Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-15 / 138. szám
KÖZÉLET 22 éves csúcson az infláció: májusban már több mint 12%-kai nőttek az árak Igor Matoviö pénzügyminiszter (balra) és Eduard Heger kormányfő (jobbra) ugyan meglengették a mentőövet az infláció miatt nehéz helyzetbe jutott családoknak, ezek azonban továbbra sem jutottak hatékony segítséghez (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában 2000 júniusa óta nem nőttek olyan gyorsan az árak, mint az elmúlt hónapban. Májusban 12,6 százalékos éves drágulást mért a Statisztikai Hivatal. Az élelmiszer-, az üzemanyag- és az energiaárak növekedése továbbra is a nyugdíjasokat sújtja a legnagyobb mértékben. Szlovákiában a Statisztikai Hivatal elemzői már a harmadik egymást követő hónapban mértek két számjegyű éves inflációt, amelynek az üteme ráadásul folyamatosan gyorsul. Míg tavaly januárban csupán 0,7 százalékkal nőtt az árszint az egy évvel korábbihoz képest, idén januárra ez 8,4 százalékra ugrott, és azóta is hónapról hónapra emelkedik. Februárban 9, márciusban 10,4, áprilisban 11,8, májusban 12,6 százalékos inflációt mért a Statisztikai Hivatal. „Különösen az élelmiszer-, az üzemanyag- és az energiaárak emelkednek. Többet kell fizetnünk azonban az éttermekben és a kávézókban, a szálláshely-szolgáltatásokért, de a ruházatért és a lábbeliért is” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Minden drágul Éves összehasonlításban mind a 12 megfigyelt ágazatban nőttek az árak. „Az élelmiszer 16,6%-kal drágult az egy évvel korábbihoz képest, amihez leginkább a hús (16,5%), a kenyér és gabonafélék (18,8%), valamint a tej, sajt és tojás (17,4%) árugrása járult hozzá” - mondta el Morhácová, aki szerint a leglátványosabb, több mint 40 százalékos drágulást azonban az étolaj esetében mérték, és csaknem 20 százalékkal fizetünk többet a zöldségért is. A szlovákiai háztartások kiadásainak a legnagyobb részét a lakhatási költségek teszik ki, amelyek májusban 15,6%-kal nőttek az előző évhez képest. A drágulás ebben a szegmensben elsősorban a lakbérek és a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások árának nagyjából 20 százalékos növekedésével magyarázható, de a villamos energia, a gáz és a hőenergia ára is átlagosan 15,7%-kal nőtt. Nem állt le az üzemanyagok drágulása sem. Épp ellenkezőleg, az egy évvel korábbihoz képest a tankolás most csaknem 37 százalékkal drágább. És ha ez még nem lenne elég, az éttermi szolgáltatásokért 13,5, a szálláshely-szolgáltatásokért pedig 8,3%-kal fizetünk többet. Bajban a nyugdíjasok A folyamatosan gyorsuló infláció a legnagyobb érvágást továbbra is a nyugdíjas háztartásoknak okozza. A Statisztikai Hivatal szerint ez utóbbiak esetében az úgynevezett nyugdíjas-infláció 13,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében 12,7, az alkalmazotti háztartások esetében pedig 12,5%-os inflációt mértek. „A mostani áremelkedést azonban mindenki megsínyli, mivel ezúttal hirtelen és látványos árugrásról van szó, miközben az árak gyorsabban nőnek, mint a bérek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb munkavállaló idén átlagosan kevesebb árut és szolgáltatást engedhet meg magának a fizetéséből, mint tavaly” - mondta el Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Nem várható javulás Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az infláció idén meglehetősen magas lesz, becsléseink szerint az éves átlag 10% fölött mozog majd. Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai családok az elkövetkező hónapokban még többet fizetnek majd az élelmiszerekért, az üzemanyagért, az energiáért és az építőanyagokért. Az igazat megvallva, nem számítunk arra, hogy a közeljövőben bármi ára is csökkenhetne az egy évvel korábbihoz képest” - vallja Sadovská. A koronavírus miatt egyre több a szívbeteg Szlovákiában NAGY ROLAND Azoknál, akik átestek a koronavíruson és nem voltak beoltva, gyakrabban jelentkeznek szív-és érrendszeri megbetegedések - derült ki a Dover a Egészségbiztosító legfrissebb adataiból. Pozsony. Szlovákiában a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási oknak számítanak. A Statisztikai Hivatal (SÚ SR) legújabb kimutatása alapján idén áprilisban az összes haláleset 43,9 százalékáért ezek az egészségügyi problémák voltak felelősek. Összehasonlításképp: a második leghalálosabb betegségnek áprilisban a daganatos betegségek számítottak, az elhunytak 21,2 százaléka veszítette életét a rák miatt. Úgy tűnik, hogy a világjárvány csak rontott a helyzeten, hiszen a Dővera Egészségbiztosító adatai alapján azoknál a betegeknél, akik elkapták a koronavírust, de nem vettek fel egyetlen adag vakcinát sem, gyakrabban alakulnak ki szív- és érrendszeri megbetegedések. Lapunknak eljuttatott közleményében a biztosító kiemelte, normális körülmények között egy év leforgása alatt az ezer főre eső új szívbetegek száma eléri a 43-at. Körülbelül hasonló arány figyelhető meg a lakosság azon csoportjánál is, akik beoltatták magukat a koronavírus ellen. Viszont azoknál, akik átestek a fertőzésen, de nem oltatták be magukat, 60 százalékkal megnőtt a szívbetegek száma. Ez azt jelenti, hogy a csoportjukban ezer fő közül 69-nél diagnosztizáltak valamilyen szívproblémát. „Bebizonyosodott, hogy az oltással nemcsak biztonságosan át lehet vészelni a fertőzést, hanem a szív-és érrendszerre gyakorolt mellékhatások esélye is csökken”-jelentette ki Branislav Koren, a Dővera munkatársa. Hozzátette, már a járvány kezdetén is egyértelmű volt, hogy a koronavírus nem csak a légzőszerveket támadja meg. „A vírus az elpusztult tüdősejteken keresztül a véráramba juthat, ami mély vénás trombózist, szívizom-károsodást, szívritmuszavart és koszorúér-betegségeket is okozhat. Az oltás ellenzői paradox módon éppen ezen betegségek miatt nem akarták felvenni a vakcinát” - jegyezte meg Koren. A koronavírus azonban nem csak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli. Az oltatlanok között a mentális betegek száma is emelkedett. A leggyakoribb problémák közé tartozik a depresszió, a szorongásos zavar vagy a különféle stresszreakciók. Koren továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a szlovák egészségügynek az elkövetkező időszakban a poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegek helyzetével is meg kell küzdenie. A Dővera biztosító, amely a szlovákiai páciensek körülbelül egyharmadával van leszerződve, már 60 ezer ilyen esetet regisztrált, csak az utóbbi fél évben több mint 21 ezret. Koren megjegyezte, a betegek egynegyede a 40 és 49 év között korosztályból kerül ki. EREDMENYHIRDETES A fantasztikus budapesti hétvégét négycsillagos z 1 1 1 / j 1» I 1 Z [>// , s szállodában, reggelivel, két ro reszere B. Mária nyerte Dobóruszkáról Misámon doniadnak 9 Gratulálunk!
