Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-26 / 121. szám

2 KÖZÉLET 2022. május 26. | www.ujszo.com Az iskolák másra költenék Matovic millióit BUGÁRANNA Pozsony Januártól havi 60 eu­­rós állami támogatást igé­nyelhetnek a szülők a diákok délutáni szabadidős foglalko­zására - a kormány „család­segítő intézkedéseiről" ked­den éjjel szavaztak a képvi­selők. A javaslatról gyorsított eljárásban, tárcaközi egyezte­tés nélkül tárgyaltak. A szak­ma képviselői értetlenül áll­nak Igor Matovié (OLaNO) pénzügyminiszter kezdemé­nyezése előtt. Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója kiemelte, jó dolog, hogy a kormány támogatja a családokat. „Senki nem vitatja, hogy megalázóan kevés a 24-25 euró egy gyerekre” - mondta, majd hozzátet­te, a gond az, hogy a városoktól és az önkormányzatoktól veszik el az adóbónusz és családi pótlék finan­szírozásához szükséges pénzt, ami veszélybe sodorhatja a falvak és a városok költségvetését. Emlékezte­tett, a visszaosztott adókból a köz­ségek, illetve megyék évente 3-3,5 milliárd eurót kapnak, s ebből most 400 millió euró hiányozni fog. „Ko­máromban körülbelül 12-13 millió euró a részadókból befolyó összeg, ennek 12%-a több mint 2 millió euró. Ez az intézkedés tehát jövőre mini­mum 2 millió eurós lyukat üt Komá­rom költségvetésébe” - tette hozzá. Hangsúlyozta, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, a kor­mány ugyan egy jó ügyet támogat, de ezzel egy másik szférát hoz nehéz helyzetbe. Fordított menet „Önmagában nem tartom tragédi­ának a körök támogatását, a gond ott kezdődik, hogy nincs kidolgozva az egész rendszer” - mondta az iskola vezetője, arra utalva, hogy a javaslat szerint az oktatási és a kulturális mi­nisztérium az év végéig dolgozza ki a foglalkozásokat nyújtó szervezetek listáját. A fő problémát abban látja, hogy a „gombhoz igazítjuk a kabá­tot” - először ki kellett volna dol­gozni a részleteket, fel kellett vol­na mérni, mennyibe kerül a tervezet megvalósítása, s ahhoz kellett volna biztosítani a szükséges pénzkere­tet. „Rengeteg hamis szolgáltató is megjelenik majd a piacon” - figyel­meztet a „potyautasokra”, akik a kö­zel félmilliárd eurós piacon akarnak majd élősködni. Andruskó felhívta a figyelmet arra is, a támogatás az 5 és 18 év közötti diákoknak jár, a kö­zépiskolás végzősök körében azon­ban nagyon sokan már negyedikben betöltik a 19. életévüket. Prioritás Prékop Mária, az oktatásügyi mi­nisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője úgy véli, nemes el­képzelés a szakkörök támogatása, ennél azonban sokkal égetőbb prob­lémái vannak az iskoláknak. Példa­ként említette a működési költségek radikális megemelkedését, a tanárok béremelésének kérdését, valamint a segédanyagokhoz való hozzájáru­lás hiányát. Prékop szerint tekintve, hogy a tanulók délelőtti oktatása te­rén is rengeteg megoldatlan kihívás van, furcsa lépés a kormány részé­ről, hogy a délutáni foglalkozások­nál kezdi a támogatást. Kérdésünkre, milyen üzenetet küld ezzel a koalí­ció a tanároknak, akik hónapok óta hiába követelnek fizetésemelést, azt válaszolta: „Nem érdemeljük meg? Nem jogos a kérésünk? Nem érdem­lik meg a gyerekek, hogy legyen fű­tés és világítás az iskolában?” Sze­rinte több intézményvezető jelezte, hogy nem tudják kifizetni a műkö­dési költségeket, a segédeszközök beszerzéséről nem is beszélve, arra ugyanis már évek óta nem jut pénz. Andruskó szintén hasonlóan véle­kedik: „Azt hallgattuk, hogy nincs pénz, most pedig azt látjuk, hogy jövőre a körökre el tudunk költeni 400-500 millió eurót. Ez ráadásul állandó kiadás lesz” - véli az intéz­ményvezető, aki szerint ez nem más, mint a pedagógustársadalom arcul­­csapása. Prékop a mobilalkalmazást illető­en rámutatott, a tárca nem vette fi­gyelembe, hogy a hátrányos helyze­tű gyerekek számára nem lesz hoz­záférhető. Másrészt, vannak olyan települések, ahol egyszerűen szűk a szakkörök kínálata, s nem tudnak majd élni a lehetőségekkel gyerekek. „Azt a réteget támogatja, amely iga­zán nem szorul rá” - véli Prékop, aki szerint egyáltalán nem célirányos az intézkedés. A szakkörökre egyéb­ként van igény, a dolgozó szülők­nek fontos, hogy a gyerekeknek dél­után is legyen elfoglaltságuk. Prékop megjegyezte, a magyar iskolákban eleve magasabb az óraszám, később végeznek a tanulók, ezért annyi­ra nem feltűnő, de mindenképp jó, ha látogatnak valamilyen szakkört. „Számomra teljesen értelmezhetet­len ez a rendelkezés” - jelentette ki, majd hozzátette, a koronavírus-jár­­vány után a tanárhiány és a rekord­magas rezsiköltségek idején nevet­séges a szakkörök több száz milliós támogatása. Hatékonyság Várady Kornélia, a Csallóközara­­nyosi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője a témával kapcsolatban azt mondta, a szülők a nagy városok­ban jó eséllyel olyan foglalkozásra költhetik a támogatást, amelyre ed­dig is járt a gyermeke, a kis falvak­ban azonban nehéz lesz kihasznál­ni a havi 60 eurót. „Sokkal jobban felhasználható lett volna ez az ösz­­szeg, ha az iskolák mellett működő szabadidős tevékenységeket, vagy az ezzel foglalkozó civil szervezeteket támogatták volna” - véli az igazga­tó, aki kétli, hogy hatékony lesz az új rendszer. Hozzátette, olyan települé­seken, ahol a szülőknek minimális internet-hozzáférésük van, biztosan problémát okoz majd a mobilalkal­mazás. Saját tapasztalataiból kiindul­va elmondta, sok szülőnek az Edupa­­ge kezelése is meghaladja a képessé­geit. A csallóközaranyosi iskolában általában 100%-os az érdeklődés a délutáni körök iránt - a szülők min­den évben kapnak egy listát, melyből kiválaszthatják, mely tevékenységre íratják be a gyereket. Hozzátette, az állami támogatást a foglalkozásokat tartó tanárok fizetésének kiegészíté­sére használják, emellett pedig esz­közvásárlásra is fordítható a pénz. A szakkörökön belül lehetőség nyílik a felzárkóztató órákra is, így valami­lyen formában szinte minden diák részt vesz valamilyen délutáni foglal­kozáson. Rámutatott, az utalványo­kat az iskolán kívül is fel lehet hasz­nálni, néhányan például kézilabdára költik, s az adott szervezet kapja meg a támogatást. Az utalványok új rendszerével kapcsolatban felkerestük az okta­tási minisztériumot, a sajtóosztály azonban a pénzügyminisztérium­hoz irányított bennünket, mondván: a törvényjavaslatot a pénzügyi tárca dolgozta ki, annak átültetése pedig a pénzügyőrség feladata lesz. Ma­gyarán, a tervezet atyja Matovié, az oktatási minisztérium pedig elhatá­rolódik annak megvalósításától. A körökre az idei tanévben havi 3,2 eurót igényelhettek a diákok - ösz­­szesen több mint 540 ezer utalványt regisztrált a szaktárca, ami azt jelen­ti, nagyjából 17 millió eurót fordítot­tak erre a célra. Jövőre viszont ennek 23,5-szörösét költhetik a szabadidős tevékenységekre. A lapunk által megszólított szakértők sem vitatják, hogy a különböző szakkörök támogatása hasznos, ám emlékeztetnek, az iskoláknak olyan sokkal égetőbb problémái vannak, mint például a működési költségek radikális megemelke­dése, a tanárok béremelésének kérdése, valamint a segédanyagokhoz való hozzájárulás hiánya (TASR-felvétel) Slovnaft-adó: a koalíció tovább keresi a megoldást CZÍMER GÁBOR Elhalasztotta a parlament az orosz olajból származó ext­ranyereségre kivetendő úgy­nevezett Slovnaft-adó tárgya­lását, mivel a kormánypártok nem tudtak megállapodni a kérdésben. Pozsony. Bár az előzetes hírek szerint a parlamentnek szerdán dé­lelőtt kellett volna szavaznia a po­zsonyi olajfinomítóra kivetendő kü­lönadóról, a törvényhozás a június 14-én kezdődő ülésére halasztotta az eredetileg gyorsított eljárásba utalt javaslat tárgyalását. Mindezt azért, mert a kormánykoalíció nem jutott egyezségre az ügyben. Az adó be­vezetését Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter forszírozza, míg az SaS kormánypárt csak akkor tar­taná elfogadhatónak, ha cserébe va­lamilyen más adót csökkentenének. Az SaS-t vezető Richard Sulik gaz­dasági miniszter a Rádió Expres po­litikai vitaműsorában szerdán arról beszélt, először azt javasolták, hogy a Slovnaft-adóval párhuzamosan csök­kentsék az üzemanyagok áfáját, mi­vel ez közvetlenül a fogyasztók szá­mára jelentene alacsonyabb árakat. Sulik szerint ezt átmenetileg annak ellenére kivitelezni lehetne, hogy ilyesmit az Európai Unió szabályai elvben nem engednek. Ha 20-ról 8 százalékra csökkentenék a benzin és a gázolaj áfáját, akkor az literenkénti 18-19 centtel olcsóbb üzemanyagot jelentene. A tárcavezető elmondta, mivel ezt az áfára vonatkozó felté­telt elvetették, azt javasolták, hogy az üzemanyagok jövedéki adóját csök­kentsék. „Ha egyik sem jó, akkor azt javasoljuk, hogy csökkentsük az alapélelmiszerek áfáját tízről öt szá­zalékra” - tette hozzá Sulik. Lehetne áfacsökkentós? Marián Viskupic (SaS), a parla­ment gazdasági bizottságának elnö­ke a Slovnaft-adó kapcsán lapunk­nak elmondta, az intézkedés tár­gyalásának júniusra halasztásával nyert időben megkeresik az Euró­pai Bizottságot azzal, hogy az uniós szerv adjon kivételt Szlovákiának az üzemanyagok áfájának csökkentésé­re. Viskupic rámutatott, Lengyelor­szág nyolc százalékra csökkentette ezt az adónemet. Itt érdemes megje­gyezni, hogy ehhez Varsó nem kérte Brüsszel engedélyét. A képviselő el­ismerte, az áfacsökkentés szlováki­ai megvalósítása viszont attól függ, beleegyezik-e az Európai Bizottság. Viskupic arra emlékeztetett, párt­juk elvből elutasítja az összesített adóterhek növelését. Az SaS ennek értelmében akkor értene egyet a Slovnaft megadóztatásával, ha más adónem csökkenne. Arra a kérdés­re, hogy ilyen esetben az SaS elfo­gadhatónak tartja-e az üzemanya­­gár-emelkedést, Viskupic azzal vá­laszolt, pont emiatt szeretnék, ha a benzinen és a gázolajon lévő adók csökkennének az olajfinomítóra ki­vetett adóval párhuzamosan. Ko­rábban ugyanis az SaS azzal érvelt a Slovnaftra kivetendő adó ellen, hogy ez szinte biztosan megemelné az üzemanyagok árát. Mi legyen az adóval? A pénzügyminisztérium azzal in­dokolta a Slovnaft megadóztatását, hogy a cég jelentős extra nyereség­re tesz szert, mivel az ukrajnai há­ború miatt olcsóbban vásárolja az orosz kőolajat. Viskupic szerint a különadó kivetésével a vállalat nem erről a profitról mondana le, hanem a fogyasztói árakat emelné. „Ha a Slovnaft ma le akarna mondani a nyereségének valamilyen részéről, mivel a háború miatt kisebbek a ki­adásai, akkor ezt már most is meg­tehette volna” - mondta a képviselő. Ezzel együtt is helyénvalónak tart­ja, hogy a Slovnaft mint piaci vál­lalat nem akar lemondani a profitja egy részéről. „Ugyanakkor mi is ér­zékeljük, hogy a Slovnaftnak a há­ború miatt van nagyobb nyeresége. Ezért egyezünk bele az orosz olajra kivetendő különadóba. De ugyanak­kor az államnak is extraprofitja van a magas üzemanyagárakon lévő áfa miatt, ami ugyancsak a háború kö­vetkezménye. Miért pont az állam­nak lehetne ilyen extra nyeresége?” - indokolta Viskupié, hogy a Slov­­naft-adóért cserébe miért pont az üzemanyagok áfájának csökkenté­sét szeretnék elérni. Az SaS szerint ugyanis a Slovnaftra kivetett adóból származó bevételnek végképp nem az államkaszába kellene kerülnie, amely ugyanúgy plusznyereségre tesz szert a háború miatt, mint az olajfinomító. Ugyanakkor az áfa, vagy a jövedéki adó csökkentéséből szerintük végső soron a fogyasztók profitálhatnának. Viskupic bízik ab­ban, a következő hetekben a koalíció megtalálja az ügyben a közös hangot. Az extra nyereség A Mólnak, amely mögött a ma­gyar állam áll, három nagy finomí­tója van, a magyarországi Százha­lombattán, a horvátországi Rijeka közelében, valamint Pozsonyban. Ez utóbbi a Slovnaft. Az Erste olajipari elemzője, Pletser Tamás adatai sze­rint a Mól mostani üzemi nyeresége napi 2,5-3 milliárd forinttal (6,5-7,8 millió euró naponta) magasabb, mint 'a háború előtt, ez ráadásul csak a fi­nomítói és nagykereskedelmi üzlet­ágra értendő. A szakértő a g7.hu por­tálon közölt elemzésében kiemeli, ez a profit azért jött létre, mert az ukraj­nai inváziójuk miatt az oroszok nem tudják eladni a teljes korábbi kőola­jexport-mennyiséget, így olcsóbban kínálják azt. A szokásos 1-2 dollá­ros különbség a nyugati Brent és az orosz Ural típusú olajok között 30 dollár fölé nőtt. „Az ukrán-orosz há­ború hatására ráadásul a társaság üz­leti modellje nemhogy plusznyeresé­get termel, hanem igazi luxusprofitot generál” - írja az elemző a Mólról, de hozzáteszi, ezt a nyereséget né­mileg csökkenti a drága földgáz és az üzemanyagok magyarországi hatósá­gi ára. A szlovák pénzügyminiszter javaslata, az ún. Slovnaft-adó ennek az extra nyereségnek a Szlovákiá­ban megtermelt részéből vonna el tíz százalékot az államkassza számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom