Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-18 / 141. szám

[8 TÁJEGYSÉG PRESSZÓ 2022. JUNIUS 18. www.ujszo.com E r d é ly a skanzenben Az unitárius templom A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmód­ját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A telepítési terv 400- nál is több építmény múzeumba történő áthelyezését célozza meg, melyeket tele­pülés-néprajzi szempontok alapján faluszerű épületcsoportokba, ún. tájegységekbe szervezve tár a láto­gatók elé. A tájegységeken belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszked­nek, melyekhez olyan szakrális, közösségi és gazdasági építmények kapcsolódnak, melyek egykor részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes mellék­­épületeit reprezentálják. Jelenleg kilenc tájegység helyezke­dik el a múzeumban. Május 22-től látogatható a leg­újabb, a múzeum eddigi legna­gyobb vállalkozása, az Erdély épületegyüttes. Az új tájegység kü­lönleges attrakciója, hogy a látoga­tók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó vi­lágába is bepillantást nyerhetnek. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúr­­ház jeleníti meg. A falak azonban nem csupán építészeti és kulturális értékeket és sajátosságokat őriznek, hanem olyan egyedi emberi sorso­kat és történeteket mutatnak be a társadalom minden rétegéből, ame­lyeken keresztül átfogó és hiteles SKANZEN Szentendrei skanzen - az elkészült, illetve még épülő tájegységek: • Felső-Tiszavidék • Alföldi mezőváros • Kisalföld • Nyugat-Dunántúl • Bakony, Balaton-felvidék • Dél-Dunántúl • Felföldi mezőváros • Észak-magyarországi falu • Erdély képet kaphatunk Erdély történel­méről. Fedezzük fel az épületeket! Székelyudvarhelyi postahivatal A századforduló korabeli újdonsá­gai közül csőpostával, kurblis te­lefonnal, morzetávíróval is talál­kozhatnak a látogatók a skanzen postahivatalában. A postaépület emeletén a postatiszt polgári jólétet tükröző otthonába léphetünk be - épp abban a pillanatban, amikor Dávid Lajost választás elé állítják: vagy hűségesküt tesz I. Ferdinánd román királyra és megtagadja ma­gyarságát, vagy pedig kiutasítás és vagyonvesztés vár rá. Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás Az épületet építtető testvérpár, Ke­resztes István és Károly a Trianon utáni város meghatározó magyar értelmiségi társadalmának tipikus példái, akik szakmai, közéleti, poli­tikai és kulturális tevékenységükkel hozzájárultak a város fejlődéséhez, mindennapi életéhez. Art deco stílusú és magyaros szecessziós bú­torok, hagyomány és modernség, újítások és a tradíciók keverednek a lakóépület tereiben. Az erdélyi városi polgárság életét bemutató ki­állítás mellett Kós Károly munkás­sága és Bartók Béla hatása is megje­lenik a világlátott testvérek hajdani otthonában. Székelykeresztúri patika A legnagyobb polgári patikák min­tájára működő székelykeresztúri patika tulajdonosa a gyógyszertári termékek forgalmazása mellett szó­davíz-palackozásba, likőrkészítésbe és gyümölcsaszalásba is belefogott. A patika különlegessége a neogó-Nyárádgálfalvi unitárius templom Erdélyre a vallási türelem föld­jeként is tekintünk. A temp­lom terében kézzelfoghatóvá válik az unitárius templomok berendezésének puritán egy­szerűsége, megcsodálhatjuk a szószék és úrasztala mellett a templom fő díszét, a szószék­koronát. A tájegység egyik központi témája a kisebbségi lét sokrétű ábrázolása. A tria­noni határok meghúzása után a templomok menedékké vál­tak, ahol a hívek továbbra is anyanyelvűket használhatták. tikus berendezés és az udvari épü­letben elhelyezett szikvíztöltő gép — ami már a több lábon álló, a le­hetőségeket felismerő és megragadó vállalkozó-polgár életét mutatja be. Marosvásárhely, Korzó kávéház A kávéház - ahol nagypolgár, szüfrazsett, dzsentri, katonatiszt és költő is találkozhatott - a polgáro­sodó város társasági életének fontos színtere volt. Korabeli képeslapok alapján rekonstruálta a múzeum a Székelyudvarhely, Postahivatal, 1910 Korhű kosztümös múzeumi munkatársak a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egységében lévő gyógyszertár, valamint a Korzó kávéház előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom