Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-27 / 122. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május TI. | www.ujszo.com Donbasz: lassan, de nyomulnak az oroszok Gyötrelmes gyermekkor. Romok között játszó ukrán kisfiú. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az ukrán hadsereg szerint az orosz erők több mint 40 várost támadtak meg a kelet-ukrajnai Donbasz régióban. A vártnál lassabban halad az orosz offenzíva, ismerte be Szergej Sojgu védelmi miniszter. Otven évre emelte Moszkva a hadseregbe jelentkezők maximális életkorát. 8000 ukrán hadifoglyot tarthatnak fogva a szakadár államokban. Az oroszoknak fogytán a precíziós fegyvereik. Az ukrán hadsereg szerint az orosz erők több mint 40 várost támadtak meg a kelet-ukrajnai Donbasz régióban. „A megszállók több mint 40 várost lőttek Donyeck és Luhanszk megyékben, 47 polgári objektumot, köztük 38 lakóházat és egy iskolát romboltak le vagy rongáltak meg. A légicsapások következtében öt civil meghalt, 12 pedig megsebesült” - közölte az ukrán fegyveres erők Facebook-oldala. Állítólag sikerült az orosz csapatoknak irányításuk alá vonni Liman települést, amely fontos védőbástyája volt a még Donyeck megyében harcoló ukrán csapatoknak. A mintegy 20 ezres lélekszámú településnek azért volt stratégiailag fontos jelentősége, mert az egyik utolsó védőbástya volt, amely tartotta magát, mielőtt az oroszok bekerítik Szlovjanszk várost, az utolsó nagyobb települést Donyeck megyében, amely még az ukrán fegyveres erők kezén van. Oroszország az elmúlt hónapban a Donbasz teljes elfoglalására összpontosított, több ezer katonát küldtek a régióba. A Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban kitartó ukrán erőket három oldalról próbálják bekeríteni. Ezen városok elestével Luhanszk megye teljes egésze orosz ellenőrzés alá kerülne, ami a Kreml egyik legfontosabb háborús célja. Luhanszk megye kormányzója, Szerhij Hajdaj azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a „felperzselt föld” taktikájával akarják bevenni Szeverodonyecket. Lassan halad a front A vártnál lassabban halad az orosz offenzíva, ismerte el Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, bár ő ezt azzal a hamis indokkal magyarázta, hogy az orosz erők a lassabb haladással menekülési lehetőséget kívánnak biztosítani a polgári lakosságnak. Valójában az orosz erőket eddig nem különösebben korlátozta műveleteikben a polgári lakosság jelenléte, amit porig bombázott ukrán városok és falvak sora mellett az is bizonyít, hogy rendre megtagadják a humanitárius folyosók létesítését kezdeményező ukrán javaslatokat. A lassú haladás oka valójában az orosz erők kimerültsége. A keleti offenzívában nem friss erőket vetnek be, hanem más frontokról kivont, megtizedelt alakulatokat, amiket sietve szerveztek újjá vagy vontak össze. Az így feltöltött-öszszevont alakulatok harcértéke erősen korlátozott, összeszokottság hiányában nem képesek összetett műveletekre. Mindazonáltal az elmúlt napokban az oroszok sokkal többet haladtak előre a keleti arcvonalon, mint májusban előzőleg összesen. Dühödten toboroznak Az orosz parlament elfogadott egy törvényt, amely 50 évre emeli a hadseregbe jelentkezők maximális korhatárát, írja a BBC. Az orosz tisztviselők folyamatosan próbálnak az orosz veszteségek kárpótlására katonákat toborozni. Az eddigi jogszabályok szerint a 18-40 év közötti oroszok és a 18-30 közötti külföldiek jelentkezhettek hivatalos katonának az orosz hadseregbe. Az új törvények alapján ez a korhatár az orosz és a külföldi katonák esetében is 50 évre nő. Mintegy 8000 ukrán hadifoglyot tartanak fogva az Oroszország által támogatott Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokban, és naponta több száz új hadifoglyot szállítanak oda - közölte Rodion Mirosznyik, a luhanszki szakadár terület egyik tisztségviselője. Két fogságba esett orosz katona bűnösnek vallotta magát háborús bűnök elkövetésében. Ez a második háborús bűnökkel kapcsolatos per Ukrajánaban - írja a Guardian. Alekszandr Bobikin és Alekszandr Ivanov elismerte, hogy egy tüzérségi egység tagja volt, amely az oroszországi Belgorod régióból lőtte a Harkiv környéki célpontokat. Az ügyészek szerint a lövések megsemmisítettek egy oktatási intézményt Derhacsi városában. Az államügyészek 12 év börtönbüntetést kértek a két orosz katonára a háborús törvények megsértése miatt. Védőügyvédjük enyhítést kért, azzal érvelve, a két katona parancsot teljesített és megbánták tettüket. Nincs csip, nincs rakéta Az ukrán katonai hírszerzés szerint az oroszok kezdenek kifogyni a precíziós fegyverekből. Vagyim Skibitszkij, a védelmi minisztérium katonai hírszerzési főnöke szerint Oroszország a nagy találati pontossággal bíró irányított rakétái 60, de lehet, hogy 70%-át már elhasználta az elmúlt három hónap alatt. Ezzel közeledik az a szint, amikor a további bevetésekhez már hozzá kellene nyúlni a stratégiai tartalékhoz. Az ukrán hírszerzés a készletcsökkenést a nyugati szankciókkal magyarázza. Ahogy az a Foreign Policy lap elemzéséből kiderül, az USA és az EU büntetőintézkedései már 2014- től kiterjedtek a precíziós fegyvereket előállító orosz állami vállalatok egy részére, 2022 márciusától pedig nemcsak a teljes orosz hadiipar került rá a szankciós listára, de az USA minden olyan mikroelektronikai termékre exporttilalmát vezetett be, melyet fel lehet használni a hadiiparban. Ez azt jelenti, a precíziós fegyverekhez nélkülözhetetlen mikrocsipekben és félvezetőkben olyan durva hiány alakult ki, hogy - legalábbis az amerikai kormánytagok által visszhangzott ukrán hírek szerint - Oroszországban már hűtőszekrényeket és mosogatógépeket beleznek ki, hogy félvezetőket szabadítsanak fel a hadiipar számára. Scholz leírta Putyint Oroszország nem fogja megnyerni a háborút Ukrajnában, és a békefeltételeket nem diktálhatja majd Vlagyimir Putyin orosz elnök - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a davosi Világgazdasági Fórumon. A 4 napos svájci fórum utolsó napján elmondott beszédében Scholz úgy vélekedett: Putyin már elszalasztottá, hogy elérje a bő 3 hónapja indított háború elején kitűzött stratégiai céljait. Úgy vélte, „Ukrajna teljes lerohanása ma még távolabbinak tűnik, mint az offenzíva kezdetén”, és ennek az a magyarázata, hogy az ukrán erők kellő hatékonysággal tudtak ellenállni, illetve Kijev nyugati szövetségesei példa nélküli büntetőintézkedésekkel sújtották Oroszországot, és támogatták Ukrajnát katonailag is. „Semmi olyat nem teszünk, ami a NATO-t belesodorhatja a háborúba, mert az azt jelentené, hogy atomhatalmak kerülnének közvetlen összeütközésbe egymással” - mondta a kancellár. Liz Truss brit külügyminiszter veszélyesnek nevezte Putyin „megbékítésére” irányuló kísérleteket. Az orosz agressziót szerinte nem lehet csillapítani, erővel kell szembeszállni vele. (MTI, Porti., Tx, 444) Álcázott ukrán területvédelmi erők meglepnék az agresszorokat (TASR/AP) A szigorú magyar különadók hírére megroggyant a forint Orbán Viktor kormányfő rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelenti be a Karmelita kolostorban. A méretes extraadók fájnak a gazdaságnak, nem véletlen, hogy a pénzpiacok a forintot padlóra küldték. (MTi-feivétei) Zuhanni kezdett a forint Orbán Viktor kormányfőnek arra a szerda esti bejelentésére, hogy a kormány különadókat vet ki, melyekből bő 800 milliárd forint bevételt várnak. Budapest. Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a kormányinfón. Rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre a kormány, jelentette be Orbán Viktor. A rezsivédelmibe 700, míg a honvédelmibe 200 milliárd forint kerülhet. A kormányfő szerint ebből fizeti majd á kormány a rezsicsökkentés és honvédség megerősítésének költségeit. A bankoknak, biztosítóknak, nagy kereskedelmi láncoknak, energiaipari és kereskedő cégeknek, telekommunikációs vállalatoknak és légitársaságoknak az extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba kell befizetnie. Az intézkedések két évre, 2022-re és 2023-ra szólnak. A bankszektorban elvonják az extraprofitot és a tranzakciós illeték kibővítésével tesznek szert bevételre. A tranzakciós illeték kibővítése 300 milliárd forintot jelent éves szinten. Az energiaszektorban 300 milliárdot (ebben főleg a Mól érintett), a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot vonnak el. A kiskereskedelmi szektort 60 milliárd, a telekommunikációs ágazatot 40, a gyógyszerforgalmazókat 20 milliárd forinttal terhelik meg. A légitársaságoktól 30 milliárdot vonnak el, induló utasonként 10-15 euró közötti összeget vetnek ki. A reklámadó kivételével az összes többi extraadót már idén be akarják szedni. A válságadó befizetéséből ezúttal is kimaradnak az autóipari cégek (Mercedes, Audi, Suzuki), nincsenek benne az építőipari vállalatok sem, így a multimilliárdos Mészáros Lőrinc cégei is megússzák az új közterhet. Emellett emelik a dohánytermékek, szeszes italok jövedéki adóját. További fontos intézkedés, mától csak magyar rendszámú autók tankolhatnak 480 forintos áron a magyar benzinkutakon. A benzinkutasok fogják ellenőrizni, hogy a forgalmi engedély magyar vagy külföldi. Gulyás hozzátette, hogy 861 milliárd forintnyi beruházás elhalasztását tervezi jövőre a kormány, és ennek jelentős része az építőipart érinti. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a különadók bevezetése után „mindenkinek az üzleti döntése, hogy itt akar-e maradni, akar-e profitot termelni. Mi azt gondoljuk, hogy ezt a dolgot nem befolyásolja az extraprofit elvétele.” A különadókat hivatalosan a háborúval magyarázzák, ám valójában a hatalmas költségvetési deficit, az áprilisi választás előtti túlköltekezés az oka. Az extraadók bejelentése után a forint árfolyama közel 3 százalékot zuhant, szerda késő este már a 395-öt ostromolta az euró árfolyama (reggel még 382 forint körül volt az árfolyam). Az euróval szembeni forintárfolyam nagyjából 2 hónapos mélypontra zuhant. Tegnap részben ledolgozta visszaesését a forint, és felülről közelítette a 390- es euróárfolyamot. (MTI, Portf.,Tx, hvg)
