Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-11 / 135. szám
www.ujszo.coml 2022. június 11. RÉGIÓ 3 Evek óta nagy a feszültség a park körül SOMOGYI KATALIN Ismét feléledt az érdeklődés a Hegyétére tervezett logisztikai parkkal kapcsolatban. Egyelőre semmi nincs jóváhagyva, a lakossági petíció miatt sem. A harmadik döntésre vár mindenki. Kell, vagy nem kell a környezetvédelmi hatástanulmány, amely az egész projekt kiindulópontja. HEGYÉTE Immár két éve tart a dilemma a logisztikai park körül. Lesz? Nem lesz? A lakosok többsége ellenzi, a járás nem támogatja, a beruházó nem tágít. Az első, 2020 decemberében született döntés alapján, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal úgy döntött, a projekt megvalósításához környezetvédelmi hatástanulmány szükséges. A beruházó Panattoni Slovakia Development cég fellebbezése után született meg 2021 decemberében a járási hivatal második döntése, mely szerint nincs szükség környezetvédelmi hatástanulmányra. Ezt a döntést vétózta meg a Nagyszombati Kerületi Hivatal május 5-én, és újraértékelésre, az érintett személyek, illetve szervezetek észrevételeinek a figyelembevételére szólította fel a Dunaszerdahelyi Járási Hivatalt. A pingpong tehát folytatódik, a labda most ismét a járási hivatalnál van, amely már harmadszor fog dönteni ez ügyben. Erre a döntésre vár most mindenki. A legnagyobb Európában A bemutatott tervek alapján Európában az egyik legnagyobb, szlovákiai viszonylatban pedig a legnagyobb logisztikai parkot tervezik megépíteni Hegyétén, mintegy 30 hektárnyi, beépítésre váró területen. Összesen 7 csarnok építését tervezi az amerikai székhelyű Panattoni cég szlovákiai kirendeltsége, amelyek közül a legna-A jóváhagyásra benyújtott terv gyobb mintegy 800 méter hosszú és 200 méter széles lenne. Ilyen csarnok eddig nincs sehol Európában. Az engedélyeztetési eljáráshoz csupán ezt az egy csarnokot mutatta be a beruházó, a többi hat csarnok „lemaradt” a jóváhagyásra benyújtott térképről. Látva a lakossági ellenállást, valamint azt a tényt, hogy kitűnő minőségű termőtalajról van szó, a Szlovák Földalap felajánlott a beruházónak egy autópálya közelében lévő cseretelket, amit az amerikai cég visszautasított. Annak ellenére, hogy semmi sem indokolja Hegyéte kiválasztását egy ilyen volumenű és típusú beruházáshoz, logisztikailag távolról sem olyan attraktív, mint a felajánlott cseretelek, a beruházó ragaszkodik ehhez a helyhez. Sokan nem értik, miért. A hatvanhektáros telek magánkézben van, tulajdonosa annak adja el, akinek akarja. Az Agrárkamara és a Szlovák Földalap is csupán rosszalló véleményének adhat hangot, ha nem mezőgazdasági termelésre lesz felhasználva. Bár valószínű, hogy ez a meglátás is átértékelődik, hiszen az ukrajnai háború kapcsán az energetikai válságon túl egy élelmezési válság fenyegetése is reálissá válhat. Nem kell több „A Dunaszerdahelyi járás szempontjából nem szükséges egy újabb ipari park megépítése. Az érvelés, hogy munkahelyeket biztosít, sem nyomós, hiszen 4 százalék körül van a munkanélküliek aránya a járásban, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki dolgozni akar, talál munkát. Nekünk itt a Csallóközben most már végre arra kellene fókuszálnunk, hogy fenntartsuk az ország éléskamráját és megőrizzük a még megmaradt ivóvízkészletét. Nem lehet olyan állapotot fenntartani, hogy kisebbnagyobb részérdekek kerüljenek előtérbe, illetve különböző üzletcsoportok, vállalkozó csoportok, önkormányzatok, polgármesterek érdekei érvényesüljenek a közérdek rovására” - magyarázza Deraj Mihály, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal vezetője. A tényleges beépítési terv (A járási hivatal archívuma) Csak az első, legnagyobb csarnok 2000 munkaerővel számol, ami másfélszerese Hegyéte lakosságszámának. „Ennek és az ehhez hasonló nagyságú beruházásoknak országos jelentősége és hatása van. Meg kellene határozni egy felső határt, ameddig a helyi önkormányzat dönthet, de a hegyéteihez hasonló mértékű projekteknél már országos szinten kellene dönteni, hiszen az országos ivóvízkészlet és termőföld kihasználtsága nem köthető egy település önkormányzatának a döntéséhez. Teljes abszurditás, hogy egy kis község döntsön országos hatású tényekről” - vallja Deraj. Megszólaltak a lakosok ,A lakosok több mint 90 százaléka írta alá az építkezés elleni tiltakozó petíciót, amit a polgármester nem ismert el. Nyomós érveket adtunk a Környezetvédelmi Hivatalnak, egyebek mellett azt is, hogy a naponta tervezett pár száz kamion forgalma egy harmadrendű útra lesz irányítva, lakóövezetben. Hiába rajzolt a beruházó egy másik útvonalat a tervezetbe, ez sem jogilag, sem fizikailag nem kivitelezhető” - mondja Bindics Zsolt, a petíció egyik szervezője, majd folytatja: „Eltökélt szándékunk, hogy következő lépésként megkeressük a Panattoni cég amerikai vezetőségét, hogy tájékoztassuk a helyzetről. Meggyőződésünk ugyanis, hogy fogalmuk sincs a nálunk zajló fejleményekről.” Még semmi nem dőlt el, a befektető részéről továbbra is alternatíva lehetne, ha elfogadná a felajánlott cseretelket és elindulhatna az építkezés, amennyiben valóban maga az építkezés és nem az építkezés helye a fontos. A lakosok nem adják fel, október végén önkormányzati választás lesz, és az itt megválasztott képviselők kezében lesz a végleges döntés a logisztikai park sorsáról Hegyétén. Csengett az énekszó az országos fesztiválon Remek hangulatban zajlottak az egyes kategóriák műsorai (A szerző felvételei) SZÁZ ILDIKÓ Ötszáznál is több ifjú kórista éneke töltötte be június 8-án és 9-ón a császári-királyi lovarda hatalmas csarnokát, amely méltó otthont adott a 18. Csengő Énekszó rendezvénynek, a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági kórusok fesztiváljának. ÉRSEKÚJVÁR A résztvevők felidézték a Csengő Énekszó egykori alapítóinak a névsorát: Schleicher László, Szíjjártó Jenő, Ág Tibor, Viczay Pál, Janda Iván, Moyzes Imre, Tóth Sándor, Dunajszky Géza, Hritz Júlia, Duka Zólyomi Emese és Kazán József. Nehéz dolguk volt A Csemadok Országos Tanácsa, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya és helyi alapszervezete lelkes szervezőcsapatnak bizonyult. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere vállalta a fesztivál fővédnöki szerepét. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kétéves járványhelyzet után nagyon nehéz feladatuk volt a kórusoknak, mert nem gyakorolhattak és nem léphettek fel. „Olyan jó volt bejönni ide, hallani a próbáló kórusokat, látni a csillogó szemeket, és végre találkozni a szakemberekkel, kórusvezetőkkel, zsűritagokkal. Nem tudjuk nekik eléggé megköszönni a rengeteg munkát, amellyel ezt a mozgalmat éltetik és a kóruséneklést, a karéneklést nemcsak felkarolják, hanem irányítják is. Égető szükség van a közös éneklésre, mert feloldja a feszültséget és közösségé kovácsol” - hangsúlyozta Bárdos Gyula, köszöntve a közönség soraiban ülő Kazán Józsefet, a szlovákiai magyar kórusmozgalom egyik alapítóját. Kétnapos seregszemle A második kategória kórusainak seregszemléjét meglepetésként az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola Kicsinyek Kórusa nyitott meg műsorával, Pethes Emese pedagógus vezényletével. Kedves családi találkozásnak is tanúi lehettünk, amikor a Buzitai Kicsinyek kórusának egyetlen jelen lévő fiú tagja Pollag Gellért Mihály találkozott a közönség soraiban ülő dédnagymamájával, Écsi Erzsébettel. A nyugalmazott, régiószerte elismert pedagógus Vágsellyéről érkezett a fesztiválra, hogy gyönyörködjön a műsorban. „Öt unokám és tizenkét csodálatos dédunokám van, örömmel töltött el, hogy láthattam Misit és jelen lehettem a lelkes buzitai kórus első fesztiváli fellépésén!” -Écsi Erzsébet és a kis Misi mondta Écsi Erzsébet, aki túl a nyolcvanadik életévén vette a fáradtságot, és Érsekújvárba utazott. Az első nap végén a komáromi Concordia Vegyes Kar, másnap a magyarországi Musica Nostra Kórus lépett fel, felejthetetlen élménnyel ajándékozva meg a kóruszene kedvelőit. A lelkes szervezők A gálán részt vett Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Decsi Katalin, az oktatási minisztérium nemzetiségi fejlesztési osztályának a vezetője. Novák Mónika, az Érsekújvári Városi Hivatal kulturális főosztályának vezetője, aki két napon át vállalta a rendezvény konferálását, köszönetét mondott Neszméri Tündének, a Csemadok ifjúságért felelős elnökségi tagjának, Sztruhár Izreal Diánának, a Csemadok országos elnökségi tagjának és a területi választmány elnökének, valamint Szalay Szilviának, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága elnökének és Danczi Józsefnek, a Csemadok helyi szervezete elnökének a szervezésért, továbbá Kazán Józsefnek és Stirber Lajosnak, a Csengő Énekszó állandó segítőinek. „Olyan élmény- és örömforrást varázsoltatok ide, amelyre a járványhelyzet után nagy szükség van. Köszönet, hogy a szabadidőtökben gyakoroltok, köszönet a pedagógusoknak, a kórusvezetőknek, a szüléiteknek” - mondta Sztruhár Izrael Diána, majd a színpadra szólította a szakmai zsűri tagjait, akiknek emléklappal és ajándékkal köszönték meg a kórusoknak nyújtott értékes szakmai segítséget. Rendhagyó fesztivál Az idei fesztivál rendhagyó volt, mert a zsűri csak azoknak a kórusoknak adott minősítést, amelyek kérték, 18 kórusból 7-nek. Az értékelő bizottság elnöke, Hartyányi Judit magyarországi tanár és karnagy elmondta, nagyon szép napokat éltek meg. Arany sávos besorolást kapott a kassai Márai Sándor Magyar Tannyelvű Gimnázium és Alapiskola Leánykara, Ifjúsági Vegyes Kara és a Csengettyű Gyermekkórus, az utóbbi a zsűri dicséretével. Ferencei Andrea és Kekenák Szilvia tanárnő már több mint 20 éve vezetik az iskola kórusait. Ugyancsak arany sávos minősítést kapott a zsűri dicséretével a nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskola gyermekkara, a kórus alapító karnagya, Orsovics Yvette, állandó korrepetitora, Lucia Kolencíková, a művészeti alapiskola pedagógusa. Arany sávos lett a komáromi Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana Nagyok Kórusa. Az énekkar alapítója Stubendek István, 2012-től Orsovics Yvette vezeti az énekkart. Zongorán Fekete Éva, fuvolán Bathó Lilla játszott. Kiválóan szerepelt és ezüst sávos besorolást kapott a Zselízi Franz Schubert Művészeti Alapiskola kórusa, amelynek karnagya Horváth Diana. Szalay Szilvia, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke a zárszóban elmondta, ötven éve jött létre a Csengő Énekszó. Vannak állandó visszajáró kórusai a seregszemlének, a komáromi Jókai Mór Alapiskola kórusa egyetlen fesztiválról sem hiányzott, mai vezetői nagy elődeiktől vették át a kórust, ilyen a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara, és örülnek annak, hogy van, aki átvette a stafétát. (A szerk. megj.: a gdlántai kórus új karnagya Sárkány Anikó). Újoncnak számított a Buzitai Kicsinyek kórusa, amelyet Velkey Mária vezényelt. „Három éve még a szenciek voltak újoncok, akik mára érett csapattá váltak. Kalapom emelem a kassaiak kitartása előtt. Klein Ottokár azt kérte, legyen minden évben Csengő Énekszó fesztivál, mi pedig azt kértük, legyen kórusa a Czuczor Gergely Alapiskolának. Nem tudunk évente Csengő Énekszót szervezni, de van egy köztes rendezvény a kezdő énekkarok seregszemléje, a Vox Juventutis” - mondta Szalay Szilvia. Záró összkari énekkel fejezték be a seregszemlét, végezetül a kórustagok és a közönség elénekelték a magyar himnuszt.
