Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-28 / 123. szám

4 KÜLFÖLD 2022. május 28. | www.ujszo.com Szeverodonyeck már romokban hever Orosz belövés után Irpinyben. Az agresszorok teljesen élhetetlenné teszik a keleti Donbaszt, és tudatosan pusztítják az ukránokat. (TASR/AP) RÖVIDEN Orbán Viktor Marine Le Pennél Párizs. Orbán Viktor minisz­terelnök, a Fidesz elnöke teg­nap Párizsban tárgyalást folya­tott Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével. A megbeszélésen az Európa előtt álló veszélyekről volt szó, így az ukrajnai háborúról és gazdasági következményeiről, az árak példátlan emelkedé­séről, Brüsszel elhibázott és veszélyes szankciós politikájá­ról, valamint a migrációs válság fokozódásáról. A Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló Le Pen és Orbán „egyetértettek abban, hogy a hagyományos értéke­ket képviselő európai pártok­nak össze kell fogniuk azért, hogy a kontinens nemzeteit a veszélyek és a háború korában is megvédjék. Bebizonyoso­dott ugyanis, hogy a brüssze­li bürokratákra és a baloldali pártokra az európai emberek és családok megvédésében nem lehet számítani”. (MTI, 444) USA: fegyvertartás megreformálása Washington. Tíztagú csoport alakult demokrata és repub­likánus párti politikusokból az elmúlt hetek fegyveres tra­gédiáira reagálva az amerikai szenátusban, amelynek tagjai június elején tervezik a felső­ház elé terjeszteni a lövöldözé­seket megakadályozni hivatott törvényjavaslatukat. A csoport által tárgyalt témakörök között szerepel az iskolák biztonságá­nak növelése, a fegyvervásár­lásokhoz kapcsolódó fokozott háttérellenőrzés, valamint az úgynevezett vészcsengő tör­vény, amely lehetővé tenné a fegyverek ideiglenes elkobzását a hatóságoknak, amennyiben az adott személy esetében orvosi vélemény ön- vagy közveszé­lyesnek nyilvánítja a fegyver birtokosát. (MTI) Skandinávia: nem kell amerikai katona Washington. Nem lesz szük­séges további amerikai szá­razföldi csapatokat telepíteni Svédországba és Finnországba azután sem, hogy belépnek a NATO-ba —mondta Christop­her Cavoli amerikai tábornok az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsá­gában tartott meghallgatásán. Cavoli, akit az amerikai hadse­reg európai főparancsnokának jelöltek, azt is elmondta, hogy a két skandináv ország várható tagságának következtében több hadgyakorlatot tarthatnak majd ott, és gyakrabban fogják átve­zényelni az amerikai katonákat. Az Egyesült Államok Euró­pában állomásozó katonáinak számát alig 80 ezerről nagyjá­ból 102 ezerre növelték Orosz­ország február végén indított háborúja óta. A Pentagon szóvi­vője bejelentette, hogy az Egye­sült Államok vezetésével június 5. és 17. között Svédországban megtartják a NATO éves Bal­­tops fedőnevű hadgyakorlatát a Balti-tengeren. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az orosz erők rakéta­csapást mértek a keleti or­szágrészben lévő Dnyipropet­­rovszk megyére. Harkivot új­ra lövik az oroszok, kilencen meghaltak, köztük egy cse­csemő is. Szeverodonyeck városának kétharmadát már körbevették az oroszok. A kelet-ukrajnai Szeverodonyeck polgármestere szerint a várost szinte folyamatosan lövik az oroszok - a lakásállomány 60%-a megsemmi­sült, az épületek csaknem 90%-a sérült, nagy javításokat igényel - mondta Olekszandr Sztrjuk. Sze­rinte a 100 ezres városból kivezető utak rendkívül veszélyesek az orosz ágyúzás miatt, a maradék civil la­kosság nehezen tud kijutni, de az ukrán hadsereg „mindent megtesz, hogy az útvonalat biztonságossá te­gye”. Sztrjuk szerint körülbelül 12- 13 ezer ember maradt a városban, és eddig legalább 1500-an haltak meg. Szerhij Hajdaj, a keleti Luhanszk régió kormányzója szerint Szevero­donyeck kétharmadát már körbevet­ték az oroszok. Az ukrán vezérkar helyzetjelen­tése szerint Oroszország belgorodi és voronyezsi területein tartaléko­sokat készítenek fel az ukrán terü­letek elleni offenzíva újraindítása érdekében. Donyeck irányában az orosz csapatok az ukrán katonák ál­lásait lövik, rakétacsapásokat hajta­nak végre, felderítést végeznek, légi támogatást építenek ki, csapatokat csoportosítanak át. Az ukrán állá­sok elleni heves támadásokról szá­molt be a vezérkar Liszicsanszk és Szeverodonyeck körzetében. Keleten drámai a helyzet A kelet-ukrajnai helyzet még annál is rosszabb, amit az embe­rek mondanak, Kijevnek sürgősen nehézfegyverekre van szüksége, hogy hatékonyan felvehesse a har­cot Oroszországgal - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügymi­niszter. Az ukrán tárcavezető egy­ben hangsúlyozta, hogy valójában nem is folynak béketárgyalások Oroszországgal. Beszélt arról is, hogy amennyiben Oroszország va­laha is tűzszünetet kér, akkor két­szer, vagy akár háromszor is meg fogják fontolni-annak elfogadását. Áz egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a harmadik világháborút' Ukrajna győzelme Oroszország fe­lett, állítja Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Ha Oroszország nyeri a háborút, akkor újabb világ­háború kezdődik. „Ha Oroszország nem veszít, akkor a revansizmus és a sovinizmus még nagyobb mérete­ket ölthet” - fejtegette a tanácsadó. Csecsemőhalál Harkivban Az orosz erők tegnap rakétacsa­pást mértek a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyére, ahol találat érte az ukrán nemzeti gárda egyik laktanyáját. Hennagyij Korban, a dnyiprói területvédelem vezetője azt mondta, tízen vesztet­ték életüket és körülbelül 35-en se­besültek meg. Az ukrán északi had­műveleti parancsnokság szerint több tüzérségi támadás érte az északke­leti Szúrni megyét, részben oroszor­szági területről, személyi sérülés vi­szont ott nem történt. A kelet-ukraj­nai Harkivot újra lövik az oroszok, egy lakónegyedet ért támadásban kilencen meghaltak, köztük egy 5 hónapos csecsemő is - mondta Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei kato­nai közigazgatás vezetője. Szinye­hubov szerint egy család csak sétált az: utcán, az apa a kezében tartotta 5 hónapos kisgyerekét, aki ott halt meg. A csecsemő édesanyja súlyo­san megsebesült, kórházban van. A vezető beszélt arról is, hogy a Szmercs és Uragan típusú rakétákat, lövedékeket olyan területre lőtték az oroszok a városban, ahol kizárólag lakóépületek vannak. A támadás­ban megsérült 19 ember között egy 9 éves gyerek is van - tette hozzá. Szovjet aknák a tengeren Az ukránok szerint Oroszország 400-500 régi szovjet aknát szórt szét a Fekete-tengeren, amelyek a viharok során kiszakadnak horgo­nyaikból, és elsodródnak, ezzel le­hetetlenné téve az áruexportot az ukrán kikötőkből. Szerhij Bratcsuk, az odesszai területi katonai közigaz­gatás szóvivője szerint Oroszország a kikötők blokkolásával globális élelmiszerválságot idézett elő, ami­ért alaptalanul okolják Ukrajnát. Az ukránok állításait független forrás­ból nem tudták megerősíteni. Ukraj­na fekete-tengeri kikötői a háború február 24-i kezdete óta le vannak zárva. A globális élelmiszer-ellátá­si lánc szempontjából nélkülözhe­tetlen gabonaexport azóta fel van függesztve: a tisztviselők szerint 20 millió tonna gabona rekedt az országban. Az ENSZ szerint egyes országokban hosszú távon éhínség­gel kell szembenézniük, ha Ukraj­na exportja nem áll vissza a háború előtti szintre. Oroszország felaján­lotta, hogy a szankciók enyhítéséért cserébe megnyitja a Fekete-tengeren keresztül vezető folyosót az élelmi­szer-szállítmányok számára. Volodimir Zelenszkij ukrán el­nök szerint az ukrajnai háborút meg lehetne állítani, ha „a világ nagy­hatalmai nem flörtölnének Orosz­országgal, hanem valóban meg­szorongatnák”, hogy véget vessen az agressziónak. Erről az államfő egyik videóüzenetében beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Zelenszkij nehez­ményezte, hogy az Európai Unió már több hete nem tud megegyez­ni az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról. „Hány hete már, hogy a világ nem meri blok­kolni az orosz bankrendszert” - tet­te hozzá. Rámutatott arra is: Uk­rajna hosszú ideje küzd azért, hogy minden szükséges fegyvert meg­kapjon, és azokkal „megváltoztat­hassa a harcok jellegét, gyorsabban és magabiztosabban haladhasson a megszállók kiűzésében”. Élve elégő emberek Mihajlo Podoljak, az ukrán el­nöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy Oroszország a legnehezebb ha­gyományos, vagyis nem nukleá­ris fegyvereket használja Ukrajna ellen, és felszólította a partneror­szágokat, hogy adjanak rakéta-so­­rozatvetőket Ukrajnának. Szavai alátámasztásául közzétett egy vi­deófelvételt, amelyen egy TOSz- 1-es típusú orosz tüzérségi nehéz­­fegyver látható működés közben. A termobárikus fegyver a legna­gyobb pusztító erővel rendelkezik a nukleáris eszközök után. Kétlép­csős robbanólőszere a környező le­vegő oxigénjét használja fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozá­sához. „Egyes partnerek haboznak megadni a szükséges fegyvereket, mert tartanak a további eszkaláció­tól. Az Oroszországi Föderáció már most is a legnehezebb, nem nuk­leáris fegyvereket veti be az ukrá­nok ellen, aminek következtében emberek élve égnek el” - emelte ki a tanácsadó. Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy interjúban kifejezte véleményét, hogy Vlagyimir Pu­­tyin orosz elnök kész elhúzódó há­borút folytatni Ukrajna ellen, leg­alább az év végéig, de talán még annál tovább is. Szerinte az, hogy meddig tart a háború aktív szaka­sza, nagyban függ attól, milyen ellenállást tud Ukrajna tanúsítani, milyen az ország védelmi állapota, és milyen segítséget kap külföldről. Rettegett rakétarendszer Az Egyesült Államok arra készül, hogy fejlett, nagy hatótávolságú ra­kétarendszereket küldjön Ukrajná­nak, ami figyelemre méltó előrelé­pés az általa biztosított fegyverek fajtájában - jelentette a CNN. A hírek azután érkeztek, hogy Volo­dimir Zelenszkij elnök ilyen, több száz kilométeres rakétatűzre képes rendszereket kért. A rakéta-sorozat­­vető rendszerek (MLRS) drámaian megnövelnék az ukrán fegyveres erők hatótávolságát. A Biden-kor­­mányzat hajlik arra, hogy ezeket egy nagyobb katonai csomag része­ként küldje, amit akár már a jövő héten bejelenthetnek. Egyesek attól tartanak, az oroszországi célpontok elleni támadásra is felhasználhatók, ami az eszkaláció kockázatát rejti magában. Habár még semmi sem hivatalos, hogy érkeznének a több száz kilométer távolságot áthidaló többszörös rakétakilövő rendszerek, a Kremlhez becsatornázott orosz té­vé már választ is adott erre az eshe­tőségre: ha az USA ilyen rendsze­reket ad Ukrajnának, azzal át fog lépni egy vörös vonalat. Moszkva követelőzik Oroszország azt várja Ukrajnától, hogy elfogadja követeléseit és fel­fogja a valós helyzetet - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szó­vivő. „Moszkva azt várja Kijevtől, hogy elfogadja Moszkva követelé­seit és józan mérlegelést követően felfogja a valós, létező helyzetet” - mondta a Kreml szóvivője. Peszkov arra a kérdésre reagált, hogy Orosz­ország vár-e el Ukrajnától területi engedményeket. Moszkva korábban azt követelte Kijevtől, hogy ismer­je el az Ukrajnától 2014-ben elcsa­tolt Krím félsziget Oroszországhoz tartozását és a Donyec-medence két szakadár „köztársaságának” függet­lenségét. (MTI, 444, Tx, Portf.) Svenja Schulze német fejlesztési miniszter nézi a pusztítást (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom