Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-20 / 116. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. május 20. 7 Labda és szotyola A fegyver az erőszak, a gyilkolás szimbóluma, hatalomérzetet ad Változnak az idők. Amikor én voltam kisgyermekes anya, a pszichológusok nem ajánlották, hogy a szülők játék fegyvereket vegyenek a csemetéiknek. Most meg egy gyermekpszichológus azt mondja, hogy igenis, játék fegyvert kell adni a gyermeknek, mert ezzel tudja kiélni az agresszivitását. Már ez a „kell adni” szókapcsolat is felkeltette a figyelmemet. Hát még, ami utána jött. A fiatalember szerint ugyanis csak a problémás szülő nem ért egyet a játék fegyverekkel. Hogy miben rejlik ez a „problémásság”, azt nem fejtette ki. Nem tudom, hogy ez csak egyetlen pszichológus véleménye-e, vagy pedig valamiféle „paradigmaváltás” történt/történik a játékfegy ver-témában, s most ez válik uralkodó nézetté, mindenesetre ez az agresszív felhangú megnyilatkozás engem több szempontból is elgondolkodtatott. Először is, én fegyverellenes voltam, vagyok, s leszek, és ez a játék fegyverekre is vonatkozik. A fegyver az erőszak, a gyilkolás szimbóluma. Épp ezért - függetlenül a pszichológusok véleményétől - nem tartottam sem helyesnek, sem szükségesnek behozni a családba, a gyerekeim életébe, és más gyerekek sem kaptak tőlem ajándékba fegyvert. És nem is fognak kapni, hiszen annyi más játék van. Ugyanakkor sosem éreztem késztetést arra, hogy kioktassak, esetleg problémásnak tartsak olyan szülőket, akik vettek játék fegyvert a gyereküknek, vagy gyerekeket, akik például vízipisztolyoztak. Én ezt a dolgot eddig a szülők, a család „belügyének” tartottam. Másodszor az jutott eszembe, hogy tekintve az utóbbi éveket, amikor annyi minden témában próbálnak minket „érzékenyíteni”, csak nem arra kezd kimenni a játék, hogy a fegyverek iránt is érzékenyítsük a gyermekeket, vagyis fogadtassuk el velük, hogy a fegyver normális dolog, akár a mindennapok része is lehet? Persze nem állítom, hogy így van, de ha valaki, mint én is, figyeli a folyamatokat, egy idő után épp azokra a jelekre válik érzékennyé, amelyek egy újabb agymosás kezdetét jelenthetik. S az apropó adott, hiszen háborús időket élünk. Régebbi képsorok villannak be különböző háborús régiókban készült dokumentumfilmekből, amint gyerekek szólalnak meg, kezükben igazi fegyverekkel, s lelkesen mondják a kamerába, hogy kiket akarnak megölni. Istenem, csak ezt ne...Nem tudom, mennyire segít a fegyver kiélni az agresszivitást, de abban biztos vagyok, hogy gerjeszti az agreszszivitást. Pusztán abból kifolyólag is, hogy hatalomérzetet ad. Az agresszivitás kiélésére van egy sokkal jobb módszer: a sport. Egy jó tanító bácsi vagy tanító néni az eredendően ügyetlen kisgyermekkel is meg tudja szerettetni a testmozgást. S hogy vidámabb vizekre evezzek, a kedvenc csapatnak való drukkolás is segít kiélni az agresszivitást, mint azt a legutóbbi DAC-meccsen magam is tapasztaltam. Életem első focimeccse volt, s mondhatom, élveztem, ami mellesleg engem is meglepett, merthogy nem vagyok egy focidrukker. Vagyis nem voltam. De változott a helyzet. „Olé, olé, szerdahelyi déácé”... Nem fegyver kell, hanem labda. És egy kis szotyola. David A. Andelman, a CNN geopolitikai elemzője szerint Törökországot ki kellene zárni a NATO-ból, s akkor Recep Tayyip Erdogan török elnök nem nehezíthetné a szervezet bővítését (Shutterstock-felvétel) Igor Matovic pirruszi győzelme SZILVÁSSY JÓZSEF Tegnapelőtt kisebbfajta csoda történt a szlovák kormány ülésén. A kabinet ugyanis többségi szavazással végre elfogadta a szociális segélycsomagot. Méghozzá a pénzügyminiszter, nem pedig Richard Sulik gazdasági tárcavezető tervezetét. Egyúttal felkérték a parlamenti képviselőket, hogy a javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalják meg és hagyják jóvá. Sok politikai elemző alig tudott felocsúdni a meglepetéstől a hír hallatára, hiszen erről a tervezetről a kormánykoalíció - elsősorban a szájkaratézó Matovié és a kollégájának elképzeléseivel szembeni szakmai kifogásait hangoztató Sulik - több mint három hónapig civakodott. Aztán a múlt héten a pénzügyi tárca vezetője magánakcióba kezdett. Először a Slovnaft vezetőinek lebegtette meg a cégükre ideiglenesen, legfeljebb 2024 végéig kivetendő különadót, amelyet azzal indokolt, hogy a szlovákiai finomító jelenleg olcsóbban vásárolja az orosz kőolajat a világpiaci árnál. A miniszter tudomásukra hozta: ha a kieső nyereségük pótlására drágítanák a termékeiket, akkor a minisztérium a benzinre és a gázolajra hatósági árat állapít meg. Azóta ez a sarc a segélycsomaggal együtt szintén a parlament elég került. A Slovnaftnál viszont ellenőrzés céljával megjelentek a gazdasági versenyhivatal emberei. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke pedig korábbi fogadkozásai ellenére a kormányülésen nem vétózott, csak nemmel szavazott, pártbeli társaihoz hasonlóan. Ha a pozsonyi törvényhozás elfogadja a szociális csomagot, akkor még az idén, majd pedig jövőre is növelik a családi pótlékot és az adóbónuszt, az iskolások pedig a következő évtől havi ötveneurós utalványt kapnak szabadidős tevékenységükre, elsősorban a szakkörök működésének finanszírozására. A javasolt intézkedések a gyermekes családokat segíthetik, amit csak helyeselni lehet. Ennek ellenére a tervezet nagy hibája, hogy nem célzott támogatást ígér. Például a tehetőseknek aligha van szükségük a jelenleginél több családi pótlékra. Ezt a pénzt a szegénységben élők nagyobb támogatására lehetett volna fordítani. A pénzügyminiszter egyébként többször szinte szó szerint idézte a magyar kormány családpolitikai érveit, azt viszont elhallgatta, hogy a budapesti kabinet az idén nyolc százalékkal emelte az ottani nyugdíjakat is. Nálunk viszont alig két százalékkal kap többet ez a réteg, és előrehozzák a 13. nyugdíj kifizetését. A tárcavezető a különadó kapcsán nacionalista húrokat is pengetett, amikor azt hangoztatta, hogy hazaárulással érhet fel, ha a szlovák kormány a Slovnaft nyereségéből a Mol-csoportban tömörülő magyarországi oligarcháit hizlalná. Az érintett cég közleménye szerint az árképzésük.továbbra is a világpiaci helyzethez igazodik. Nem mellékes az sem, hogy a javaslat beterjesztője újabban nem óhajtja a száz leggazdagabb szlovák cég profitját megcsapolni, s nem növelné az alkohol és a szerencsejátékok adóit. Ezekkel az engedményekkel alighanem sikerült a szerdai kormányülésen puhítani az SaS álláspontján. Mindezek után még indokoltabb az a kérdés, vajon a pénzügyminiszter milyen forrásból teremti elő a segélycsomag költségeire szükséges, évi egymilliárd körüli összeget. Erre szerdán eléggé zavaros választ adott. Lekezelően nyilatkozott a megyei és a helyi önkormányzatok felháborodásáról. Ugyanis az adóbónusz tervezett módosítása miatt központi forrásból már a második fél évben kevesebb pénzhez jutnának, jövőre ez a kiesés legalább 600 millióra rúgna, amivel ellehetetlenítenék az önkormányzatok munkáját. Pedig az áremelkedések miatt már most is súlyos anyagi gondokkal szembesülnek. Nem véletlenül hirdettek sztrájkkészültséget, mert újabb terheket már képtelenek elviselni. Matovic tervezete a semminél nyilván több, ám korántsem olyan tökéletes, ahogy ő hirdette, mert sokan kimaradtak abból a bizonyos szociális hálóból. Ami az esetleges módosítások ellenére is további elégedetlenséget okozhat az amúgy is feszült társadalmi légkörben. Biden örül, a törökök aggódnak „Melegen üdvözlöm és határozottan támogatom Finnország ás Svédország történelmi jelentkezését a NATO-ba" - közölte Joe Biden amerikai elnök. Törökországnak viszont legitim biztonsági aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a kát ászak-eurápai ország „terrorszervezeteket támogat". „Már várom, hogy együtt dolgozhassunk az Egyesült Államok Kongresszusával és NATO-szövetségeseinkkel azon, hogy Finnország és Svédország minél hamarabb a történelem legerősebb védelmi szövetségének tagjává váljon” - olvashatóak Biden szavai az elnöki hivatal washingtoni közleményében. Az elnök szerint a két észak-európai ország fontos döntést hozott a NATO-tagsággal kapcsolatban, hiszen a katonai szervezet egymilliárd ember biztonságát garantálja Európában és Észak-Amerikában. Nyilatkozatában Biden méltatta az „alapos és inkluzív demokratikus folyamatokat”, amelyek megelőzték a döntést mindkét országban. Az amerikai elnök leszögezte, hogy az új tagokkal együtt „az Egyesült Államok ezentúl is fenntartja jelenlétét a Balti-tenger térségében”, és „együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal annak érdekében, hogy éberek maradjanak a közös biztonságot érő fenyegetésekkel szemben, és szembenézzenek az agresszióval”. Törökországnak legitim biztonsági aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Svédország és Finnország „terrorszervezeteket támogat”, és emiatt Ankarának fenntartásai vannak NATO-csatlakozásukat illetően is - erősítette meg Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hazája álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Ankara megérti a stockholmi és a helsinki vezetés biztonsági aggályait, de fontosnak tartja, hogy ők is tekintettel legyenek a török aggodalmakra. A török külügyminiszter röviddel azelőtt nyilatkozott, hogy amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel megbeszélést tartott New Yorkban. A tanácskozás után a török tárcavezető csak annyit mondott, hogy Blinken a megfelelő fórumokra „tolmácsolni fogja a török aggályokkal kapcsolatban szükséges üzeneteket”. A NATO-tagállamok többsége támogatja a két skandináv ország mielőbbi felvételét, de Törökország fenntartásai megnehezíthetik a folyamatot. Ankara azzal vádolja Finnországot és Svédországot, hogy támogatja a terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és nem hajlandó kiadni Törökországnak olyan embereket, akiket azzal vádolnak, hogy a szervezethez tartoznak. (portfolio, hirado.hu) FIGYELŐ 30 milliárd dollár az élelmezési válságra A Világbank szerdán bejelentette, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az orosz-ukrán háború következtében a világot fenyegető élelmezésbiztonsági válság megfékezésére - számolt be a Reuters hírügynökség. A teljes összeg 12 milliárd dollárnyi új és 18 milliárd dollárnyi már jóváhagyott forrást tartalmaz - közölte a nemzetközi pénzintézet. „Az élelmiszerárak emelkedése pusztító hatással van a legszegényebbekre és a legsebezhetőbbekre” - vélekedett David Malpass, a Világbank-csoport elnöke. Szerinte a piacok tájékoztatása és stabilizálása érdekében kiemelt fontosságú, hogy az élelmiszer-termelő országok egyértelmű nyilatkozatokat tegyenek a jövőbeni termelésnövekedésről, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. A felajánlott összeggel a mezőgazdaságot, a szociális hálót a magasabb élelmiszerárak szegényekre gyakorolt hatásainak enyhítését célozzák meg, valamint vízellátással és öntözéssel kapcsolatos projekteket. A források nagy részét Afrikába és a Közel-Keletre, Kelet-Európába és Közép-Ázsiába, valamint Dél-Ázsiába irányítják. Az ukrajnai háború gabonaellátásra gyakorolt hatása ugyanis ezeket a területeket sújtja leginkább. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szintén tervezi, hogy 500 millió eurót bocsát rendelkezésre élelmiszer-biztonsági célokra, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmének finanszírozására. Ukrajna ebből az összegből 200 millió eurót, a szomszédos országok pedig 300 millió eurót kapnának. (24 hu)
