Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-02 / 127. szám

www.ujszo.coml 2022. június 2. KÖZÉLET 3 Szlovákia NATO-tagságát a lakosok 72 százaléka támogatja CZlMER GÁBOR Pozsony. Szlovákia lakossá­ga nagymértékben hisz az uk­rajnai háborúval kapcsolatos összeesküvés-elméletekben, illetve egyre többen tartják elfogadhatónak a diktatóri­kus módszereket. Ugyanak­kor sokkal kevesebben lát­ják pozitív személyiségnek Vlagyimir Putyin orosz elnö­köt, mint korábban, és meg­ugrott azoknak az aránya is, akik veszélyforrásként tekin­tenek Oroszországra. A Globsec elemzőközpont idén is egy széles körű közvélemény-kuta­tást készíttetett, amely során kilenc uniós tagállamban, így Bulgáriá­ban, Romániában, Magyarorszá­gon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és a három balti államban azt vizsgálták, milyen az emberek hozzáállása Oroszország­hoz, Ukrajnához, a vezetőikhez, a háborúhoz, hogyan változott az EU és a NATO támogatottsága, vala­mint a demokráciához való viszo­nyulásuk. A vizsgált államok túl­nyomó többségében növekedett az Oroszországot fenyegetésként ér­telmező személyek aránya, illetve ezzel az EU- és NATO-tagság tá­mogatottsága. A szlovákiai adatokból kiderül, hogy az ország lakosságának 34 százaléka érzi úgy, hogy a Nyugat része, míg tavaly csak 26 százalék vélekedett így. 51 százalék ugyan­akkor most is úgy gondolja, az or­szágnak valahol Kelet és Nyugat kö­zött kell lennie. 11 százalék pedig a keleti félhez szeretne tartozni. Ezzel együtt Szlovákia NATO-tagságát 72 százalék támogatja. A felmérésből kiderült, hogy a hazai lakosságban jelentősen meg­ugrott azoknak az aránya, akik ve-A vizsgált államok túlnyomó többségében növekedett az Oroszországot fenyegetésként értelmező személyek ará­nya, illetve ezzel az EU- és NATO-tagság támogatottsága (TASR/AP-felvétel) szélyforrásként tekintenek Orosz­országra, korábban a lakosság 20 százaléka gondolta ezt, most pedig már 62 százalék. A régióban egye­dül Magyarországon és Bulgáriá­ban nem növekedett ez a mutató. Az előbbiben a lakosság 45 százaléka, az utóbbiban 33 százaléka véli úgy, hogy Moszkva veszélyt jelent. Len­gyelország esetében ez a szám 90 százalék. A szlovákiai polgárok több mint 50 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrajnai háborúért elsősorban Oroszország a felelős. Ugyanak­kor 16 százalék úgy vélekedik, az orosz támadást Ukrajna provokál­ta ki azzal, hogy elnyomta az orosz kisebbséget. A Globsec elemzői is rámutatnak, hogy a vizsgált or­szágok közül Szlovákiában voltak a legnagyobb arányban azok, akik azt hiszik, a Nyugat provokálta ki az oroszok ukrajnai invázióját. 28 százalék gondolja ezt. Az oroszpár­ti propagandát a szlovákiai lakosság 23 százaléka hiszi el, Csehország­ban ez a szám 7 százalék. Ráadásul a szlovákiai polgárok 55 százaléka hiszi el azt az összeesküvés-elméle­tet, hogy a világot valamilyen titkos csoportosulás irányítja. Ez az egyik legmagasabb ilyen adat a régióban. A kutatás szerint a szlovákiai la­kosok 24 százaléka tartja pozitív személyiségnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Tavaly ez a szám jó­val magasabb, 55 százalék volt. A cseheknél azonban ez a mutató egy év alatt 24-ről 4 százalékra esett vissza, Magyarországon pedig 42- ről 19 százalékra változott. Az elemzőközpont rámutat, an­nak ellenére, hogy a szlovákiai vá­laszadók háromnegyede jó rendszer­nek tartja a demokráciát, növekszik azoknak a száma, akik elfogadnának egy autokrata vezetőt. 2020-ban még csak 25 százalék, 2021-ben 38 szá­zalék, idén pedig már 49 százalék gondolkodott így. A felmérést Szlo­vákiában 1000 fő megkérdezésével a Globsec megbízásából a Focus ügy­nökség készítette. A Földalap előző vezetése károsította az államot ÖSSZEFOGLALÓ Nem ez az első alkalom, hogy Ján Marosz, a Szlovák Föld­alap (SPF) vezérigazgatója rámutatott, hogy az előző kor­mány idején, nagyjából 2018- tól rendkívül gyanús földel­adási rendszert üzemeltettek a Földalapnál. Pozsony. A legutóbbi ilyen vizs­gálat során 47 szerződést ellenőriz­tek a gyümölcsösök létesítésére szánt földterületek eladásával kap­csolatban. Az eredmény: ezek kö­zül csak 19 gyümölcsöst ültettek ki, 25-öt ezzel szemben egyáltalán, pá­rat pedig csak részben telepítettek. „Idén újra megvizsgáljuk a szerző­désben szereplő vállalások teljesíté­sét. Úgy véljük azonban, hogy ezek­ben az esetekben az állami földek gyanúsan olcsó átruházására csa­lárd módon került sor. Ezért min­den ilyen esetet átadunk a bűnül­döző szerveknek, ezzel egyidejűleg pedig jogi lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a földterületeket visszaszerezzük az államnak, mi­vel a szerződés tárgyát a földterü­let vásárlója nem teljesítette” - tette hozzá Marosz. Az egyik legkirívóbb esetre a Pös­­tyéni járásban található Verbón (Vr­­bové) került sor, ahol az egyébként rendkívül lukrativ földeket dióül­tetvény létesítésére adták el. A be­nyújtott projekt szerint a diót - több mint 13 hektáron - „saját felhaszná­lásra” termesztették volna. Maros szerint az egész terv abszurditása már itt megmutatkozik, hiszen a ké­relmező hektáronként 75 fával szá­molt, vagyis csaknem ezer fán ter­mesztett volna diót saját használat­ra. Marosz szerint a Földalap 0,4643 euróbán határozta meg a négyzet­méterenkénti vételárat, annak el­lenére, hogy az ártérkép szerint a környéken az átlagár akkoriban egy euró volt. „A Földalap így 62 ezer euróért adta el azt a földterületet, amelynek a piaci értéke egyébként akkoriban 2 millió euró volt” - fi­gyelmeztet Marosz. És ha ez még nem lenne elég, az adásvételi szer­ződésben „elfelejtették” feltüntet­ni azt a kitételt, amely biztosítaná a Földalapnak a földterület vissza­szolgáltatására vonatkozó jogát, ha a vevő nem teljesítené a szerződés­ben szereplő feltételeket, (mi, tasr) Ján Marosz, a Szlovák Földalap vezérigazgatója szerint jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a vitatott módon eladott földterületeket visszasze­rezzék az államnak (TASR-felvétel) RÖVIDEN Tiltsuk a felvidéki jelképeket? Pozsony. Ivan Korcok (SaS-je­­lölt) külügyminiszter élesen bí­rálta Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselőt és az álta­la benyújtott törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy szivár­­ványos zászlókat függesszenek ki a középületekre. A tárcaveze­tő nehezményezi, hogy Gyi­mesi az indítványt a fasiszta LSNS listáján parlamentbe jutó Tomás Taraba ellenzéki képvi­selővel közösen adta be. Korcok szerint ugyancsak problémás, hogy az OEaNO-s képviselő a koalíció beleegyezése nélkül, sőt, a saját parlamenti frakci­ójának engedélye nélkül tette ezt. A miniszter ráadásul úgy látja, semmi gond nincs azzal, ha valaki szivárványos zászló­val áll ki a szexuális kisebbsé­gek jogai mellett. A tárcavezető idézi, hogy Gyimesi a szlovák államiság védelmével indokolja a tiltás bevezetését. Korcok ar­ra figyelmezteti a képviselőt, a helyében megfontolna egy ilyen indítványt, mert nagyon köny­­nyen belekerülhet a javaslatba az olyan szimbólumok tiltása, amelyek sértik a szlovák állami­ságot. „Ha már államiság védel­me, akkor rendesen: Szlovákia területén ne legyenek semmi­lyen, az 1918 előtti időket idé­ző szimbólumok. Ide tartoznak azok is, amelyek az ún. Felvi­déket idézik, mert úgy érzem, ezek jobban sértik az államisá­gunkat, mint a szivárványösak” - teszi hozzá némileg gúnyosan Korcok. (czg) Újabb koalíciós nézeteltérés Pozsony. „Továbbra is kiállunk a tanárok béremelése mellett” -jelentette ki Branislav Gröh­­ling (SaS) oktatási miniszter a szerdai kormányülés után, majd leszögezte, az SaS munkáját reformok igazolják, s Veroni­ka Remisová (Za l’udí) régió­­fejlesztésért felelős miniszter jobban tenné, ha inkább az uni­ós támogatásokkal foglalkozna, nem pedig különböző javasla­tokkal állna elő a pedagógusbé­reket illetően. Remisová kedden élesen bírálta az oktatási tárcát, amiért az elmúlt két évben nem sikerült elérnie az iskolaügyi dolgozók béremelését, múlt hé­ten pedig elutasította a koalíciós pártok javaslatát, mely szerint a tervezett Slovnaft-adóból szár­mazó bevételből finanszíroznák a tanárok, nővérek és egészség­­ügyi dolgozók 10%-os fizeté­semelését. Gröhling hangsú­lyozta, folytatódnak a tárgya­lások, Eduard Heger (OEaNO) kormányfővel már egyeztetett, de még Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszterrel is meg­vitatják a kérdést. A közelgő tüntetésre való tekintettel fon­tosnak tartja, hogy a koalíció „házon belül” közös nevezőre jusson, kész eredményeket sze­remé felmutatni a szakszervezet képviselőinek. Matovic tegnap kiemelte, abszolút prioritásként tekintenek a tanárok és a nővé­rek helyzetének javítására, majd hozzátette, Richard Sulik (SaS) kritikájára nem kíváncsi. ' (ba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom