Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-16 / 139. szám
www.ujszo.coml 2022. június 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fapados luxus A légitársaságok áthárítják az új terhet az utasokra N em elég, hogy az egekbe szöktek a repülőjegyárak a nyári időszakra (egyelőre, aztán később kiderül, hogy visszatérnek-e a megszokott, vagy annál csak picit drágább szintre), a magyar kormány extraadója tovább növeli a repülés költségeit (Európán belül 10 euróval, azon kívüli célállomások esetén 25 euróval, utasonként, indulásnál)- igaz, csak a budapesti indulásoknál. Bár hivatalosan azt állítják, ezt nem az emberek fogják megfizetni, talán nem lőjük le a „poént” azzal, ha leírjuk: de igenis, ezt az embereken fogják behajtani! A Ryanair már értesítette is az utasokat, hogy fizessék ki az új adót, ha repülni akarnak! Az, hogy egy kormány adót vet ki valamire valamilyen cél érdekében, tejesen legitim. Több országban van ilyen, Európában általában zöld adónak nevezik - ezzel arra próbálják ösztönözni az utazni vágyókat, hogy ha van alternatív megoldás (például nagy sebességű vonat), akkor inkább azt használják a rövidebb utazásokra. Vannak helyek, ahol az ilyen díjat be- vagy kilépési illetéknek neveznek, esetleg turistaadónak. Mindenhol van valamilyen megnevezése, ami valamilyen szinten takarja a kivetés alapját, a célt. A magyar „megoldás” ettől jelentősen eltér, hiszen az extraprofitadónak nevezett új díj azt sugalmazza, hogy a légitársaságoknál rendkívül nagy bevétel és haszon keletkezett az utóbbi években, mohók, és ezt most jól elveszik tőlük. Teszik ezt akkor, amikor a világjárvány miatt a légitársaságok nem repülhettek, sok esetben az is csoda, hogy a kétéves járványidőszakot túlélték. Nemhogy extraprofitot, még minimális nyereséget sem termeltek, helyette hatalmas veszteséggel zárták az évet a légitársaságok. Az egyik fapados például csaknem 650 millió, a másik „csak” 300 millió eurós mínuszról számolt be - és ez már az az év, amikor ismét lehetett repülni. De ahhoz, hogy túléljék a járványt, és a veszteség kezelhető legyen, szükség volt a korábban felhalmozott nyereségre, amit eddig senki nem akart elvenni. Eddig... Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a légitársaságok áthárítják az új terhet az utasokra, a Ryanair - miután „ostobaságnak” nevezte ezt az extraadós intézkedést egy olyan szektorban, amelyben jelenleg semmilyen nyereség nincs - szinte azonnal jelezte is e-mailben, hogy akkor is fizetni kell, ha már megvette valaki a jegyét, az extra tétel megtérítése nélkül nem utazhat, a pénzt azonban visszakapja. A magyar kormány azonnal fogyasztóvédelmi vizsgálatot helyezett kilátásba, hiszen nem lehet utólag módosítani az áron - elhallgatva a tényt, hogy a kabinet által meghatározott kivetési alap nem a foglalás, hanem az utazás napja, ezért folyamodik a légitársaság ilyen lépéshez. Csakhogy nem az ár nőtt meg, hanem időközben, szinte azonnal kivetésre került egy új tétel, és ahogy az üzletszabályzatuk írja (amelyet a jegy vásárlásával elfogadott), az ilyet utólag is bevasalhatnak az utason. Nemcsak a Ryanair, a többi cég is várhatóan hasonlóan fog eljárni, legfeljebb utólag nem, csak az új foglalásoknál jelenik meg az extraadó, így július elsejétől senki sem úszhatja meg a 10 vagy a 25 eurós díjtétel megfizetését. Egy négyfős, családi, törökországi nyaralásnál ez már kerek 100 eurós pluszkiadás. A fapadosoknak és az utasaiknak az ilyen, akár csak tízeurós extra teher is jelentős, ezért sokkal nehezebben töltik fel a gépet, ami járatritkításokhoz, -törlésekhez, útvonalak megszüntetéséhez vezet. Ez pedig azt is jelenti, hogy sok célállomásnál megszűnik a konkurenciaharc, az olcsó(bb) jegyek árai a monopolhelyzet miatt jelentősen megugorhatnak. így lesz a 10/25 eurós emelésből sokkal nagyobb drágulás. A mostani dráguló utazási árakkal pedig eljutunk oda, hogy luxus lesz az utazás, még a fapados is. Az ENSZ megvonja a segélyt Adományok híján csökkenteni kellett a Dál-Szudánban kiosztandó élelemadagokat, 1,7 millió embertől ezért kénytelenek megvonni a segítséget - jelentette be Adeyinka Badejo-Sanogo, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) ügyvivő igazgatója. A WFP pillanatnyi költségvétése jelenleg 4,5 millió ember támogatására elég, az ország 11 milliós lakosságának azonban a kétharmada élelmezési segítségre szorul. „Ehínségmegelőzési üzemmódban vagyunk” - jelentette ki a WFP igazgatója, hangsúlyozva: a kiosztott gabonafélék, hüvelyesek, étkezési olaj és só mennyiségét már tavaly a felére kellett csökkenteniük. A WFP már minden olyan lehetőséget kimerített, amely segített volna elkerülni az élelmezési program szűkítését. Dél-Szudán súlyos áradásokkal és aszályokkal küzd, illetve a belföldi konfliktusok és az Ukrajnában zajló háború miatti áremelkedések is jelentős gondokat okoznak. „Dél-Szudán (2011-es) függetlenedése óta a legínségesebb évvel van dolgunk” - tette hozzá az igazgató, az országban tapasztalható válsághelyzetet pedig „robbanékonynak” minősítette. Az élelmezési programnak - melyet javarészt gazdagabb, fejlett országok támogatnak - az év hátralévő részében 426 millió dollárra volna szüksége Dél-Szudán megsegítésére. A jelenleg rendelkezésre álló költségvetés így 4,5 millió dél-szudáni élelmezési ellátására elég, közülük 87 ezren pedig már valóban az éhezés határán szenvednek. (infostart) Egy „átlagos" hét FELEDY BOTOND N em csak az Ukrajna ellen indított háború foglalkoztatja a világ vezetőit. Egyre inkább látszik, hogy a megszokott vagy éppen az orosz agresszió miatt kiújult más hadszíntereken is növekszik a nyomás. Nézzük meg, hogy mi történt a héten, és rögtön kapkodhatjuk a fejünket. Szerda reggel több híradó azzal indított, hogy a svájci légtérben felfüggesztették a repülést. Feltehetőleg az egyik légi irányításért felelős szervnek adódtak informatikai problémái. Hogy ez szándékos kibertámadás vagy szerencsétlen hiba, az sem lesz mindegy a következmények szempontjából. A finn légtérben például már évek óta zavarja az orosz fél a GPS-jeleket, ahogy a fekete-tengeri hajózásban is. Washingtonban a demokrata oldal forr az úgynevezett „január 6.” vizsgálóbizottság miatt, amelyet arra alakítottak, hogy feltárja az amerikai törvényhozás két házát magába foglaló Capitolium ostromát, és abban Donald Trump szerepét. Egyre több, a volt elnökhöz közeli szereplő is beszámolt személyesen arról, hogy nem tudták meggyőzni őt, egyszerűen a saját narratívájának foglya maradt az elnök. Szerinte csaltak a választáson, míg lassan úgy tűnik, hogy az igazságügyminiszterétől a sógoráig mindenki az ellenkezőjét állította. Egy dolog biztos, hogy a vizsgálat igazából csak tovább polarizálja a demokrata-republikánus oldalakat. Eközben Londonban Boris Johnson kormánya bedobta azt a törvényjavaslatot, amely teljesen egyoldalúan módosítaná az északír kereskedelemre vonatkozó megállapodást az EU-val. Azt az egyezséget, amelyet maga Johnson kötött meg. A G20-ban a britek teljesítenék a legrosszabbul a gazdasági mérőszámokban — az oroszok után, tehát érthető, hogy kell a politikai show, viszont mégis durva. Hogy érezzük a finomságát az üzemanyagkrízisnek: dél-koreai szállítók a megemelkedett dízelár miatt tüntetésbe kezdtek, ezer kamionos álldogál a Hyundai előtt, amely tüntetés alapvetően a félvezetők szállítását megbénította Ulsan városában. Eddig nem ismertük ezt a helyet, most kiderül, hogy a globális láncok számára ez mit jelent. És még hány ilyen lesz! Azt pedig már csak halkan tegyük hozzá, hogy 1974 óta a legrosszabb inflációs adatok érkeztek meg Németországból a statisztikai hivataluk szerint, májusban 7,9 százalékot mértek. Nem sokkal vidámabb néhány amerikai adat sem. A bitcoin és a tőzsdék együtt zuhannak. A hétnek pedig még nincs vége, mert Vlagyimir Putyin a szentpétervári fórumon pénteken felszólal; miközben a volt lengyel védelmi miniszter, Sikorski egy interjúban bemondta, hogy akár nukleáris fegyvereket is lehetne telepíteni Ukrajnába. Persze a Duma szóvivője egyből visszatüzelt, hogy akkor Európának vége. 403 forintos euró, tűz a MOL-finomítóban vagy a magyar gazdasági minisztert kioktató Ryanair-vezér? Ez mind csupán egy átlagos hét? Mondhatjuk, sajnos. FIGYELŐ Ne legyen klímabarát a gáz- és atomenergia! Az Európai Parlament két bizottsága is fellázadt Brüsszelben az atom és a földgáz zöld címkéje ellen, s követelik: az EU ne minősítse a gáz- és atomenergiát klímabarát beruházásnak. A Bizottság korábban már környezetbarát forrásként ismerte el a földgázt és az atomenergiát. Az uniós országok és a törvényhozók megosztottak abban a kérdésben, hogy az atom és a gáz elég zöld-e ahhoz, hogy kiérdemeljék ezt a címkét. A Bizottság február elején fenntartható energiaforrásként ismerte el a földgázt és az atomenergiát is, noha a zöldek és több tagállam is tiltakozott ez ellen. A Bizottság szerint ezek az energiahordozók ugyanis lényegesen jobbak, mint a „piszkos” szén. „Ha teljesíteni szeretnénk a zöld átmenet céljait, nincs választásunk, el kell fogadnunk az atomenergiát” - mondta korábban egy francia liberális EP-képviselő, Christophe Grudler. Szerinte a karbonsemlegességhez 2050- re 15 százalékra kell emelni az atomenergia arányát az uniós energiamixben. A Bizottság szerint a gáz- és atomerőműveknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük a zöld címke elnyeréséhez, beleértve a kibocsátási határértékeket, amelyek a ma viszonylag magas C02-kibocsátású gázerőművekre is vonatkozhatnak. (24.hu) Rövidíti az életünket a légszennyezés Több mint két évvel rövidíti le az emberek életét a légszennyezettség jelenlegi szintje, amelynek hatása a dohányzáséhoz mérhető - derült ki egy friss kutatásból. A Föld lakosságának több mint 97 százaléka olyan helyen él, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a biztonságosnak ítélt határértékeket - közli legfrissebb Levegőminőségi Indexében a Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete (EPIC), amely műholdakkal figyeli a levegő szállópor-szennyezettségét, a szálló por 2,5 mikronnál kisebb - a tüdőre és az egész szervezetre nézve veszélyes - részecskéinek (pm2,5) sűrűségét. A kutatás szerint globálisan 2,2 évvel hosszabbodna meg az emberek élete, ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően világszerte 5 mikrogramm alá lehetne csökkenteni a levegő köbméterenkénti pm2,5-tartalmát. (hvg)
