12 millió hordó orosz olajat importált Oroszországból, idén már az első hat hónap­ban 60 millió hordót. Mi a helyzet a másik féllel? „Európában télen akár megszorításokra is szükség lehet az energiaellátás szempontjából” - fi­gyelmeztet Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyveze­tő igazgatója, aki szerint az ipari gázfelhasználók és mások számára is be­vezethetnek megszorító intézkedéseket, ha nem sikerül enyhíteni az uniós szankciók által generált energiaválságon. Javulásra azonban egyelőre semmi remény. Épp ellenkezőleg, Ursu­la von der Leyen egyre vadabb ötletekkel rukkol elő, a bírálóit pedig jobb esetben az uniós egység megbontásával, rosszabb esetben az orosz érde­kek elvtelen kiszolgálásával vádolják meg. A többség ugyanakkor csak azt várná el tőle, hogy ha már gazdasági háborúba kezdett, olyan straté­giát válasszon, amely legalább egy kicsit árt az „ellenségnek” is, és ne a saját hátországa ellen hajtson végre folyamatos szőnyegbombázást. így ugyanis egyre nehezebb eldönteni, hogy az Európai Bizottság valójában ki ellen is harcol. FIGYELŐ Hova költöznek az orosz dúsgazdagok? A Putyin rezsimjének hátat fordí­tó milliomosok mellett az ukrán gazdagok is költözésbe fogtak, aminek köszönhetően újrarajzoló­dik a világ legtehetősebb embere­inek térképe. ! Csak Oroszországból több mint 15 ezer milliomos települ ki vár­hatóan az idén: hozzávetőlegesen az egymillió dollárnál magasabb vagyonnal rendelkező oroszok 15 százaléka hagyhatja el szülőföld­jét még az idei évben a Henley&­­Partners cég szerint. A vállalkozás profilja a dúsgazdagok összeköté­se azokkal az országokkal, ame­lyek pénzért állampolgárságot kí­nálnak. „Oroszországban egyre kevesebb a milliomos. A gazdagok az el­múlt évtizedben évről évre növek­vő számban vándoroltak ki Orosz­országból, ami korai figyelmeztető jele volt az ország problémáinak. A nagyobb összeomlásokat általá­ban a tehetős emberek kivándor­lásának felgyorsulása előzi meg, akik gyakran elsőként távoznak, mivel megvan rá a módjuk” -mondta Andrew Amoils, a Henley számára az adatokat összeállító New World Wealth kutatási veze­tője a The Guardiannek. Ukrajnában is jelentősen csökken a dúsgazdagok száma: 2800 mil­liomos hagyhatja el az országot, ami az igen gazdagok 42 százalé­kát jelenti. A legtehetősebbek tradicionálisan az USA-ba és az Egyesült Király­ságba települnek át, de 2022-ben várhatóan az Egyesült Arab Emír­ségek vonzza majd a legtöbb mil­liomost. Az országok sorrendje a beköltö­ző szupergazdagok száma szerint rangsorolva a következőképp ala­kulhat majd: Egyesült Arab Emi­rátusok (4000 személy), Ausztrá­lia (3500), Szingapúr (2800), Izrael (2500). Ezenkívül Málta, Mauriti­us és Monaco is célpont lesz még a milliomosok számára. Málta az elmúlt évtized egyik nagy európai sikertörténete volt, jelenleg a világ egyik leggyor­sabban növekvő piaca. Mauritius adóparadicsom, Monaco régóta vonzza a világ szupergazdagjait, mivel nem számít fel jövedelem­­adót, tőkenyereségadót vagy in­gatlanadót. (Infostart)

Next

/
Oldalképek
Tartalom