Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-20 / 142. szám
KÖZÉLET 2022. június 20. | www.ujszo.com Lesz mivel télen fűtenünk és főznünk? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy az európai fogyasztók gázellátása is veszélybe kerüljön. Az energiaárakkal kapcsolatban a végső döntést az Árszabályozási Hivatal (URSO) hozza meg, amelynek a feladata „a hálózati iparágakban a fogyasztók védelme a monopolhelyzetben levő energiaszolgáltatókkal szemben, hogy ez utóbbiak ne élhessenek vissza az erőfölényükkel”. A hatályos jogszabályok szerint az állami és helyi hatóságok nem befolyásolhatják az URSO döntéseit. Mindezek fényében arra voltunk kiváncsiak, mit szól Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter múlt csütörtöki bejelentéséhez az Árszabályozási Hivatal. „Hivatalunk már az áprilisi elemzésében figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a világpiaci gázárak jelenlegi szélsőséges szintje fennmarad, a szlovákiai háztartások számára a szabályozott gázárak 2023-ban rendkívüli mértékben, a jelenlegihez képest több mint 100%kal emelkedhetnek. Mivel a gáz piaci ára a lakossági gázár 56%-át teszi ki, még a hálózati díjak maximális csökkentése esetén sincs esély arra, hogy a szlovákiai háztartások számára a gáz árának ilyen mértékű növekedését teljes mértékben kompenzálják” - mondta el lapunknak Radoslav Igaz, az Árszabályozási Hivatal szóvivője. Szerinte az URSO épp ezért - a villanyárakhoz hasonlóan - a gázárak esetében is rendkívüli intézkedések meghozatalára szólította fel a kormányt. „Az Árszabályozási Hivatal a gazdasági tárca múlt héten bejelentett tervét azonban csak egy alaposabb elemzést követően fogja kommentálni, a hivatal mindenesetre kész a lehető legnagyobb segítséget nyújtani a megvalósításánál” - tette hozzá Igaz. A nagy kérdés azonban hamarosan már valószínűleg nem is az lesz, mennyibe is kerül majd jövőre a gáz, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e elegendő. A Szlovákiába irányuló orosz földgázszállítások ugyanis az elmúlt napokban látványosan visszaestek. „Míg múlt kedden Oroszország 10, szerdán 15, csütörtökön pedig 34 százalékkal csökkentette a Szlovák Gázmüveknek szánt szállításait, pénteken a szerződéses mennyiségnek már csak a fele érkezett meg” - mondta el Richard Prokypcák, az SPP vezérigazgatója, aki szerint azonban még ez sem veszélyezteti Szlovákia gázellátását. Prokypcák emlékeztetett arra, hogy az SPP szerződést kötött az északi-tengeri gáz szállítására, amely már most is áramlik Szlovákiába, és a Horvátországba megérkezett legutóbbi LNG-tartályhajóról is érkezik gáz Szlovákiába. „Minden megawattórával, ami mostanában hiányzik, két megawattórával többet teszünk a tárolóinkba” - mondta Prokypőák. Szerinte a szlovákiai gáztárolók jelenleg 52%ra vannak feltöltve, Szlovákia teljes éves fogyasztásához viszonyítva azonban több gázt tárolnak, mint a többi visegrádi ország. Prokypcák szerint a gázellátással kapcsolatos problémáknak Európában valamikor 2023 közepére inthetünk búcsút, ezt követően Szlovákia pozíciója is javulhat. „Meggyőződésem, hogy 2023-ban és 2024-ben Szlovákia - mint tengerparttal nem rendelkező ország - válogathat majd, hogy honnan importáljon gázt” - tette hozzá Prokypőák. Oroszország szerint a Siemens Energy által gyártott és Kanadába karbantartásra kivitt turbinák a nyugati szankciók miatt nem tudnak visszakerülni Oroszországba, ezért kénytelen visszafogni a Szentpétervár melletti kompresszorállomáson keresztül az Északi Áramlat 1-be betáplált gázmennyiséget. Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint az orosz fél érvelése csupán ürügy a bizonytalanság növelésére és az árak felhajtására. A gázszállítások csökkentése mára szinte az összes olyan uniós országot érintik, amelyek gázt vásárolnak az oroszoktól. Karel Hirman energetikai elemző úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja a szállítások fokozatos leállítása. „Ahogy azt már április és május fordulóján is jeleztem, Putyin célja az Európai Unióba irányuló gázszállítások teljes leállítása” - állítja Hirman, aki szerint az oroszok most az európai piac reakcióit tesztelik. „Putyin az egész EU-nak tudtára adja, hogy kész beváltani a fenyegetéseit” - tette hozzá az energetikai elemző. (mi, TASR) Az egyetemisták is ráfizetnek az áremelkedésre Pozsony. A kollégiumi díjak emelésével reagálnak az egyetemek a növekvő energiaárakra - néhány intézmény már meglépte, több egyetem pedig a jövő tanévtől tervezi a magasabb díjak bevezetését. Lenka Miller, a pozsonyi Comenius Egyetem (UK) szóvivője megerősítette, a végleges javaslatról júniusban dönt az akadémiai szenátus. „Az okok között szerepel az üzleti tevékenységből származó bevételkiesés a járvány idején, az energiaárak emelkedése, valamint az egyetemek állami költségvetésének csökkentése is. Jelenleg folynak a belső tárgyalások és az árak átszámítása” - mondta, majd hozzátette, az új árak szeptember elsejétől lépnek érvénybe. A Szlovák Műszaki Egyetem (STU) szintén kénytelen lesz megemelni a kollégiumi díjakat - havi 14 eurós drágulás várható. „A jelenlegi átlag 82 euró 96 euróra emelkedik” - közölte Juraj Rybansky, az egyetem szóvivője. A változás azonban nemcsak a fővárosi egyetemistákat érinti — néhány százalékos áremelkedésre Kassán, Eperjesen, Zsolnán, Nyitrán és Nagyszombatban is fel kell készülniük a hallgatóknak. A pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem már március elsején emelte az árat, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen pedig átlagban 12-19%-os drágulást tapasztaltak a kollégium lakói. (ba, TASR) Tovább csökken az államfő, _____ \/ Zuzana Caputová támogatottsága A lakosok mindössze 1596-a szavazna biztosan Zuzana óaputová államfőre a következő választás során - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség legújabb felméréséből. Pozsony. Zuzana Caputová megválasztása óta rendszeresen a legnépszerűbb köztisztviselők közé tartozik, az elmúlt hetekben azonban jócskán visszaesett a támogatottsága. Ezt igazolja a Markíza televízió megrendelésére készült felmérés is, mely szerint a válaszadók többsége nem szavazna Caputovára az elnökválasztás során. A megkérdezettek 46%-a azt mondta, biztosan nem szavazna a jelenlegi államfőre, 8% pedig úgy nyilatkozott, egyelőre nem tudja, hogy járna el. A biztos támogatók csoportja 15%-ra csökkent, míg a kutatás résztvevőinek harmada nem zárta ki, hogy Caputovára szavazna. A Focus május végén ismertetett kutatása szerint, melyben az egyes politikusok megbízhatóságáról kialakult közvéleményt mérték fel, kiderült, 2019 nyara óta először nem őt tartják a legmegbízhatóbb vezetőnek. A képzeletbeli dobogó legfelső fokát Peter Pellegrini (Hlas) foglalt el. Elnökpárti OLaNO Az államfő 2019. június közepén lépett hivatalba, három éve tölti be a posztját, a mandátumából pedig még két év van hátra. A helyzet Zuzana Caputová három éve tölti be a posztját, a mandátumából pedig még két év van hátra (TASR-felvétel) azonban rendkívül összetett - több fronton is támadás érte az elnököt - a Smer és a fasiszta pártok szisztematikusan kritizálják, amerikai ügynöknek igyekeznek őt beállítani, az elmúlt időszakban pedig Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter is többször élesen bírálta. A felmérésből azonban kiderül, a Progresszív Szlovákia párt szavazói után épp Matovié mozgalmának támogatói számára a leginkább elfogadható jelölt Caputová. Az OEaNO szavazóinak 33%-a biztosan Caputovára szavazna, további 47% pedig megfontolná, hogy rá voksol, s mindössze 13% mondta azt, hogy biztosan nem támogatná. Az SaS szimpatizánsai közül 32% biztosan Caputovára szavazna, 38% talán, de a megkérdezettek harmada biztosan nem támogatná. Teljes elutasítás A Republika és a Smer szimpatizánsai számára szinte teljesen elfogadhatatlan Caputová támogatása - az utóbbi esetében a válaszadók 85%-a azt nyilatkozta, biztosan nem szavazna a mostani államfőre, a Smer szavazóinak pedig 84%-a véli úgy, hogy biztosan nem voksolna Caputovára. Meglepő módon a konzervatív KDH (parlementen kívüli párt) számára viszonylag elfogadható Caputová személye - a megkérdezettek negyede biztosan rá szavazna, miközben ugyanilyen arányban vannak azok is, akik semmiképpen nem támogatnák. Matovic a Na telő vitaműsor vendégeként elmondta, nem fog minden áron saját elnökjelöltet keresni, de úgy véli, a jelenlegi államfőnél „legalább százezer, értékrendben jobb nő van Szlovákiában”. Hangsúlyozta, jobb lenne, ha több jelölt közül választhatnának az emberek. Erik Tomás (Hlas) parlamenti képviselő kijelentette, egyelőre nem rendelkeznek saját elnökjelölttel. Az adatgyűjtést május 25. és 31. között hajtották végre, ami azt jelenti, az eredmény egyelőre nem tükrözi az inflációellenes törvénycsomagra kivetett vétót - erről ugyanis június 7-én tájékoztatott az államfő, a vétó megtöréséről pedig várhatóan kedden vagy szerdán szavaznak a képviselők. (ba, Markfza) A Szlovák Gázművek (SPP) szerint az orosz szállítások akadozása nem veszélyezteti Szlovákia gázellátását (TASR-felvétel)
