Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-26 / 121. szám

8 I RÖVIDEN Bárka süllyedt el Tunézia partjainál Tunisz. Több mint 70, Líbiából Európába igyekvő ember tűnt el a Földközi-tengeren, miután elsüllyedt a csónakjuk Tunézia partjainál - közölte szerdán a tunéziai parti őrség. A Gabe­­si-öbölben található Szfáksz kikötőjénél szerencsétlenül járt csónakban a tájékoztatás szerint mintegy százan voltak, mind ez idáig 24 embert sikerült kimen­teni, és egy holttestre bukkan­tak. A parti őrség szóvivője, Huszámeddín Dzsebabli szerint a kimentettek afrikai és ázsiai országokból jöttek. Ez a partvi­dék az egyik fő indulási pontjuk az Európába induló illegális migránsoknak. A Moammer Kadhafi líbiai vezető 2011-es bukása óta káosz uralta Líbia az egyik fő gyűjtőpontja az afrikai és arab országokból Európába igyekvő migránsoknak. (MTI) Észak-Korea több rakétát bocsátott fel Phenjan. Észak-Korea tegnap felbocsátott három rakétát, köz­tük egy feltételezett interkon­tinentális ballisztikus rakétát, néhány órával azt követően, hogy Joe Biden amerikai el­nök elhagyta az ázsiai térséget- közölte a dél-koreai hadse­reg. Biden útjának egyik célja volt, hogy megerősítse Szöul és Tokió amerikai támogatását Phenjan nukleáris fenyegetése miatt. Szöul szerint a három ra­kétát Szunanból, Phenjan egyik külvárosából indították a Japán (Keleti)-tenger irányába. A fel­tételezett interkontinentális bal­lisztikus rakéta hatótávolsága mintegy 360 km, magassága pe­dig mintegy 540 kilométer volt- derült ki a dél-koreai vezérkar közleményéből. (MTI) Kínai hadgyakorlat folyik Tajvannál Peking. A kínai hadsereg gya­korlatot tartott Tajvan körül, hogy figyelmeztetést küldjön az Egyesült Államoknak - számolt be a CGTN angol nyelvű, kínai állami hírcsatorna, miután Pe­king tiltakozását fejezte ki Joe Biden amerikai elnök Tajvannal kapcsolatos minapi kijelentései ellen. A CGTN a kínai hadsereg szóvivőjére hivatkozva jelentet­te, hogy a légi és vízi hadgya­korlat szándékos figyelmeztetés volt Washington számára a „taj­vani függetlenségi erők támoga­tásáért”. Peking szerint Tajvan Kína része, a kínai hadsereg keleti hadtestparancsnoksága pedig elkötelezett a nemzeti szuverenitás, valamint a regio­nális béke és stabilitás védel­me mellett. Joe Biden hétfőn, Kisida Fumio japán miniszter­­elnökkel Tokióban folytatott találkozója után azt mondta, hogy Tajvan megszállása esetén az Egyesült Államok katonai­lag is kész lenne beavatkozni. Kína a diplomáciai kapcsola­tok alapfeltételének tekinti az „egy Kína elvének” betartását, és ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást a világ országai és Tajvan között. (MTI) KÜLFÖLD 2022. május 26. | www.ujszo.com Rommá lövik Szeverodonyecket Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban a folyamatos bombázás ellenére keddtől újraindították a metróközlekedést (Fotók: TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Először érte erős raké­tatámadás a 700 ezres Zapo­­rizzsját. Folytatádik az orosz csapatok előrenyomulása Ke­­let-Ukrajnában. Ukrajna már használja a Franciaországtál kapott messze hordá lövege­­ket. Kivonul az orosz piacrál a Marks & Spencer ás a Nike. Az ukrán fél szerint a 700 ezres déli Zaporizzsja két területén is orosz rakéták csapódtak be tegnap reggel, melynek során egy ember meghalt, hárman megsérültek. Összesen 4 ra­kétát lőttek ki. A BBC szerint ez az első orosz támadás Zaporizzsjában, korábban a város atomerőművét fog­lalták el az oroszok. Egy bevásárló­­központ és legalább 62 otthon sérült meg a támadásban. Az oroszok Uk­rajna keleti területein koncentrálják az erőiket, de a megszállók gyakorol­nak kontrollt a Zaporizzsja régió egy része felett is, beleértve a Dnyeper fo­lyó partján álló erőművet. Négy tele­pülést foglalt el a luhanszki népi milí­cia a nap folyamán - közölte szerdán Ivan Filiponyenko, a Moszkva-barát szakadár fegyveres alakulat szóvivő­je. Az ukrán hadsereg közlése sze­rint a donbaszi régióban, ahol most a leghevesebb harcok zajlanak, kedden legalább 14 civil meghalt az orosz tá­madásoktól, 15-en pedig megsebesül­tek. Az ukrán hadügy szerint a keleti fronton dől el az ország sorsa, ahol napjainkban az orosz agresszió leg­aktívabb szakasza folyik. Mariupol, a szellemváros Folytatódik az orosz csapatok előrenyomulása Kelet-Ukrajnában, ahol kulcsfontosságú városokat, el­sősorban Szeverodonyecket támad­ják. Szerhij Hajdaj, a keleti Luhanszk régió kormányzója szerint Szevero­­donyeckre légicsapásokat mérnek, rakétákat, tüzérségi és aknavetőket is bevetnek a város ellen az oroszok. „A helyzet nagyon nehéz, és sajnos csak rosszabbodik” - mondta Haj­daj, aki „minden irányban zajló teljes körű offenzívának” nevezte a hely­zetet. „Az orosz hadsereg úgy dön­tött, hogy teljesen elpusztítja Sze­verodonyecket. Egyszerűen eltörlik Szeverodonyecket a föld színéről” - mondta a kormányzó. Orosz rakéták csapódtak be a Donyeckben található város, Kramatorszk egyik lakónegye­dében, több lakóépület megsemmi­sült vagy megrongálódott a várost az éjszaka folyamán ért légicsapások kö­vetkeztében, de nincsenek áldozatok. „Mariupol most a szellemek váro­sa” - nyilatkozta a romokban heverő ukrán kikötőváros polgármesterének tanácsadója. Petro Andriuscsenko, aki maga is elmenekült egy ukrán fennhatóság alatt álló területre, a CNN-nek azt mondta, hogy legalább 22 ezer mariupoli lakos halt meg a három hónapja tartó háborúban. Az amerikai hírcsatorna arra figyelmez­tet, hogy ezt az adatot jelenleg lehe­tetlen független forrásból megerősí­teni, mivel a szabad sajtó most nem tud bejutni a városba, a még bent tar­tózkodók pedig túlságosan félnek ah­hoz, hogy nyíltan beszéljenek. And­riuscsenko azt mondta, hogy a város egykori vezetése továbbra is szoros kapcsolatban áll a még Mariupolban rekedtekkel, innen van információja a halottak számáról. A polgármes­ter tanácsadója arról is beszélt, hogy informátorai egy humanitárius ka­tasztrófa sújtotta város képét festik le, ahol nagyon kevés kapcsolat van a külvilággal: teljesen sötét van a vá­rosban, csak az orosz csapatok és az orosz járőrök fényei világítanak; a mobilhálózatot még csak most kezd­ték el helyreállítani; a lakosok nem tudnak szabadon mozogni, a városon belüli bármilyen mozgáshoz speciá­lis belépőkártyákra van szükség, és megakadályozzák azt, hogy elme­nekülhessenek a városból. Mariu­pol több hónapos intenzív küzdel­mek után hivatalosan pénteken került orosz kézre. Bevetésben a Caesar Ukrajna már elkezdte használni a Franciaországtól kapott messze hordó lövegeket - közölték ukrán kormány­zati tisztviselők. Emmanuel Macron államfő május elejére ígért Ukrajná­nak egy szállítmányt a tehergépkocsi alvázára szerelhető, 155 milliméteres lövedékeket 40 kilométerre kilőni ké­pes Caesar tarackokból, amelyeket „a francia tüzérség aduászának” nevez­nek. Volodimir Omeljan ukrán infra­strukturális miniszter közölte, hogy a nagy hatótávolságú fegyvereket két-három órás kiképzést követően állították szolgálatba a tüzérek. Ar­­vydas Anusauskas, a litván védelmi miniszter közölte, hogy húsz darab Ml 13-as páncélozott járművet, 10 da­rab katonai teherautót és 10 darab ak­namentesítéshez használható terepjá­rót küld Litvánia Ukrajnának. Anita Anand kanadai védelmi miniszter bejelentette, hogy 20 ezer tüzérségi lövedékkel támogatják az ukránok védekezését az orosz agresszió ellen. A NATO-kompatibilis lövedékeket az Egyesült Államoktól vásárolták 98 millió kanadai dollárért, és adomány­ként szállítják tovább Ukrajnába. Ar­ra is alkalmasak, hogy olyan M777 Howitzer típusú ágyúkból lőjék ki őket, amiket korábban már szintén küldtek az ukrán hadseregnek. Félhet az orosz flotta Ukrajna a háború legeleje óta küsz­ködik azzal, hogy nem tudja hasz­nálni a kereskedelmi kikötőit. Van, amit elfoglaltak az oroszok, van, amit rommá lőttek, a kikötők többségét pedig egyszerűen blokád alatt tart­ja az orosz flotta. Ez a helyzet most megváltozhat, Dánia ugyanis Har­poon rakétákkal szereli fel az ukrán hadsereget. Az ügylettel nő az ukrán hadsereg csapásmérő távolsága, ami a háború kitörése óta most először történik meg. Az amerikai gyártmá­nyú Harpoon egy hajók ellen bevet­hető fegyver, ami elindítható hajó­ról, repülőről, tengeralattjáróról és a szárazföldről is. Csapásai ellen azért nehéz védekezni, mert szinte teljes útját közvetlenül a vízfelszín fölött, néhány méteres magasságban teszi meg, és csak a cél előtt kapcsol be saját rádiólokátora, ami pontosan rá­vezeti a kiszemelt hajóra. A dán és az amerikai kormány azt várja a Harpoonoktól, hogy segítsé­gükkel az ukrán hadsereg és hadi­­tengerészet képes lesz távoltartani az orosz hajókat a még működő fe­kete-tengeri kikötőktől, ezzel meg­könnyítve a több millió tonnányi, a háború miatt Ukrajnában rekedt élel­miszer világpiacra jutását. 4000 orosz jármű kilőve Több mint 4000 katonai jármű­vet már biztosan elvesztett az orosz haderő Ukrajnában - derül ki az Oryx-projekt által közzétett adatok­ból, melyben fényképpel, dátumbé­lyeggel gyűjtik össze az orosz és uk­rán eszközveszteségeket. Mivel mind az orosz, mind az ukrán haderő elég­gé torz számokat közöl a másik fél katonai veszteségeiről, jelenleg a leg­hitelesebb tájékoztatást a független Oryx-projekt adja az ukrán háború eszközveszteségeiről. Az Oryx-pro­jekt tegnap közölte: átlépte a 4000- es számot az oroszok járművesztesé­ge az ukrajnai harcok során. A pon­tos, általuk közzétett szám 4034, de vélhetően járművek százai lehetnek még, melyeknek kilövéséről, elfogla­lásáról nem került elő fényképes bi­zonyíték. Az eszközveszteség zömét logisztikai járművek: teherautók, te­repjárók alkotják, de az orosz haderő legalább 699 tankot, 763 gyalogsági harcjárművet, 111 páncélozott szállító harcjármüvet és 396 egyéb, páncélo­zottjárművet vesztett Ukrajnában. Oroszország visszahozza hadrend­be a kivont T-62-es harckocsikat, hogy pótolni tudják az elszenvedett harckocsiveszteségeiket - jelentette az ukrán védelmi tárca hírszerzési információkra hivatkozva. Az orosz haderő kb. 2500 T-62-essel rendelke­zik raktáron. Bár ezek nagy részét az 1960-as, 1970-es években gyártották, tehát kifejezetten régi technológiáról van szó. Utoljára, harci cselekmények során a 2008-as orosz-grúz háború­ban használtak az oroszok T-62-ese­­ket, ezeket már akkor is raktári kész­letről mozgósították. Búcsút int a Nike is Két nagy világcég, a Marks & Spencer és a Nike is elhagyja az orosz piacot az Ukrajna elleni orosz invázió miatt. A londoni székhelyű Marks & Spencer már márciusban leállította az áruk szállítását Oroszor­szágba. A sportcikkeket gyártó Nike nem újította meg franchise-szerző­­dését az Inventive Retail Grouppal (IRG), amely az amerikai cég legna­gyobb üzlethálózatának tulajdonosa Oroszországban. (MTI, Tx, 444, Portf.) Az élet él és élni akar. Takarítás egy frontvonalbeli városban. Az orosz határ közeli Harkivban a metró a legbiztonságosabb óvóhely

Next

/
Oldalképek
Tartalom