Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-06 / 130. szám
2 KÖZÉLET 2022. június 6. | www.ujszo.com Magyarellenes kormánykoalíció fenyeget ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választást, a felvidéki magyarság számára nem sok jóval kecsegtető, Hlas, Smer és Republika alkotta koalíciónak többsége, 76 képviselője lenne a parlamentben - derül ki a Focus ügynökség Markíza televízió számára elvégzett felméréséből. Magyar párt továbbra sem lenne a törvényhozásban. A pártok népszerűségi listáját továbbra is Peter Pellegrini volt kormányfő pártja, a Hlas vezeti, amelyre a megkérdezettek 20,3 százaléka szavazna. A Robert Fico vezette Smer még mindig a második lenne, de a népszerűsége 15 százalék körül stagnál. A Hlas és a Smer támogatottsága közötti különbség egy ideig csökkent, az ukrajnai háború Ha Peter Pellegrini (balra) és Robert Fico (jobbra) 2022. május 4-ei parlamenti kézfogása tartósnak bizonyulna, a szélsőjobboldali Republikával kiegészítve akár kormányt is alakíthatnának (TASR-feivétel) kitörése óta azonban megállt. Míg idén januárban a két ellenzéki riválist már csak másfél százalékpont választotta el egymástól, ma már 5 százalékpont. Richard Sulik pártja, az SaS -11,1 százalékkal - a harmadik helyen végzett a Focus felmérésében, szemben az áprilisi 10,3 százalékkal, vagyis a jelenlegi koalíciós vitájuk Igor Matovié (OEaNO) pénzügyminiszterrel nem befolyásolta jelentősen a párt támogatottságát. A negyedik helyen a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia (PS) áll, amelynek az elmúlt időszakban látványosan nőtt a népszerűsége: míg áprilisban a megkérdezettek 7,3, májusban már a 9,1 százaléka szavazott volna rá. Május elején Michal Simecka, az Európai Parlament alelnöke lett a PS új elnöke. Hogy a mozgalom nagyobb támogatottsága összefüggésben áll-e a mozgalom vezetésében bekövetkezett változással, azt további felméréseknek kell megerősíteniük. Igor Matovic pénzügyminiszter pártja, az OEaNO már régebben 8 százalék körül stagnál. A szélsőjobboldali Republikára 6,8, a KDH-ra 6,5, a Boris Kollár házelnök vezette Sme rodinára pedig 5,6 százaléknyian szavaznának. A parlamenten kívül rekedne ugyanakkor a legkisebb kormánypárt, a Za l’udí (3,1%) és a magyar gyűjtőpárt, a Szövetség is. Ez utóbbira az áprilisi 4,4 százalék után májusban már csak 3,7 százaléknyian szavaznának. A Focus felmérése szerint a Hlasnak 37, a Smernek 27, az SaS-nek 20, a PS-nek 17, az OEaNO-nak 15, a Republikának és a KDH-nak 12- 12, a Sme rodinának 10 képviselője lenne a parlamentben. A jelenlegi kormánypártok, az OEaNO, az SaS és a Sme rodina így csak 45 képviselővel rendelkeznének a parlamentben, és még a Progreszszív Szlovákiával és a KDH-val kiegészítve sem tudnának kormányt alakítani. Ennek az öt pártnak 74 képviselője lenne a parlamentben. A jelenlegi parlamenti ellenzék, a Hlas, a Smer és a Republika együtt szűk, 76 mandátumos többséggel rendelkezne. (mi.TASR, dennikn.sk) Az ukrán háború a szlovák cégeket így szigorodhatnak ősztől a hitelnyújtás szabályai MOLNÁR IVÁN Mi a legmagasabb adósság/jövedelem arány (DTI), amit kaphatok? A DTI felső határát - amelyet egy képlet alapján határoznak meg - az éves jövedelem maximális többszörösét tükrözi, amely meghatározza, hogy mekkora hitelt vehetünk fel. Példaként egy 45 éves hiteligénylő említhető, akinél az életkorából eredően ezt a kulcsot 6,75-ben szabták meg. Ha ő havi nettó ezer eurós jövedelemmel rendelkezik - a 6,75 x 12 hónap x 1000 euró képlet alapján -, legfeljebb 81 ezer eurós kölcsönt vehet majd fel. Az említett kulcs az életkor előrehaladtával párhuzamosan csökken. A 40 évesek és az ennél fiatalabbak esetében ez 8, ka esetében lehetővé teszi az említett adósság/jövedelem arány alapján kiszámítottnál nagyobb összeg folyósítását az igénylőknek. Nem változik a 35 évnél fiatalabbaknak nyújtott kedvezmény sem. A mentességek megadásáról azonban a bankok döntenek. Miért változnak a szabályok? A legtöbb hitellel a jelenlegi szabályok alapján nincs gond. A jegybank azonban kockázatokat lát a nyugdíjkorhatár után is törlesztett hiteleknél. Ezekre eddig meglehetősen laza szabályok vonatkoztak, miközben az egyre kiélezettebb verseny arra kényszeríti a bankokat, hogy még jobban feszegessék Peter Kasmír jegybankelnök szerint a nyugdíjba vonulást követően a hiteltörlesztők jövedelme általában meredeken csökken, így gondot okozhat számukra a hitelek visszafizetése (TASR-feivétel) is kivérezteti Pozsony. Az ukrajnai háború a szlovákiai vállalkozók számára is egyre több gondot okoz. Több mint a felük vallotta be, hogy - a növekvő gyártási költségek és az ellátási láncok akadozása miatt - a háború közepes vagy súlyos hatással van az üzletmenetükre, egy részük pedig már kénytelen volt feladni a vállalkozását. Az idei év elején a szlovákiai vállalkozások nagy része még azzal számolt, hogy a világjárvány fokozatos lecsengését követően, ha kisebb-nagyobb nehézségekkel is, de lassan visszatérhetnek a járvány előtti üzletmenethez. Ukrajna Öroszország általi, február végi lerohanása után azonban újra fordult a kocka. Egyes ágazatokban semmi remény a javulásra, épp ellenkezőleg, a magas infláció, a beszerzési árak növekedése és az ellátási láncok zavarai miatt a vállalkozások egy jelentős része rég nem látott kihívásokkal néz szembe. „A szlovákiai vállalatok alig 15 százaléka állítja azt, hogy az ukrajnai háború kitörése óta eltelt több mint három hónapban még nem érezte meg a háború negatív hatását. Ezzel szemben több mint a felük vallotta be, hogy a háború eddig közepes vagy súlyos hatással volt az üzletmenetükre” - derül ki a CSOB bank és a Datank ügynökség felméréséből. „A vizsgált ágazatok közül a szállítás és raktározás van a legrosszabb helyzetben: ezekben a megkérdezett vállalkozók csaknem tizedének már fel kellett függesztenie a tevékenységét, több mint a harmaduk pedig rendkívül súlyos következményekkel néz szembe, de a mezőgazdaságban, valamint a szálloda- és vendéglátóiparban vállalkozók is kritikusnak látják a helyzetet” - nyilatkozta Marek Gábris, a CSOB vezető közgazdásza. A felmérés szerint jelenleg a vállalkozók tíz százaléka gondolkodik azon, hogy a problémák miatt felfüggeszti vagy bezárja a vállalkozását. Cégük eladását vagy átadását a megkérdezettek két százaléka fontolgatja. (mi.TASR) Októbertől szigorúbb szabályokra számíthatnak azok, akik olyan futamidejű hitelt vesznek fel, amelyet a nyugdíjba vonulásukat követően is kénytelenek lesznek törleszteni. Kiket érintenek az új szabályok, és mekkora hitelt igényelhetnek a nyugdíjas éveik felé közelítők? Pozsony. A szlovák jegybank a nyugdíjkorhatárhoz közelítő hitelfelvevők esetében az adósság/jövedelem arány (DTI) részleges módosítását tervezi. Az ezzel kapcsolatos javaslatára június 17-éig várja a véleményeket, az új szabályok pedig a tervek szerint október elsejétől léphetnek életbe. Hogyan változnak a hitelnyújtás szabályai? Ha a hitel törlesztése az ügyfél nyugdíjba vonulását követően is folytatódik, a jövedelemhez viszonyított teljes adósság felső határa az ilyen hitelek esetében ősztől módosul. A jegybank szerint a határérték megállapítása a jelenlegi piaci szabályokra épül, vagyis a hitelezésre gyakorolt hatás minimális lesz, hiszen a teljes adósság/jövedelem arány már most is csökken az életkor növekedésével. A jó hír, hogy nem vezetnek be felső korhatárt a hiteligénylők számára, és nem tiltják meg azt sem, hogy nyugdíjasként folyamodjunk hitelért. Nehezebben juthatunk jelzáloghitelhez az új szabályok miatt? A jegybank szerint nem. Ez a módosítás elsősorban megelőző intézkedésként szolgál, és a jövőbeni kockázatokat próbálja meg minimalizálni. A jelenlegi hitelpiacra gyakorolt hatás minimális lehet. Ma még számos bank viszonylag felelősségteljesen kezeli az időskori, úgynevezett „ezüst” jelzáloghiteleket, de az erős versenykényszer a későbbiekben arra kényszerítheti őket, hogy fokozatosan lazítsanak az előírásokon, amit a jegybank szeretne megelőzni. és minden egyes évvel 0,25 százalékponttal alacsonyabb. Eszerint a 41 évesek esetében 7,75, az 50 éveseknél 5,50, a 60 éveseknél 3, a 64 évesek és ennél idősebbek esetében pedig 2. Lesznek kivételek? A jelenleg is érvényes mentességek változatlanok maradnak. Továbbra is érvényben marad az a szabály, amely a hitelek 5 százaléa határokat. Emiatt Szlovákiában is terjed az a tendencia, hogy a törlesztés a hitelt felvevők 70. életéve után is folytatódik. A nyugdíjba vonulást követően azonban a hiteltörlesztők jövedelme általában meredeken csökken, így gondot okozhat számukra a hitelek visszafizetése. A középkorú ügyfeleknek nyújtott hitelek összege ráadásul jóval gyorsabban nő, mint a jövedelmük. A szabályozás fő célja így az, hogy megakadályozza az ilyen kockázatos hitelpiaci trendek folytatódását. Kiket érint? A jegybank nem akar általános piaci korlátozásokat bevezetni. A korlátozások így csak a hitelek kisebb hányadára vonatkoznak, elsősorban azokra, amelyeknél a kockázatok növekedésével számolnak. Olyan hitelekről van szó, amelyeket a nyugdíjba vonulást követően is törlesztenek, ugyanakkor a fennmaradó összeg túl magas a jövedelemhez képest. A jegybank becslése szerint minden 20 ügyfélből nagyjából csupán egy lesz érintett. Ezek az ügyfelek átlagosan 15%-kal kisebb hitelt tudnak majd felvenni, mint amekkorához jelenleg általában hozzájuthatnak. Mit nyerhetünk ezzel? Az új szabályoknak köszönhetően a nyugdíjba vonuláskor jelentkező pénzügyi nehézségek valószínűsége jelentősen csökken. A jegybank szerint a cél az, hogy az emberek ne vigyenek át olyan adósságterhet a nyugdíjas éveikre, ami túlságosan megterhelő lenne számukra. Egyrészt, így megvédik azokat az ügyfeleket, akiket egyébként a lakásuk elvesztésének a veszélye fenyegetne, másrészt, a hitelbedőlések számának a csökkenése az egész bankszektor pénzügyi stabilitása szempontjából is kedvező. Minél később avatkozna be a jegybank, annál szigorúbb intézkedésekre lenne szükség. Hogyan érinti mindez a lakásvásárlást tervező fiatalokat? A jegybank intézkedéstervezete nem érinti azokat a 40 évnél fiatalabb ügyfeleket, akik a hitelt a nyugdíjba vonulásuk előtt visszafizetik. A változások a fogyasztási hitelekre is vonatkoznak? A klasszikus fogyasztási hiteleket ez gyakorlatilag nem érinti. Ám, hogy ne lehessen megkerülni a szabályokat, ahhoz módosítani kell a lakáshitelekre és a fogyasztási hitelekre vonatkozó szabályozást is. A szigorítások a gyakorlatban azonban a csak a jelzáloghiteleket vagy a jelzáloghitelek fogyasztási kölcsönökkel történő refinanszírozását érintik.
