Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-21 / 117. szám
[12 SZALON ■ 2022. MÁJUS 21. www.ujszo.com Csaj os road movie lett a Hacks második évada Egy idős komikus és egy fiatal, feltörekvő komédiaíró feszül egymásnak a Hacks - A pénz beszélőén, ami egyszerre szól a showbizniszről, generációk harcáról és két nőről, akik rengeteget tanulnak egymástól. A dívaszerepekre született Jean Smart, valamint az egyszerre szimpatikus és ellenszenves Hannah Einbinder minden közös jelenetét öröm nézni (Fotó: HBO Max) (Folytatása 11. oldalról.) Ráadásul az orosz gázról való lemondás másfajta globalizációt tenne lehetővé - alternatívára pedig nagyon is szükség lenne mind a nyugati liberális-kapitalista típussal, mind pedig az orosz-kínai autoriter branddel szemben. Oroszország nem csak lebontani szeremé Európát. Egyszersmind a fejlődő világ szövetségesének mutatja magát a nyugati neokolonializmussal szemben. Az orosz propaganda ügyesen használja ki számos fejlődő és közepes gazdasági teljesítményű ország korábbi keserű tapasztalatait. Irak bombázása nem volt rosszabb, mint Kijévé? Moszult nem pusztították el ugyanúgy, mint Mariupolt? Persze, miközben a Kreml a dekolonizáció támogatójaként prezentálja Oroszországot, bőkezű katonai támogatást nyújt számos diktátornak, egyebek mellett Szíriában és a Közép-afrikai Köztársaságban. A Kreml zsoldosainak, a szerte a világon autoriter rézsűnek mellett bevetett Wagner-csoportnak a tevékenysége betekintést nyújt abba, hogyan is festene az orosz stílusú globalizáció. Jevgenyij Prigozsin, Putyin embere a csoport mögött nem olyan rég a következőket mondta egy nyugati újságírónak: „Ti a haldokló nyugati civilizáció vagytok, ami Oroszország, Mali, Közép-Afrika, Kuba, Nicaragua népét és egy sor más nemzetet és országot harmadik világbeli szemétnek tekint. Szánalmas, kihalásra ítélt perverzek vagytok, mi pedig sokan vagyunk, több milliárdan. És győzni fogunk!” Amikor Ukrajna büszkén kijelenti, hogy Európát védi, Oroszország válasza az, hogy ő pedig Európa összes múltbeli és jelenlegi áldozatát fogja védelmezni. Nem szabad alábecsülnünk ennek a propagandának a hatékonyságát. Szerbiában az utolsó közvélemény-kutatás azt mutatja, a lakosság többsége nem támogatja a csadakozást az EU-hoz. Ha Európa meg akarja nyerni az új ideológiai háborút, módosítania kell a saját liberális-kapitalista globalizációs modelljét. Radikális változásokra van szükség, minden más bukásra van ítélve, és az EU-t olyan erőddé változtatja, amelyet ellenségek vesznek körül. Ellenségek, akik elszánták magukat a behatolásra és az elpusztítására. Pontosan tudom, milyen következményekkel járna az orosz gáz bojkottja. Magába foglalná azt is, amit „hadi kommunizmusként” szoktam emlegetni. A teljes gazdaságainkat újra kellene szervezni, mint egy valóban kiterjedt háború idején vagy bármilyen hasonló léptékű katasztrófahelyzetben. Mindez nincs is olyan távol, ahogy tűnik. Az Egyesült Királyságban a boltok a háború következtében informálisan már korlátozzák az étolaj értékesítését. Ha Európa lemond az orosz gázról, a túléléshez hasonló beavatkozásokra lesz szükség. Oroszország eközben azzal számol, hogy Európa nem lesz képes semmiféle „hősies” lépést tenni. Igaz, az érintett változások növelnék a korrupció kockázatát, a hadüpari nagyvállalatok pedig extra profitot vágnának zsebre. De a kockázatokat a nagyobb tétek viszonylatában kell értékelni, azok pedig messze túlmutatnak az Ukrajnában zajló háborún. Az ötödik lovas A világ több, szimultán válsággal néz szembe, amelyek az apokalipszis négy lovasát idézik: betegség, háború, éhínség, halál. Nem söpörhetjük le őket egyszerűen az asztalról mint valami ördögi figurákat. Ahogy Trevor Hancock, a Kanadai Zöld Párt első elnöke megjegyezte, „nagyon is közel állnak ahhoz, amit az ökológia négy lovasának nevezhetünk, ezek azok a tényezők, amelyek természetesen szabályozzák a populáció nagyságát”. Az ökológia felől közelítve a „négy lovas” pozitív szerepet játszik, megakadályozza a túlnépesedést. De ha az emberiséget tekintjük, ez a szabályozó funkció nem működött: „A világ népessége az utóbbi 70 évben több mint háromszorosára nőtt, míg 1950-ben 2,5 milliárd fő volt, mostanra meghaladta a 7,8 milliárdot. Mi történt... Hova tűntek a szabályozók? Van egy ötödik lovas, amelyik egy adott ponton összeroppantja az emberi populációt, a lemmingekhez hasonlóan?” Hancock meglátása szerint az utóbbi időkig az emberiség a gyógyászatnak, a tudománynak, a technológiai fejlődésnek köszönhetően képes volt féken tartani a négy lovast. Ám most „az általunk kiváltott masszív és gyors ökológiai változások” az ellenőrzésünkön kívül hatnak, „így aztán, bár természetesen egy aszteroida becsapódása vagy egy szupervulkán kitörése eltörölné az emberiséget, a legnagyobb veszély - ha úgy tetszik, az ötödik lovas - az emberiség maga.” Hogy a pusztulás vagy a túlélés lesz-e a sorsunk, rajtunk múlik. S bár a globális tudásunk ezekről a veszélyekről folyamatosan nő, mindez nem eredményezett értelmes cselekvést, így a négy lovas egyre gyorsabb vágtára vált. A Covid-19 és a kiterjedt háborús konfliktus megjelenése után az éhséglázadások képe is feldereng. Mindegyik tömeges pusztítást okozott vagy okoz, ugyanúgy, ahogy pusztulást hoznak majd magukkal a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése által előidézett, egyre súlyosabb természeti katasztrófák. Természetesen ellen kell állnunk a kísértésnek, hogy a háborút hiteles élményként ünnepeljük, amely kiragad bennünket az önelégült fogyasztói hedonizmusunkból. Ám az alternatíva nem lehet egyszerűen az, hogy valahogy túléljük ezt is. Inkább az lehet a megoldás, hogy olyan módon mozgósítunk, ami jóval a háború után is a hasznunkra válik. Tekintettel a veszélyekre, amelyekkel szembe kell néznünk, a militáns szenvedély csak gyáva menekülés a valóság elől. De ugyanez a hősiességet tagadó, kényelmes önelégültség is. Slavoj 7.izek szlovén szociológus, filozófia, a European Graduate School professzora, a University of London - Birkbeck Institute fir the Humanities nemzetközi igazgatója ©Project Syndicate A tavalyi év egyik meglepetéssikere volt a streamingszolgáltatók debütáló sorozatai között a Hacks — A pénz beszél. Nem voltak benne igazán nagy sztárok, ráadásul a humorát jó adag mély drámában oldotta fel, mégis szerették a nézők. Az első évad szerkezete viszonylag egyszerű volt: adott két erős egyéniség, akikben első ránézésre semmi közös nincs, viszont kénytelenek együttműködni, és a közös munka során szép lassan megismerik és megkedvelik egymást. Deborah Vance a karrierje végén járó, egykor rendkívül népszerű komikus, aki már hosszú évek óta kizárólag Las Vegasban lép fel, és ugyanazokat a vicceket meséli újra meg újra. Amikor a helyszín szerződést próbál bontani vele, az ügynöke elküld mellé erősítésnek egy fiatal poénírót, Avát, aki kizárólag azért vállalja el a munkát, mert Hollywoodban egy korábbi ügye miatt épp senki nem akar vele dolgozni. Deborah nem akarja Avát, mert úgy érzi, neki nem kell megújulnia, Első regénye, a Ki téged így szeret után hatvan évvel ismét felidézi fájó gyermekkorát Bruck Edith. Az elveszett kenyér címmel megjelent műve szól a koncentrációs táborokban elszenvedett fájdalmairól és megaláztatásairól és az azt követő évekről is. Arról, hogyan próbált új életet kezdeni Izraelben, miként járta be fél Európát, és miért döntött úgy, hogy Olaszországban marad. Róma gyorsan keblére ölelte, és a legrangosabb irodalmi díjakkal tüntette ki az olasz nyelven publikáló magyar írónőt. Ferenc pápa tavaly tette tiszteletét nála, ő pedig idén látogatta meg a katolikus egyházfőt vatikáni otthonában, a Szent Márta-házban. Szívélyessége, közvedensége, energikus hangja első telefonbeszélgetésünk során feltűnt. Hogy kilencvenéves, arra semmi nem utalt. Arra a kérdésre, hogy miért olaszul ír, az a válasza: „Fáj a magyar nyelv. Fájó emlékeket hoz vissza.” Az olasz nyelv a teljes szabadságot jelenti számára. „Semmi emlék, semmi fájdalom!” - mondja. Mindez terrnészetesen nem azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedek során megkopott volna a magyarnyelv-tudása. Bruck Edith megőrizte azt a kincset, amelyet Tiszakarádon, a szülői házban örökségként kapott. Nem felejt, nem keresi a szavakat. Két és fél órás beszélgetésünk során egyetlen szónak futott neki kétszer, de har-Ava pedig nem akarja Deborah-t, mert szerinte ő sokkal jobb annál, mint hogy egy lejárt szavatosságú dívát próbáljon újra viccessé tenni. Nemcsak ez a kapcsolat volt izgalmas a Hacksben, hanem a helyszín, Las Vegas is (az már más lapra tartozik, hogy valójában szinte az egész évadot LA.-ben vették fel). A várost szinte mindig csak az oda látogatók szemszögéből láthatjuk a filmekben és a sorozatokban, a Hacks azonban azokról szól, akik ott élnek, dolgoznak és szórakoztatják a kikapcsolódni érkezőket, ez az új szemszög pedig frissességet kölcsönzött a Hacksnek. Az első évad végére Deborah és Ava megkedvelték egymást, lettek közös céljaik, így az HBO Maxon most induló második évad nagy kérdése az volt, innen merre tud tovább fejlődni a sorozat. A folytatásban Deborah és Ava madszorra azt is tisztán ejtette ki. Az emlékezőtehetsége sem halványul. Mindent gondolkodás nélkül, kristálytisztán hoz fel a múlt sötét és hideg kútjából. Haragnak vagy gyűlöletnek a leghalványabb árnyalata sem színezi a hangját. De megbocsátani sem tud az elszenvedett kínokért. Ezt senki ne kérje tőle. Elhagyva a Spanyol lépcsőnél cseverésző turisták népes áradatát, a Piazza del Popolo irányába haladva országos stand up turnéra indul, így már önmagában az nagy váltás, hogy Vegas helyett ezúttal egy road movie-t kapunk, és minden részben más helyszínen járunk. Az alkotóknak ráadásul sikerül ügyesen új konfliktust felépíteniük a két főszereplő között, így a feszültség és a briliáns szócsaták továbbra is fontos részét képezik a Hacksnek Fontos változás még, hogy az új évad nagyobb hangsúlyt helyez a mellékszereplőkre (a korábban megismertekre és az újakra egyaránt): érezhetően nagyobb hatással vannak a két főszereplő életére. Az pompás butikok és drága éttermek váltják egymást. Az Örök Város egyik legelegánsabb utcája ez. Itt a ház, amelyben a világszerte ismert írónő lakik Keskeny a folyosó a bejárati ajtótól a liftig, de még szűkebb a lift. Fent tudom meg, hogy mindössze harmincöt centiméter széles. Ide kellett bepréselnie magát Ferenc pápának, ami számára sem lehetett könnyű feladat. Sem a be-, sem a kiszállás. is világosan látszik, hogy az alkotók egyfajta elcseszett anya-lánya viszonyt építenek fel Deborah és Ava között, ebben pedig kiváló partnereik a színészek, a ragyogó, dívaszerepekre született Jean Smart, valamint az egyszerre szimpatikus és ellenszenves Hannah Einbinder, akiknek minden közös jelenetét öröm nézni. Érződik, hogy a Hacks alkotóinak vérében van a showbiznisz, számos izgalmas háttérsztorit és generációs konfliktust kapunk, de ezt a sorozatot leginkább a két sziporkázó főhős miatt nézzük szívesen, akiket képtelenség megunni. Tóth Csaba Az ajtóban Olga fogad. Ukrán asszony. Nem az elmúlt hónapokban költözött be Bruck Edith életébe. Risi-vonalon „családi örökség”. Az írónő férje, Nelo Risi (Fernando Risi operatőr és Dino Risi filmrendező fivére) révén ismerkedett meg Olgával, így lett később az ő házvezetőnője, mai életének erős támasza. A bon giotno után máris oroszra váltunk. De ugyanabban a percben már a ház asszonya is ott áll előttem. Csontszínű gyöngysor a nyakában, ugyanolyan színű pulóver, fekete nadrág. Köntiyű léptekkel, egyenes tartással vezet be lakása fényes nappalijába. Szabó G. László A folytatásban választ kapnak például arra is, hogy: Hol ült ebben a lakásban Ferenc pápa? Kitől tudta meg Edith, hogy jönni fog? Miért kezdett el sírni, amikor meglátta az ajtóban a hófehér figuráját? Hogy szólította meg? Mi volt a pápai látogatás célja? Mennyi időt töltött az otthonában, s ő hogy jutott el második találkozójukra, a Szent Márta-házba? Meg tud bocsátani azoknak, akik a holokauszt borzalmait elkövették? Álmodni szokott még? Izraelben is élt egy ideig, majd 1954-ben telepedett le Olaszországban. Jó döntés volt? A teljes interjút elolvashatják a Vasárnap már keddtől, május 24-étől kapható számában Vasárnap-előzetes: A megtalált kenyér (Fotó: Bruck Edith archívuma) SOROZATDARÁLÓ
