Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-07 / 131. szám
6 RÉGIÓ 2022. június 7. | www.ujszo.com Továbbra is hiánycikk a friss házi tej NÉMETI RÓBERT A gazdák szerint manapság már szinte senki sem tart tehenet odahaza. Június elseján, a tej világnapja alkalmából a nagytárkányi Nagy családnál jártunk, amely évtizedek óta tehónfejéssel és friss tejből készült termékekkel indítja a napot. NAGYTÁRKÁNY A tőketerebesi járásbeli településen értesüléseink szerint még ma is több olyan háztartás van, ahol legalább egy, néhol több tehenet tartanak. Míg egy-másfél évtizeddel ezelőtt szinte minden ötödik falusi háznál tartottak tehenet, és napi rendszerességgel gyűjtötték be a friss tejet, manapság már csak nagyon kevés család istállójában akad egy-egy szarvasmarha. A nagytárkányi Nagy családnál sincs ez másképp, évekkel ezelőtt ők is legalább négy-öt tehenet, több kecskét, kecskegidát, rengeteg sertést és baromfit tartottak. Párkány: A Nagy család elsősorban saját részére gyűjti be a friss tejet, de ha kell, akkor másnak is adnak belőle (A szerző felvétele) Egészséges portéka „Mivel nagy a család, a napi rendszerességgel lefejt tejet saját felhasználásra tároljuk. Azt, hogy milyen a bolti tej és a házi tej közötti különbség, nem igazán tudom, mert én még sohasem ittam bolti dobozos tejet, azt viszont-jól tudom, hogy a friss házi tej nagyon finom. Sok mindent készítünk belőle, egyebek mellett sajtot, tejfelt, túrót vagy vajat is. Ezek mind olyan termékek, amelyekre nap mint nap szükségünk van. S ami a legfontosabb, hogy ezek nemcsak olcsóbbak, mint a bolti, de sokkal egészségesebbek is” - közölte lapunkkal Nagy Éva, aki férjével és családjával közösen évek óta mezőgazdasággal foglalkozik. Minden nap helytállni Ahogy azt a tapasztalt háziaszszony szavaiból is leszűrtük, habár az emberek fontosnak tartják az egészséges ételek, italok fogyasztását, azonban a vele járó munkát, például haszonállatok tartását manapság már csak nagyon kevesen részesítik előnyben. „A friss tej valóban finom és egészséges, de ahhoz, hogy ezt napi rendszerességgel előteremthesse valaki a családjának, annak komoly feladatok sorát kell nap mint nap elvégeznie. A tehenet elsősorban tisztán kell tartani, etetni, itatni, ki kell ganajozni, nem utolsósorban pedig naponta legalább egyszer meg is kell fejni. Ez rengeteg időt és energiát \lesz igénybe, de a mai rohanó világban ezt már csak nagyon kevesen képesek vállalni. A fiatalokat erre már talán rá sem lehet szedni, holott egy kis figyelemmel minden megoldható. Az viszont igaz, hogy ha több háziállat van egy háznál, akkor ünnepnapokon is dolgozni kell, a kirándulásokat pedig nagyon okosan kell betervezni” - tette hozzá a háziasszony. Nem hajtják a csordát Jól emlékszem, ahogy gyerekkoromban szinte minden faluban, köztük nálunk Ágcsernyőben is napi, heti vagy szezonális rendszerességgel kihajtották a tehéncsordát a legelőre. A pásztor vagy a gazda az istállóból vagy a hátsó udvarból elindult a csordával a falusi út mentén a legelőig, majd vissza..Míg akkoriban ez teljesen normális volt, Nagyék szerint ez ma már szinte elképzelhetetlen. „Mivel nekünk elfogytak a legelőink, nem volt hová kihajtani a teheneinket, ezért csökkentettük az otthon tartott jószágok számát. Ráadásul egyre több lakos panaszkodott, amikor elindultunk a tehenekkel az úton át a legelőkre, mivel az állatok az útra piszkoltak, és megtörtént, hogy a farkukat csapkodva kárt tettek az út mentén parkoló autókban. Egyre többen panaszkodtak emiatt a polgármesteri hivatalban, ezért már nem járunk messzebbre legeltetni. Bár régen ez teljesen normális volt a hétköznapokban, a mai modern ember számára szinte már elképzelhetetlen” - zárta elkeseredve Nagy Éva. muzsikál a felújított mozi Nemcsak az üléseket cserélték ki, hanem felújították a padlóburkolatot és a falakat is rendbe tették (Aszerző felvétele) BUCHLOVICS PÉTER Apró varázslat, nagy élmény. Chaplin Nagyvárosi fények című, 1931-es filmjének ökölvívós jelenete pereg éppen. Diszkrét félhomály, a vászon mellett, oldalt pedig Kurina József zenetanár zongorázik. Ismerős dallamok, klasszikus burleszk. A felújított párkányi mozitermet a napokban avatták fel. PÁRKÁNY Ez az - mormogja magában a tudósító, amikor egy kényelmes, vadonatúj székbe huppan a Danubius mozi nézőterén. Végre egy ötletes, sablonoktól, kipipálástól és üresjáratoktól mentes avatóünnepség. Mert aki részt vett a felújított vetítőterem átadásán, azt a szervezők egy szempillantás alatt a mozi fénykorába, sőt aranykorába repítették, a huszadik század elejére, meghitten ismerős hangulatba. Egy olyan miliőbe, ahol Charlie Chaplin vagy Buster Keaton csetlő-botló figuráján kacag a közönség, vagy hosszú pillájú, démoni tekintetű, álomszerűén légies dívák eleganciáját bámulja a vásznon. Egy olyan korszakba, ahol Mándy Iván hősei mozogtak otthonosan, amikor a mozi még csoda volt, varázslat. A békebeli mozi. Ezt sikerült feleleveníteni a rendezőknek, amikor Charlie Chaplin Nagyvárosi fények című filmjének ökölvívós jelenetével fogadták a közönséget, amit remekül festett alá a mozizongorista - Kurina József zenetanár - játéka. A nézők viszont nemcsak a burleszk nagymesterének alkotását élvezhették, hanem a párkányi mozi több mint százéves történetével is megismerkedhettek. Ezt is stílusosan, némafilmként pergő archív felvételekkel, fényképekkel, korabeli újságok híradásaival mesélték el. Júlia Zd’árska és Juhász Gyula műsorvezető jóvoltából például megtudhattuk, hogy az Esztergom és Vidéke című lap már 1902-ben szenzációként írt a párkányi Simon-Júda vásáron bemutatott, „500 lámpalénnyel és hat ívlámpával” felszerelt bioszkópról, amit 1900-ban nagy díjjal tüntettek ki Párizsban, és ami valójában egy „kitűnően átdolgozott phono-kinematograph”. Miként azt is, hogy a városban már 1913-ban állandó „mozgófényképszínházat” üzemeltetett a nagyvendéglő bérlője, Geyer Lajos. 1922-ben Machaty Ferenc és Lukács Andorné nyitotta meg Párkányban az első moziszínházat, rá egy évre már Masaryk államfő születésnapját ünnepelte a közönség az Uránia mozitermében. 1933-ban pedig Párkányba is megérkezett a hangosfilm, mert a városban lévő határőrség szombat- és vasárnaponként rendszeresen tartott filmvetítést a Stefánik kaszárnyában. Az előadásokat különleges engedéllyel a párkányi lakosok is látogathatták. Ézek a rendszeres vetítések 1935-ig tartottak. 1935-ben aztán a párkányi Sokol egylet koncessziót kapott és megnyitotta az első helyi hangosmozit. Ugyanebben az évben nyílt meg az első kerti mozi is. 1936-ból az a hír, hogy a nagy vendéglő és a mozi átalakítását is befejezték. A háború után a párkányi filmszínház állami kézbe került. Az 1990-es évek elejéig Moszkva néven szerepelt, ezután Danubius névre keresztelték. Legutóbb 2002-ben újították fel, 2011- ben digitalizálták. Ez idő alatt csak a filmvetítésekre több mint 270 ezer néző váltott jegyet. A párkányi mozit a város tágabb vonzáskörzetéből és Magyarországról is látogatják, magyar szinkronos filmeket is rendszeresen vetítenek. Most a mozi teljesen felújított vetítőtermét avatták fel. A városi művelődési központ ugyanis az Audiovizuális Alap pályázatán 20 ezer eurót nyert a széksorok cseréjére, a képviselő-testület további 35 ezer eurót szavazott meg a fejlesztésre. Mit okoz az olajszennyezés a vízben? RÖVIDEN Időszakos kiállítás: A sokoldalú fa Galánta. Szeptember 24-ig várják a látogatókat a Galántai Honismereti Múzeumba az időszakos kiállításra, amely a fa sokoldalúságát mutatja be. A Múzeumok éjszakáján nyitották meg A sokoldalú fa - évgyűrűkbe írt történelem címmel. A tavaly megrendezett, A fém arcai kiállítás után az alapanyagok egy következő fajtáját mutatja be a tárlat, amely a múzeum tematikus kiállítássorozatának része. „A Galántai Honismereti Múzeum gyűjteményében hatalmas mennyiségű fatárgy található a kisebb használati tárgyaktól a bútorokon keresztül egészen a közlekedési eszközökig. A kurátoroknak - Erika Slobodová történész, Diana Gruberová etnológus - komoly fejtörést okozott szűkíteni a kiállítás koncepcióját, mert sokkal többet mutatnának a nyilvánosságnak, mint amenynyit a kiállítótér megenged. Mozaikszerű kiállítást hoztak létre, amelyben az egyes tematikus egységek lazán kapcsolódnak egymáshoz” - tudtuk meg Pukkai Judittól, a múzeum munkatársától. A kiállítás 2022. szeptember 24-ig tekinthető meg, a finisszázst az Európai Kulturális Örökség Napjain tartják. (tb) KÜRTHY JUDIT Móg áprilisban egy svéd utasszállító hajóból kiszivárgó olaj mintegy nyolc kilométer hosszú foltot hagyott a Duna felszínén Bősnél. Szakértőt kérdeztünk, hogy általában melyek lehetnek egy olajszennyezés rövid és hosszú távú káros következményei. „A legutóbbi esetnél még idejében sikerült szennyezést felfedezni, a forrását lokalizálni, így megelőzhették a további terjedését” - mondja Fodor Péter biológus, a DunaVit társulás egyik alapító tagja. Azonban az ilyen eredetű szennyezéseknek lehetnek katasztrofális hatásai is. „A fosszilis energiahordozók felhasználásának nagy szerepe van a klímaváltozásban, de komoly gondokat okoznak akkor is, ha pusztán kikerülnek az ellenőrzés alól és közvetlenül szennyeznek” - teszi hozzá. „A vízre, vízbe került kőolajszármazékok több módon terhelik a környezetünket. Az olaj általánosságban a víz felszínén úszik, elzárva a napfény útját a víz alsó rétegeibe, meggátolva ezzel a fotoszintézist, a kis testű vízi élőlények gázcseréjét, az oxigénforgalmat és a légzésüket. Ez alapjaiban rengeti meg a vízi táplálékláncot, így közvetve annak felsőbb szintjeit sem kíméli” - emeli ki a szakértő. Emellett lehetnek közvetlen hatásai is a nagyobb testű élőlényekre nézve. Az olaj a test külsejére rakódva fulladást, valamint bőrbetegségeket okozhat, illetve semlegesíti a pikkelyek, a tollazat vagy a szőrzet természetes izoláló hatását - ez pedig hidegben megfázást, melegben hőgutát okozhat az állatoknál. Kisebb szennyeződéseknél, a csökkent oxigénszint miatt az élővilág ugyan egy bizonyos időre eltűnik az adott területről, de vissza is tér oda a tisztulás után. Ez azonban nagyobb katasztrófánál rendkívül hosszú folyamat lehet. Az ilyen balesetek káros következményeinek elhárítása mindig nehéz feladat.
