Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-07 / 131. szám

2 KÖZÉLET 2022. június 7. | www.ujszo.com Andruskó Zoltán: Féltettem az életem, ezért is tettem vallomást a bíróságon Andruskó szerint Peter Tóth tudta, hogy Koőner mire készül (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bazln. Hétfőn ismét a Speci­alizált Büntetőbíróság szená­tusa elá járult Andruskó Zol­tán, hogy vallomást tegyen a Kuciak-gyilkosságról, vala­mint az ügyészek meggyilko­lásának előkészítéséről. Andruskó immár a harmadik tár­gyalási napon állt a tanúk padjára. A komáromi férfit a Kuciak-gyilkos­­sággal kapcsolatban már jogerősen elítélték, vádalku fejében 15 évnyi szabadságvesztésre ítélték az ügy­ben vállalt közvetítői szerepe miatt (ő volt az összekötő Alena Zsuzsová, valamint a kivégzőosztag, Miroslav Maréek és Szabó Tamás között). Emellett viszont Maros Zilinka, Dá­niel Lipsic és Peter Sufliarsky meg­gyilkolásának előkészítéséhez is köze van, de az ő ügyét külön tárgyalja a bíróság, tehát most tanúként vonult a Specializált Büntetőbíróság szenátu­sa elé. Andruskó azt állítja, hogy az ügyészek meggyilkolását és Kuciak kivégzését is Marián Koéner rendel­te meg. Kocner közvetítője állítólag Zsuzsová volt, ő vette fel a kapcso­latot Andruskóval, és rajta keresztül juttatta el a parancsokat hozzá. Halálfélelem Andruskó azt állítja, csak egyszer beszélt a vállalkozóval telefonon, amikor Zsuzsová társaságában volt. Koőner azt szerette volna, ha a ko­máromi férfi bebiztosít számára egy strómant az egyik cégébe. Andruskó személyesen nem ismerte Kocnert, viszont halálosan rettegett tőle, miu­tán a Kuciak-gyilkosságot követően Zsuzsován keresztül megfenyeget­te őt. Koőner állítólag azt üzente, ha Andruskó vallomást tesz a rendőr­ségen, azt ő megtudja, és akkor őt is likvidálni fogják. „Féltem hazamen­ni, nem éltem családi életet, gyakran órákon át álltam parkolókban, mert attól tartottam, hogy kivégeznek. Amikor letartóztattak, először azt sem tudtam, hogy a rendőrök rúg­­ták-e be az ajtómat, vagy valaki más jött értem” - vallotta a tanú. Elmon­dása szerint már hónapokkal a letar­tóztatása előtt is vallomást akart ten­ni, de a fenyegetések miatt végül nem mert elmenni a rendőrségre. Peter Tóth szerepe Ezt követően Andruskó a Peter Tóthtal való találkozásukról kezdett beszélni. Tóth korábban Koőner kö­zeli szövetségese volt: ő vezette pél­dául azt a megfigyelési komman­dót, amit a vállalkozó még 2017-ben több szlovákiai újságíró ellen indí­tott. A megfigyeltek között volt Ján Kuciak is. Tóth saját bevallása sze­rint nem tudott arról, hogy Kocner állítólag az egyikük kivégzését ter­vezi, és csak később, a gyilkosság után jött rá, hogy a közeli ismerőse lehet a megrendelő. A Szlovák Tit­kosszolgálat (SIS) egykori ügynöke ezt követően kezdett el együttmű­ködni a hatóságokkal. A megfigye­lési botrány miatt eljárást indítottak Tóth ellen, viszont a gyilkossággal kapcsolatos ügyben nem szerepel a vádlottak között. Ellentmondások Andruskó a szenátus előtt azt val­lotta, 2018 augusztusában, vagyis a Kuciak-gyilkosság után mintegy fél évvel személyesen is találkozott Tóthtal. A találkozóra állítólag Ko­máromban, Zsuzsová társaságában került sor. A tanú azt mondta, csak pár percig beszélgetett az egykori SIS-ügynökkel, aki arról biztosí­totta őt, hogy Koőner letartóztatása nem veszélyezteti a közös üzletük kifizetését. A nagyvállalkozót akko­riban a Markíza televízió váltóbot­rányával összefüggésben vették őri­zetbe (azóta már jogerősen elítélték ebben az ügyben, 19 évet kapott). A közös üzlet pedig állítólag az egyko­ri főügyészhelyettes, Peter Sufliars­ky meggyilkolása lett volna, amely­hez Andruskó biztosította volna a kivégzőosztagot. Tóth korábban azt állította, hogy nem tudott semmiféle gyilkosságok megrendeléséről, vi­szont Andruskó szerint ez nem igaz. „Nekem úgy tűnt, hogy mindenről tudott” - mondta a bíróságon. Tóth még a találkozó tényét is tagadja. Háttóralku? Andruskó azt állította, a rövid találkozó után nem is tudatosítot­ta, kiről volt szó, csak később, a letartóztatását követően a Nemze­ti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyitrai irodájában véletlenül vet­te észre Tóthot az egyik nyomozó számítógépén. A nyomozó azon­ban azt mondta, a NAKA vezetője, Branislav Zurian nem akarja, hogy Andruskó felismerje Tóthot, majd kikapcsolta a számítógépet. Zurian volt az első, aki beszélt Tóthtal a ha­tóságokkal való együttműködésről. Marek Harkabus ügyész ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, nem tud semmiféle üzletről vagy háttér­alkuról a NAKA és Peter Tóth kö­zött. Elmondása szerint azért nem vádolták meg őt a Kuciak-ügyben, mert nem volt elég bizonyítékuk. (nar, aktuality.sk, Dennlk N) Az állástalanok aránya az első negyedévben 6,4% -ra esett vissza Adóemeléssel növelnék a pedagógusbért Pozsony. Igor Matoviő (OEaNO) pénzügyminiszter a szerdai kormányülésre beterjeszt egy törvényjavaslatot, amelyben megadóztatná a szerencsejáté­kot, az alkoholos italokat, a gaz­dag cégeket, valamint az orosz olajat, és az így befolyt összeg­ből 10 százalékkal növelné a pe­dagógusok bérét. Az OEaNO elnöke a hétfői sajtótájékoztatóján beszélt er­ről, miután tárgyalt az Okta­tási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetével (OZPSaV). Pavol Ondek, a szervezet elnö­ke „érdekes ajánlatnak” nevez­te Matoviő javaslatát, ugyanak­kor leszögezte, nem szeretnének túszként szerepelni az OEaNO és az SaS harcában. Matoviő és Branislav Gröhling (SaS) okta­tási miniszter között ugyanis már hetek óta arról zajlik a vita, hogy miből kellene finanszíroz­ni a pedagógusok béremelését. Ondrej Sprlák, az SaS szóvivője lapunknak eljuttatott közlemé­nyében úgy reagált, a párt elu­tasítja Matoviő fenyegetőzéseit, és továbbra is vétózni fogják az adóemeléssel kapcsolatos javas­latokat. (nar, aktuallty.sk) Tovább csökkent az állásta­lanok száma, a rossz hír azon­ban, hogy a munkanélküliek kétharmada több mint egy éve képtelen elhelyezkedni. Pozsony. „Az idei év első há­rom hónapjában már a harmadik egymást követő negyedévben nőtt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest, a nö­vekedés ezúttal elérte a 2,8%-ot, a foglalkoztatottak száma így Szlo­vákiában 2,572 millió főre emel­kedett, ami az összlakosság 76 szá­zalékának felel meg” - nyilatkozta Ivan Chrappa, a Statisztikai Hivatal munkaügyi statisztikai főosztályá­nak az igazgatója. A foglalkoztatot­tak száma a legnagyobb mértékben, 8,3%-kal Pozsony megyében nőtt, amit Zsolna (4,3%) és Nyitra megye (3,8%) követett. Az idei első negyedévben - leg­alábbis a hivatalos adatok szerint - összesen 110 ezer szlovák állam­polgár dolgozott külföldön, ugyan­annyian, mint egy évvel korábban. Közülük a legtöbben az építőipar­ban (36,5 ezer fő), az iparban (27,8 ezer fő), az egészségügyben és szo­ciális ellátásban (13,3 ezer fő) ta­láltak munkát, elsősorban Német­országban, Ausztriában és Cseh­országban. A munkavállalás miatt külföldre ingázók többsége Eperjes (25,1 ezer fő) és Zsolna megyéből (20,4 ezer fő) származik. A legna­gyobb növekedést az elmúlt idő­szakban azonban a Besztercebánya és Nyitra megyében élők esetében mérték. Az állástalanok aránya az el­ső negyedévben 0,7 százalékpont­tal 6,4%-ra esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A mun­kanélküliek száma 2022 elején így 15 ezer fővel, 175 ezerre csökkent. „A rossz hír azonban, hogy az idei első negyedévben a tartós (egy éve vagy annál hosszabb ideje) munka­­nélküliek száma elérte a 116 ezer főt. Ez közel 36%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Míg 2021 első negyedévében a 11 hónapnál hosszabb ideje munkanélküliek az összes állástalannak csak a 45%-át tették ki, jelenleg ez az arány eléri a 66%-ot” - mondta Chrappa. Regionális szempontból a munka­­nélküliek száma mind a nyolc me­gyében csökkent. A legnagyobb mér­tékű zsugorodást Zsolna (22,2%-kal) és Pozsony megyében (18,7%-kal) mérték. A legtöbb állástalan azon­ban továbbra is Eperjes (több mint 40 ezer), Kassa (közel 35 ezer) és Besz­tercebánya megyében (több mint 31 ezer) él. A legmagasabb munka­nélküliségi rátát Eperjes megyében (11,8%) mérték, a legalacsonyabbat pedig Pozsony megyében (2,5%). Nagyszombat megyében ugyanez 5, Nyitra megyében 4, Besztercebánya megyében 9,8, Kassa megyében pe­dig 9,4 százalék. (mi) A legmagasabb bruttó átlagbért ugyan a bankszektorban fizetik, de az IT-ágazatban és az energiaszolgáltatásban is havi 2 ezer euró feletti az át­lagkereset (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom