Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-31 / 125. szám
www.ujszo.coml 2022. május 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Üdvözlet a színfalak mögül „A színfalak mögött még vannak színfalak, De azok már a színfalaktól sosem látszanak" (Zorán) SZÁZ ILDIKÓ R ingató, fülledt félhomályban vagyok, de jó emberekkel, kedves kollégákkal lapulunk a színfalak mögött. A Petőfi-Tompa Országos Seregszemle eredményhirdető gáláján vagyunk, zsúfolásig megtelt a nézőtér, gyerekek, diákok, felkészítő tanárok, rokonok fészkelődnek, elöl a meghívott vendégek eszmét cserélnek. Valaki megnyitja az oldalsó ajtót, hogy friss levegőhöz jussanak a lenti és a fenti helyeken ülők és a falat támasztok. A széles, fekete, tűzálló oldalfüggöny kényelmes takarásában minden lüktetőbb, sejtelmesebb. Csendes társunk egy szárnyas zongora, mígnem kiderül, hogy be akarnak tolni még egy asztalt is, mert kell a citerásoknak, de akkor már csak azon férnénk el. Megkönyörülnek rajtunk a szervezők, átcipelik a bútordarabot a másik oldalra. Fotószünetben le lehet ülni a zongoraszékre, de csak megfeszített derékkal, mert különben tarkón vág a kottatartó, amire óvatosan ráteszem a diktafont. Vágni lehet a feszültséget a színpadon, hiába tűzálló az a bizonyos oldalfüggöny, izzik a levegő, amikor eredményhirdetésre sorakoznak fel a versenyzők. Ha most kinyújtanám a mutatóujjamat, épp elérném Mokos Attila vállát, aki adja át a díjakat. Aztán jön Bárdos Ági, szintén zsűritag, látja a fényképezőgépet a kezemben, felém mutatja a köszönőlevelet. De rég láttam Csanaky Nórát, vagy Peternai Zsuzsannát, semmit sem változtak! Megcsillan a fényben a Csémy Éva alkotta üvegmandala. Amikor átadja a különdíjat, a színpad túloldaláról is villant egyet a fotós, mintha párbajoznánk. Az egyik díjnyertes szavaló Fekete István A szél és az erdő című írásából eleveníti meg a fák párbeszédét, szinte hallatszanak a felhőket szétziláló ostorcsapások. Később felhangzanak Karinthy Frigyes Barrabás című művének súlyos sorai. „És ekkor zúgás támadt, és mint a mennydörgés, zengett fel a sokaság”. Csendes révületemből arra eszmélek, hogy kigördítik mellőlem a zongorát, viszik a széket is, meg a kottatartót, amiről az utolsó pillanatban sikerül lekapnom a diktafont. A szervezők szigorú angyalokként el-elsuhannak mellettem, minden lépésük ki van számítva, pontos forgatókönyvet követ. Nézem két fiiggönycsík között az újabb díjkiosztóra felsorakozókat, pödrik, gyömöszölik az emléklap szélét, míg várják az első három helyezett nevét. Egyik-másik akkorát sóhajt, hogy vitorlává változik a takarófüggönyöm. A legkisebb királyfit úgy kell kipenderíteni a díjért, mert izgalmában meg sem hallja, hogy szólítják. Hangos üdvrivalgás tör ki a nézőtéren egy kamaszlány nevének az említésekor, aki előbb elsápad, majd zavartan elpirul. Mindenki győzött, mondogatom magamban a rendezvény vége felé, de nem azért, mert már annyiszor elhangzott a nap folyamán. A közvetlen közelemben megfordulók mozdulataiból folyamatosan éreztem, hogy az arcvédő(mentes) szabadság, az együttlét, a közös ünneplés öröme mámorítóan hat mindenkire. Üzenem a színfalak mögül mindazoknak, akiktől csak karnyújtásnyira voltam, akiket két év kényszerszünet után újra láthattam, hogy jó volt a közelükben, jó volt velük! Elmondhattam volna nekik mindezt később a fogadáson, de akkor sosem készült volna el sem a tudósítás, sem ez a jegyzet. Eredményhirdetésre várva - a színfalak mögött is érezni lehetett a teremben kialakult feszültséget (Száz Ildikó felvétele) r Átmenetileg lassul a globalizáció A gazdasági globalizáció hozzájárult a folyamatos növekedés 30 óves időszakához, amely több mint 1 milliárd ember életszínvonalát emelte - hangzott el a davosi Világgazdasági Fórum Kongreszszusi Központjában megrendezett panelbeszélgetésen. A nagyvállalatok vezetői figyelmeztettek: a globális ellátási lánc megszakadása és a geopolitikai feszültségek befektetési stratégiáik újrakalibrációjához vezethetnek. Az orosz-ukrajnai háború széles körű következményei, a világgazdasági kilátások borúsabbá válása és a globális ellátási láncokban a koronavírus-járvány okozta zavarok arra késztetik a vállalatokat, hogy újraértékeljék globális lábnyomstratégiáikat. „Most még fontosabbá vált az ellátási lánc költségeinek és rugalmasságának figyelembe vétele. A korábbinál regionálisabb ellátási láncot keresünk” - mondta Loic Tassel, a P&G európai elnöke. A tengeri konténerszállítás jelentős fennakadásai - különösen Kína legnagyobb kikötőjéből, Sanghajból, amely továbbra is zárva van a Covid-19-fertőzések közelmúltbeli megugrása miatt - felgyorsították a vállalatok azon terveit, hogy régióssá tegyék ellátási láncukat. A P&G célja, hogy az általa Európában értékesített termékek több mint 90%-át a kontinensen belül állítsa elő. Tassel ugyanakkor üdvözölte a globalizációt, mondván: enélkül fogyasztók milliárdjai nem juthattak volna hozzá kiváló minőségű, megbízható és innovatív termékekhez. A jelenlegi klímát figyelembe véve azonban elmondta, hogy a globalizáció átmenetileg megtorpanhat, és a vezetők felelőssége továbbra is annak biztosítása, hogy a globalizáció a fogyasztók alapvető érdekeként folytatódjon. Ugyanakkor Tassel szerint a fenntarthatóság szempontjából nagyon fontos, ha a fogyasztás közelebb kerül a termeléshez, ami jelentősen kisebb szénlábnyomot jelent. (24.hu) Digitális szegények JUHÁSZ KATALIN F ura szókapcsolat ez, tudom, de vélhetően kitalálják a jelentését alaposabb magyarázat vagy „ráguglizás” nélkül is - bár ez utóbbira pont az érintetteknek nincs lehetőségük. Nekik szól az informatizációért (is) felelős szaktárca új kezdeményezése, melyre talán a tabletsegély a megfelelő szó, ha már nyelvújítunk. Összesen 172 ezer nyugdíjast szeretnének megtanítani az online kommunikációra, hivatali ügyintézésre, banki műveletek végzésére, vásárlásra, információkeresésre. Kezdetben kb. 60 településen indítanak kurzusokat, melyek elvégzése után a szépkorúak megtarthatják az elején kiosztott „szenior táblagépeket”. Nyilván valami lebutított eszközről van szó, csak a legszükségesebb attribútumokkal - mobilinternet viszont lesz benne. Ez tulajdonképpen zseniális projekt, ha késtek is vele vagy tizenöt évet. Remélhetőleg nem szúrják el, például nem online kell majd jelentkezni (azt ígérik, telefonon is lehet), és ki tudják szűrni az ügyeskedőket, akik csak ingyen tabletet szeretnének. Áz első ezer jelentkező iskolázását már a héten megkezdik - őket a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesülete közreműködésével verbuválták, vagyis aki nem tagja ennek a klubnak, nyilván nem is hallott még a lehetőségről. Annak is pechje van, aki magyarul szeretne digitális ismereteket szerezni, mert hadilábon áll a szlovák nyelvvel. A minisztérium illetékesei valami olyasmit válaszoltak az ezt firtató kérdésre, hogy amennyiben a kísérleti szakaszban igény mutatkozik más nyelvű képzésekre, foglalkozni fognak a kérdéssel. Úgyhogy arra bátorítanám önöket, kedves magyar nemzetiségű digitális szegények, tessenek csak zaklatni (telefonon vagy személyesen) az önkormányzatokat ez ügyben - mivel a tervek szerint ők is részt vesznek a program koordinációjában. Minél több ilyen udvarias, ám határozott kérés érkezik hozzájuk, annál nagyobb eséllyel történik előrelépés. Az állam 70 millió eurót kíván költeni erre a programra az uniós helyreállítási alapból, ebbe talán belefér néhány magyar oktató is. Az ötlet a koronavírus-járvány alatt szökkent szárba, akkor döbbent rá az állam, hogy polgárainak egy jelentős része nem rendelkezik semmilyen digitális eszközzel. Márpedig manapság enélkül szinte lehetetlen boldogulni a mindennapokban - jelentette ki Veronika Remisová miniszter asszony, mintha £ Föld gömbölyüségét sikerült volna kimutatnia egy bonyolult kísérlet során. Az idősek halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhetnek, ha minden befizetendő csekkel a postán kell sorakozniuk, vagy a rossz lábukkal fel kell kaptatniuk a másodikra ügyintézni. Persze van egy digitális szempontból rendkívül jómódú nyugdíjas réteg is, akiket a gyerekeik, unokáik mára alaposan kiiskoláztak. Közülük kerülnek ki a megtévesztett Facebook-kommentelők, akik az egész napos szörfözés közepette olyan álhíroldalakra keveredtek, ahol marhaságokkal etetik őket. Nos, a minisztérium oktatóprogramjának céljai között szerepel az is, hogy megtanítják az időseket felismerni a komoly sajtóorgánumokat. (Az említett kommentelőket persze már „elveszítették”, hiszen ők nem jelentkeznek tabletsegélyért). Ezekre a tanórákra vagyok a legkíváncsibb, szívesen besurrannék valamelyik osztályterembe. De inkább majd kikérdezek egy-két digitálisan gazdagodó személyt... FIGYELŐ Cukorhegyek az óceánok mélyón Egy új kutatás szerint az óceánok hatalmas cukortartalékkal rendelkeznek, ezek koncentrációja pedig döbbenetesen magas - számoltak be a Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet kutatói. Korábbi kutatások csak valószínűsítették, hogy a világ óceánjaiban, illetve az azokban lévő tengerifűmezők alatt hatalmas cukortartalék van elrejtve, szakértők nemrég azonban be is bizonyították - írta a Yahoo News. A napfény lehetővé teszi a növények számára, hogy szén-dioxidot vegyenek fel a vízből, és azt szénből, hidrogénből és oxigénből álló cukormolekulákká alakítsák át. Azonban a kora délutáni vagy a nyári időszakban a növények több cukrot (szacharózt) termelnek, mint amennyire szükségük van, ezt a felesleget pedig a gyökereik körül, a tengerfenéken tárolják. A kutatócsoport a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban számolt be részletesen felfedezéséről. Számításaik szerint a tengeri cukor koncentrációja nyolcvanszor magasabb. Öszszességében pedig akár 1,3 millió tonna is lehet a víz alatt lévő cukor mennyisége, főként szacharóz formájában - ez nagyjából 32 milliárd doboz kólához elegendő cukrot jelent. A kutatók kitértek arra is, hogy a növények gyökerei körül élő baktériumok fogyasztják ezt a cukrot, amiből energiát merítenek. Ekkora mennyiséget viszont képtelenség felélni, de a cukorfogyasztást a különféle (például fenolos) vegyületek is akadályozzák, mivel ezeket sok mikroorganizmus nem képes megemészteni. A kutatás szerint, ha a mikroorganizmusok elfogyasztanák a tengerifű gyökerei által tárolt szacharózt, azzal legalább 1,54 millió tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe. Ez mintegy 330 ezer autó egyévnyi szén-dioxid-kibocsátásának felel meg. Az intézet szerint mára a globális tengerifű-állomány akár 33 százaléka is elveszhetett. (hvg)
