Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-07 / 131. szám
RÉGIÓ Bemutatók a virágzó kertben Egyre többen érdeklődnek a permakultúrás növénytermesztés iránt (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Nyáron több alkalommal lehet részt venni Pastorek Zsuzsa virágos kertjében interaktív bemutatón. A programsorozat mottója: jobb egyszer látni, mint százszor hallani róla. A Permakultúra Iskola (Skola permakultúry) Polgári Társulás kezdeményezésére vezetik végig az érdeklődőket országszerte több bemutatókertben. VAGHOSSZÚFALU A kezdeményezés célja, hogy azok, akik már elméletben ismerik a permakultúrás termesztést, de a gyakorlatban még nem tapasztalták meg, képet kapjanak arról, hogyan működik a valóságban, hogyan lehet talajforgatás nélkül gazdálkodni, esetleg abból megélni. Acól az ismeretteijesztós A társulás hálózatot hozott létre olyan kertek és telkek összegyűjtésével, amelyeken a permakultúra alapelveit használják több éve. „Ahhoz, hogy színvonalas bemutatókat tudjunk tartani, kis létszámú, 5-10 fős csoportokat fogadunk, de előzetes regisztráció szükséges a szervezet weboldalán, ahol a legközelebbi időpontokat is közzétesszük, illetve folyamatosan frissítjük” - mondta el lapunknak Pastorek Zsuzsa. Bemutató és tanácsadás Aki ellátogat a kertjébe, megismerkedhet a permakultúrás termesztés alapelveivel, azokat helyben, szemléltetve mutatja be az érdeklődőknek, láthatják az éppen termő növényeket. „Körülbelül kétórásak a bemutatók, a résztvevők kipróbálhatnak dolgokat, vásárolhatnak azokból a terményekből, amelyekből több termett, amelyeket nem tudunk elfogyasztani, valamint szakirodalom is a rendelkezésükre áll. Mivel ezek kiscsoportos foglalkozások, mindig van idő arra, hogy a résztvevők feltegyék a kérdéseiket, azokat megvitassuk, így tulajdonképpen szakmai tanácsokat is kaphatnak. Minden alkalommal készítek kóstolót az éppen aktuális termésekből, a látogatókkal recepteket cserélünk” - részletezte. Tapasztalatcsere A vághosszúfalui kert különlegessége, hogy magyar, szlovák, angol és spanyol nyelven is igényelhetik az érdeklődők a bemutatót, illetve azért is jönnek látogatók Szlovákia 2022. június 7. | www.ujszo.com északi és keleti területeiről, de még külföldről is, mert a bemutatókert délnyugati fekvése miatt is érdekes, korábban virágoznak és teremnek a növények. „Nálunk olyan növények is megteremnek, amelyek máshol nem, ez a terület gazdag gyümölcstermő vidék, és talán szeretnék látni az emberek a különbséget az egyes vidékek kertjei között, illetve egy teljesebb képet szeretnének kapni a permakultúrás termesztésről országos szinten. Van, aki azért jön el, mert valahol hallotta az előadásomat vagy olvasta a publikációimat a témában, és szeretne személyesen megismerni és látni, megtapasztalni azt, amiről beszéltem vagy írtam. Általában túljelentkezés van, ami azt mutatja, hogy egyre többen kezdenek bele a permakultúrás termesztésbe. Akár ismerjük egymást a résztvevőkkel, akár nem, mindig nagyon inspirálók ezek a találkozások, mert mindenki elmondja a tapasztalatait, ötleteket adunk egymásnak, jól érezzük magunkat” - zárta Pastorek Zsuzsa. Hozzátette, Szlovákia minden régiójában nagyon érdekes helyek vannak, amelyek csatlakoztak a kezdeményezéshez, mindegyikre érdemes ellátogatni a mi vidékünkről is. Felsőszeliben, a könyvek bűvöletében TORNYAI BIANKA Közel 9 ezer szlovákiai magyar kiadvány és dedikált könyv található Oros László magángyűjteményében. Idén 45 éve, hogy a könyvtár tulajdonosa elkezdte összegyűjteni azokat a köteteket, kiadványokat, amelyek a szlovákiai magyarsághoz kötődnek. FELSÓSZELI Oros László már fiatalon gyűjteni kezdte a könyveket, leginkább a történelmi témájú kötetek érdekelték. Egy ötlettel kezdődött 1977 nyarán Dobos László és Fonod Zoltán járt nála és tekintette meg az akkor nagyjából 300 kötetből álló gyűjteményét. „Dobos László afelől érdeklődött, van-e a könyvtárban felvidéki magyar író műve. Magam is kicsit megdöbbentem, hogy nincs, ez indította el bennem azt az igyekezetét, hogy minél több szlovákiai magyar szerző művét összegyűjtsem. Akkoriban Prága mellett szolgáltam hivatásos katonaként, és kezdtem levelezésbe az itteni magyar írókkal, közéleti személyekkel, így kezdtem összegyűjteni a könyveket, kéziratokat, dedikált köteteket. Idővel összejött, egy állomány, amelyről úgy gondoltam, érdemes tovább gyarapítani. Turczel Lajos biztatására felkerestem az innen elszármazott magyar írókat is, akik a Dobos Lászlótól Oros Lászlónak két világháború között jelentős műveket írtak. Az elmúlt 45 év alatt közel 9 ezerre nőtt a könyvek, kéziratok, dokumentumok száma, a kötetek nagy része dedikált és az egykori Csehszlovákiában, majd Szlovákiában adták ki 1918-tól mostanáig. Vannak régebbiek, az 1700-as évekből származók is, amelyek Pozsonyban, Kassán, Komáromban jelentek meg” - tudtuk meg Oros Lászlótól, akinek magángyűjteménye, a Bibliotheca Pro Patria a legnagyobb és legrégebbi a szlovákiai magyar magánkönyvtárak között. Nem kölcsönözhetők A könyvtár darabjai nem kölcsönözhetők, csak helyben lehet használni, olvasni azokat, vagy másolatot készíteni róluk. Oros László elmondta, régebben a nyitrai egyetem diákjai végeztek kutatómunkát a könyvtárban a szakdolgozatukhoz. „Amire büszke vagyok, hogy Sztyahula László kéméndi plébános is itt gyűjtött anyagot az egyik könyvének megírásához. Lanz Ronald, a Pannónia Polgári Társulás elnöke javaslatára minden márciusban, a könyvhónap idején a környékbeli iskolások látogatják a könyvtárat, de magánszemélyek is megnézik a gyűjteményt. Kutatási céllal már kevesebben jönnek, hiszen az interneten szinte mindent meg lehet találni” - fejtette ki. Felbecsülhetetlen érték A könyvek egy részét Oros László ajándékba kapta, de a legtöbbjét maga vette meg. „Komolyabb, értékesebb könyvekhez a budapesti antikváriumból jutottam hozzá, de a pozsonyi és a zsolnai antikváriumokban is rengeteg könyvet találtam, Zsolnán még az 1980-as években voltak magyar könyvek. A mai napig él az egyezség például a budapesti Múzeum körúti antikváriummal, hogy ha találnak olyan müvet, amely számomra érdekes lehet, akkor félreteszik. Nem tudom pénzben kifejezni, mennyit költöttem az elmúlt évtizedekben könyvekre, a dedikált példányok nem olcsók. Minden könyvről listát írok, hogy hol, hogyan szereztem be, mennyiért vettem, de közben a pénz értéke is változott, a koronáról áttértünk az euróra, így nem lehet meghatározni, de óriási eszmei értéke van a gyűjteménynek” - hangsúlyozta a gyűjtő. A magángyűjtemény iránt a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a