Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-02 / 127. szám
www.ujszo.coml 2022. június 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 60 cent literenként Az orosz szankciók esetében sokan a gazdasági előnyöket nézik RASTISLAV BOLDOCKI Bekövetkezett a legroszszabb. Orbán az Európai Unió előírásaival ellentétben megtiltotta a külföldieknek, hogy szabályozott olcsó benzint tankoljanak. Na már most mihez kezdjünk mi, szlovákiaiak? Hajtsunk fel magyar rendszámtáblákat? Titokban töltsük fel a tartályainkat az önkiszolgáló kutaknál, vagy fizessük le a benzinkutasokat? Mert csaknem 2 euró egy literért igazán nem mondható keresztényi árnak, és mi bizony nem adjuk fel egykönnyen a keresztény hagyományainkat. De nem akarok a saját nemzetemmel szemben igazságtalannak tűnni, az alacsony árakhoz való vonzódás viszonylag univerzális emberi tulajdonság. Ha akciókról és kedvezményekről van szó, a szabályok, az elvek és a jó erkölcs gyakran mellékvágányra kerülnek. A különböző fekete péntekek során viszonylag gyakran megfigyelhetjük, hogy a nagy tolongás közepette hogyan verekedik öszsze két kiválóan öltözött hölgy az utolsó pár cipőért. A 60%-os árengedmény megfosztja őket minden ítélőképességüktől, egyszerűen ez erősebb náluk. Éppen e jellemvonásunk miatt vannak kisebb aggályaim az Európai Unióba irányuló orosz olaj exportjának a nemrég jóváhagyott tilalmával kapcsolatban. Moszkva ugyanis válaszul a gazdasági szankciókra rendkívül erős fegyvert húzott elő: az árengedményeket. Nyugaton a kereslet csökkenésével szembesülve az oroszok olaját jóval ár alatt adják, így próbálják legalább részben kompenzálni a bevételkiesést. És nem teljesen eredménytelenül. „Némelyik ázsiai ügyfél inkább a gazdasági érdekeket, és nem a politikai nézeteket tartja szem előtt”- találta fején a szöget.Jane Xie szingapúri elemző. India például egyáltalán nem habozik, és az orosz kőolaj behozatalában történelmi rekordokat dönt meg - és bizonyára jó érzéssel tölti el őket, hogy végre rájuk mosolygott a szerencse. De ez várható volt. Őszintén, bennünket sem nagyon izgat, hogy például mi a helyzet a kasmíri konfliktussal, akkor az indiaiak ugyan miért búslakodnának Ukrajna miatt? Nekem inkább valami más motoszkál a fejemben. Éspedig az, hogy vajon itt, Európában is akadnak-e olyan vállalkozó szelleműek, akik - merő takarékoskodásból és hogy némi haszonra tegyenek szert - képesek megszegni pár alapelvet és szabályt. Tudom is én, kitalálnak valamilyen bonyolult, többé-kevésbé legális, de kifizetődő eljárást, hogyan lehet megkerülni az orosz nyersanyagok behozatalára vonatkozó tilalmat. Merthogy - ahogyan azt a magyar benzinkutaknál láthatjuk - a fiO cent literenkénti megtakarítás óriási vonzerő. Pedig a mi sofőreink csak a saját kocsijuk tartályába tankolnak, de mi lesz, ha egy egész tanker lesz a tét? A szerző a Plus 7 dní főszerkesztő-helyettese Johnson fejét követelik a partik miatt A kormányzó brit Konzervatív Párt egyre több alsóházi képviselője kóri Boris Johnson miniszterelnök lemondását a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején a Downing Streeten tartott partik okozta botrány miatt. A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15%-ának - a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. Több konzervatív képviselő szerint már megvan a szükséges mennyiségű bizalmi szavazást kezdeményező levél, de a folyamat titkos. A hagyományoknak megfelelően csak akkor tájékoztatják a nyilvánosságot, ha a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot. A botrányt az okozta, hogy az év elején kiderült, a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejövetelt tartottak a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben, nemegyszer Boris Johnson miniszterelnök részvételével. A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult. Sokan követelték lemondását is emiatt. A kormányfő hivatalosan elnézést kért, de többször is jelezte, hogy nem kíván távozni tisztségéből. Ha viszont összegyűlik a bizalmi szavazáshoz minimálisan szükséges számú kezdeményező levél, és a konzervatív frakció többsége Johnson ellen voksol, a miniszterelnöknek az íratlan, de törvényerejű szokásjog alapján távoznia kell az általa vezetett Konzervatív Párt éléről, és így a kormányfői tisztségből is, és az utódválasztáson sem indulhat. Johnson helyzetét súlyosbítja, hogy a minap a Scotland Yard is megbírságolta az ominózus partik miatt. Ezzel ő lett a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak. (hvg.hu) Geopolitikai érdekek FELEDY BOTOIMD A katasztrofális emberi veszteségekkel járó orosz agresszió kapcsán kezdenek szétválni a nagy nemzetközi szereplők céljai. Miközben az első hetekben a diplomáciai egység az euroatlanti táborban természetes volt, sorjáztak a politikusok Kijevbe, és mindenki el tudta ítélni a háborút és a civilek elleni vérengzést, mostanra nagyobb lett a hangzavar. A reakciók már nem a kitört háborúra koncentrálnak az emberiességi szempontból. Egyre inkább felülkerekednek a geopolitikai és gazdasági érdekek. Ez a folyamat politikai értelemben természetes, bár egyáltalán nem feledteti az egyéni tragédiákat. Az elmúlt hetek kérdései tehát arról szólnak, hogy mi a valódi célja a háborúban érintett országoknak és tömböknek. Itt más az elvárás Kijevben, az unió tagállamaiban és Washingtonban. Kijev kommunikációja egyfelől világos, mert a szuverenitás helyreállításáról beszélnek, mégha ez katonailag egy távoli célnak is tűnik most. Az országon belüli morál megtartása érdekében nem is beszélhetnek másról, bár a diplomáciai tárgyalásokon korábban felmerült több rugalmasság Krím kapcsán például. Az amerikaiak számára ez egy esély Oroszország „stratégiai meggyengítésére”. Talán ez volt a legtalálóbb kifejezés, amely nyilvánosan elhangzott Washington részéről. Ez azt jelenti, hogy olyan módon kell meggyengíteni az orosz gazdaságot (ld. szankciók), amely hosszú távon kiiktatja az orosz katonai fenyegetést, hogy az USA újra a valódi, rendszerszintű ellenfelére, Kínára koncentrálhasson. Nem egy hosszú háború az érdekük, hanem az, hogy akármilyen formában is, de ez Moszkvát hosszú évekre visszavesse a nemzetközi játszmákban. Ez a kelet-európai országok hangoztatott érdeke is, Magyarország kivételével. A NATO keleti szárnya azt várja, hogy ne pusztán feltartóztassák az orosz fenyegetést, hanem preventív jelleggel eltántorítsák Moszkvát a jövőbeli esetleges agressziótól, és erőforrásait erősen megszorítsák. Ez is érthető, ha a térképre nézünk. Végül itt van Nyugat-Európa, ahol a társadalmi jólét, a demokratikus intézmények olajozott működése és a gazdasági fejlődés kéz a kézben járnak. Ez előtérbe helyezi az elmúlt hetekben egyre hangosabb érdeket, hogy ukrán területi veszteség árán is, de béke szülessen. Macron és Scholz többnyire nem ilyen élesen fogalmaznak, de ez a mondandójuk lényege. Ezt a három egyre széttartóbb stratégiai célt kéne az euroatlanti tömbnek kezelni. Lehetőleg a táboron belül megegyezni arról, hogy egyes orosz műveletek milyen reakciót váltsanak ki. Némileg aggasztó, hogy most a nyilvánosság elé került ez a vita, mert ami kikerül, arról már sokkal nehezebb lesz megegyezni. Az Ukrajna ellen zajló háború messze túlmutat a határain, minden geopolitikai szereplőnek külön tétet jelent. Ettől lesz kiszámíthatatlan az, hogy milyen fordulatok következhetnek a következő hetekben és hónapokban, mert túl sok szereplős a játszma, messze nem pusztán arra szorítkozik, hogy összemérjük az ukránok és az oroszok erejét a harcmezőn. Ezért kezeljük óvatosan a jóslatokat, és inkább az érintettek érdekváltozásaira érdemes koncentrálni, amit nyugatabbra a választások hozhatnak magukkal, keletebbre pedig palotaforradalmak. FIGYELŐ Újabb 15 évre ítélhetik Navalnijt Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz elnök bebörtönzött kritikusa kedden közölte, hogy további 15 év börtönt kaphat, ha bűnösnek találják „szélsőséges szervezet létrehozásának” vádjával -r tájékoztatott a CNN. „Kiderült, hogy létrehoztam egy szélsőséges csoportot, hogy gyűlöletet szítsak hivatalnokok és oligarchák ellen” - kommentálta az aktuális helyzetet az orosz ellenzéki vezető az Instagram-bejegyzésében. A várható ítéletről szólva azt írta, minden bizonnyal még 15 évvel toldják meg a jelenlegi büntetését. Márciusban ugyanis Alekszej Navalnij kilenc év szigorú börtönbüntetést kapott, miután a moszkvai bíróság csalás vádjával elítélte. Az ítéletre akkor került sor, amikor már két és fél éves börtönbüntetését töltötte az orosz fővárostól keletre lévő fogdában, miután 2021 februárjában letartóztatták a próbaidő megsértése miatt. (24.hu) Csernobilt magyarok aknamentesítik Az orosz csapatok aknákat, robbanócsapdákat, nagy mennyiségű lőszert és robbanóeszközt hagytak maguk után a csernobili atomerőmű környékén. A terület akna- és lőszermentesítése elkerülhetetlenné vált, amit a radioaktív porral szennyezett talaj tovább nehezít. Az Európai Bizottság Belbiztonsági és Migrációs Főigazgatósága megkereste a magyar tűzszerészszolgálat által működtetett CBRN-E Kiképző Központot, hogy segítsen a feladatban azzal, hogy megosztja a hagyományos robbanóanyagon kívül egyéb veszélyes anyagot is tartalmazó eszközökkel kapcsolatos ismereteit az ukrán rendőrség tűzszerészeivel. Az ukrán rendőrség emellett a Bombaadat Központok Nemzetközi Munkacsoportját - melynek része a magyar tűzszerészszolgálat - is felkereste, hogy technikai támogatást kérjen. Főleg szakmai képzéssel járulnak hozzá a magyar tűzszerészek Csernobil aknamentesítéséhez. (24.hu) A politika a legjobb biznisz (Lubomír Kotrha)