debreceni Déri Múzeum, a somorjai Bibliotheca Hungarica is érdeklődik, de Oros László azt szeretné, ha Felsőszeliben maradna. „A családomban nincs, aki folytatná ezt a munkát utánam, de szeretném, ha helyben maradna a könyvállomány. Hogy a jelenlegi épületben vagy máshol, az már részletkérdés, de mindenképpen Felsőszeliben. Nem szeretném bárkire rábízni, hiszen amellett, hogy értékes gyűjtemény, a dedikált példányok, valamint a levelek, iratok teszik még értékesebbé” - tette hozzá. Értékes darabok A magánkönyvtárban külön helyet kaptak a csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyar szerzők művei, folyóiratok bekötött példányai, például a Hét összes része a kezdetektől a megszűnéséig, az Irodalmi Szemle, az Opus, az Előretolt Helyőrség, helyi újságok több évfolyama, de megtalálhatók képzőművészeti kiállítások katalógusai, évkönyvek, meghívók, plakátok, például a Komáromi Jókai, vagy a kassai Thália Színházból, a Csehszlovákiából, illetve Szlovákiából elvándorolt magyar írók művei, helytörténeti írások, néprajzi kiadványok, naptárak. Mindezek az Oros László házának udvarán álló épületben vannak, az értékesebb, 1600- 1700-as évekből származó könyveket, iratokat a dolgozószobájában tárolja. A teljesség igénye nélkül a pozsonyi Jankovics Marcell, Mécs László, Mács József, Dobos László, Duray Miklós, Csáky Pál, Morvay Gyula, Balogh Edgár, Győry Dezső, Komlós Aladár müvei találhatók meg a felsőszeli bibliotékában, valamint kortárs szerzők kötetei. Egy külön részben cseh és szlovák szerzők köteteit tartja, amelyeket a katonaságnál töltött évei alatt vásárolt, de van a könyvtárban néhány külföldi szerző magyarra fordított könyve, valamint jórészt feledésbe merült kárpátaljai magyar írók számos kötete, amelyek mára már hozzáférhetetlenek. A legértékesebb Wesselényi Ferenc gróf levele 1664-ből, amelyet Stubnyafürdőn írt. A keltezést latinul, de magát a levelet magyarul írta, és a pozsonyi vármegye elöljáróságnak küldte. A falon lévő festmények felvidéki alkotók művei, a könyvtár termeiben lévő bútorok, használati tárgyak is mind helyi kötődésűek. Oros László elmondta, a gyerekeket leginkább a bronzkorból származó női és férfikoponya, a Rákóczi-szabadságharc idejéből való pisztoly és a 18-19. századi kardok érdeklik. Saját kiadások Oros László 11 saját kötetet is kiadott. Ebben a Pannónia Polgári Tár, sulás elnöke, Lanz Roland segítette. Az ő szervezésében júliusban tartanak ünnepséget abból az alkalomból, hogy 45 évvel ezelőtt látogatott el a felsőszeli magánkönyvtárba Dobos László. „A társulás támogatásával és kiadásában szeretnénk megjelentetni egy kötetet a könyvtár történetéről, amelyben bemutatok 45 jelentős látogatót. Június 22-én a helyi születésű Pónya Józsefet látjuk vendégül 90. születésnapja alkalmából, aki a paksi atomerőmű vezérigazgatója volt hosszú ideig. Az ő tiszteletére év elején adtunk ki emlékkönyvet” - mondta el Oros László. A nyugdíjas éveit aktívan töltő helytörténész publikál a Kassai Figyelőben, a Széljárásban, a Magyar Múzsában, és a következő könyvén dolgozik, melyben olyan felsőszeli történeteket dolgoz fel, amelyek eddig még nem jelentek meg sehol. Oros László magángyűjteménye, a Bibliotheca Pro Patria a legnagyobb és legrégebbi szlovákiai magyar magánkönyvtár (A szerző felvételei;
