Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-19 / 115. szám
KÜLFÖLD 8 I 2022. május 19. | www.ujszo.com Náciknak tartják az oroszok Azovsztal védőit Sebesült társukat viszik az orosz fogságba került mariupoli Azovsztal acélmű bunkereiben heteken át ellenálló harcosai. Küldetés teljesítve. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Az ukrán katonák kimenekítése az orosz hadsereg által körbezárt Azovsztal acélipari üzemből csak akkor fejeződik be, ha mindannyiukat evakuáltuk ukrán ellenőrzés alatt álló területre - mondta Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes. Oroszországban terrorszervezetnek nyilváníthatják az ukrán Azov fegyveres alakulatot, ez bonyolíthatja a fogolycserét. A mostaninál nem létezik jobb megoldás az ukrán katonák kimentésére a Donyeck megyei Mariupolban az orosz hadsereg által körbezárt Azovsztal acélipari gyár területéről - jelentette ki Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes. Leszögezte, hogy a műveletet akkor tekinti Kijev befejezettnek, ha az ukrán katonák mindegyike viszszatért ukrán ellenőrzésű területre. Maljar szerint a mariupoli orosz katonai blokád feloldása a jelenlegi helyzetben lehetetlen. A sebesült ukrán katonák orosz ellenőrzés alatti területre szállításáról pedig azt mondta, hogy „ez volt az egyetlen kiút”. „Mariupol védői, a nemzeti gárda, az országos rendőrség, a határőrség, az ukrán hadsereg, különösen a 36. tengerészgyalogos dandár, a mariupoli területvédelmi alakulat teljes mértékben teljesítették harci küldetésüket” - szögezte le. Kiemelte, a Mariupolban szolgálatot teljesítő ukrán erők védekezésének köszönhetően az orosz hadsereg nem tudott csapatokat átcsoportosítani Ukrajna más régióiba, mintegy húszezer orosz katonáról van szó. Moszkva így nem tudta rövid idő alatt elfoglalni Zaporizzsját, és nem tudta megteremteni a feltételeket a Donyec-medencében harcoló ukrán egyesített haderő elzárásához sem az ország keleti részében. Neonácizó agresszorok Közzétettek egy videófelvételt a sebesült ukrán katonák evakuálásáról az Azovsztalból. A felvételen az látszik, hogy egyenruhás, az orosz hadsereg által használt fehér karszalagot viselő katonák megmotozzák a sebesülteket és a hordágyaikat vivő ukrán katonákat. A videó végén az látszik, hogy a sebesülteket átkötözik, az utolsó kockákon pedig ukrán katonák ülnek egy buszon. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kijelentette, folytatódik a Mariupolt védő ukránok kimentésére irányuló humanitárius művelet. Azt is mondta, az orosz ellenőrzés alatti területre vitt sebesülteket, miután állapotukat stabilizálták, Kijev orosz hadifoglyokra készül kicserélni. Az orosz fél szerint mintegy 700 ukrán adta meg magát. Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja majd az Azov ukrán félkatonai alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen - közölte az orosz igazságügyi minisztérium. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) bejelentette, a testület nyomozói fogják kihallgatni a fogságba esett Azov-tagokat „az ukrán rezsimnek a Donyec-medence lakossága ellen elkövetett bűncselekményeivel” kapcsolatban. Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke a törvényhozás plenáris ülésén kijelentette, hogy a „náci bűnözőket” a fogolycserék során semmiképp sem szabad kicserélni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy bíróság elé állítsák őket. A mariupoli acélgyárban magukat megadó ukrán katonákat a nemzetközi egyezményeknek megfelelően fogják kezelni - közölte az orosz elnöki hivatal. „Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosított erről” - mondta Dmitrij Peszkov szóvivő. Dmitrij Agranovszkij jogi szakértő kijelentette, ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, amelynek tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki. Az Oroszországban neonácinak tekintett Azovnak 2014-ben kulcszszerepe volt az akkori kijevi erőszakos hatalomváltás elleni, oroszpárti lázadás elfojtásában Délkelet-Ukrajnában és Mariupol visszafoglalásában a szakadároktól. A Moszkva által idén februárban megindított, hivatalosan „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háborúban pedig az Azovi-tenger partján fekvő iparváros védelme volt a feladata a nemzeti gárda részévé vált alegységnek. Becslések szerint az alakulat több száz tagját tarthatják immár csaknem egy hónapja körülzárva az Azovsztal acélmű kazamatáiban. Uniós katonai segítsóg Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben - jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden. Josep Borrell aláhúzta: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytani tudja „hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben. Kijevnek szüksége van a katonai felszerelés pótlására, ugyanis területén az Oroszország indította háború folytatódik, sőt - mint mondta — a fordulópontjához érkezett. Az uniós támogatás jelentősen növeli az ukrán hadsereg harctéri kapacitását. „Ha a számok és a jelentések igazak, akkor Oroszország elképesztő veszteségeket szenvedett, hadseregének 15 százalékát elvesztette Ukrajna megszállása során, ami világrekordot jelent” - fogalmazott. Korszerűbb tankok róme Új T-90M típusú harckocsikat és erre a védelmi szintre korszerűsített páncélozott járműveket szállít az orosz csapatoknak az orosz Uralvagonzavod vállalat, írja a TASSZ orosz hírügynökség. Egy videón látható, ahogy egy vasúti szerelvényre rakva körülbelül tíz harckocsi gurul ki a gyár területéről. A korszerűsített T-90M harckocsik első tételét 2020 tavaszán szállították le, 2021- ben pedig szerződést ír alá az orosz védelmi tárca egy újabb tételről, illetve a hadra fogható T-90-es harckocsik T-90M szintre fejlesztéséről. Jelenleg körülbelül 100 ilyen harckocsit használhat az orosz hadsereg. Az orosz csapatok mára elavult T-72-es harckocsijai súlyos veszteségeket szenvedtek az ukrajnai harcokban. A T-90M számít jelenleg az egyik legmodernebbnek az orosz hadseregben. Az éjjellátóval és modern navigációs berendezésekkkel felszerelt harckocsi a 125 mm-es ágyúja mellett olyan rakétákat képes kilőni, amelyek akár 5 kilométeres távolságból is meg tudják semmisíteni a harckocsikat. Páncélzata olyan különleges bevonattal rendelkezik, amit az oroszok egyik csodafegyverének tartott, de sorozatgyártásba máig nem került T-14 Armata harckocsikon is használnak. Az ukránoknak egy T-90M-et már sikerült kilőniük az eddigi harcokban. Oroszország több ezer csecsen harcost vethetett be Mariupolban és a Luhanszk régióban, ami a brit védelmi tárca szerint aláhúzza az orosz hadsereg emberhiányát. London szerint Ramzan Kadirov csecsen hadúr személyes kontrollt gyakorol a bevetés felett, és az unokatestvére a csecsenföldi parancsnok Mariupolban. Bűnösnek vallotta magát az első, háborús bűnök miatt bíróság elé álló orosz katona. A 21 éves harckocsiparancsnokot egy 62 éves fegyvertelen ukrán polgár meggyilkolásával gyanúsítják Ukrajnában. Feltehetőleg életfogytig tartó börtön vár rá. (MTI, Tx, 444) NATO: ketten kopogtatnak Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz - jelentette be tegnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki történelmi lépésnek nevezte a szándék kinyilvánítását, és úgy vélte, a két ország csatlakozási kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami növeli a szövetség biztonságát. Stoltenberg Klaus Korhonen finn, valamint Axel Wernhoff svéd NATO-nagykövettől vette át a kérelemről szóló dokumentumokat Brüsszelben, a katonai szövetség székházában. „Ez egy történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk" - szögezte le a főtitkár, hozzátéve: minden nemzetnek joga van megválasztani azt az utat, amelyen járni kíván. Recep Erdogan török elnök tegnap kijelentette, hogy Törökország nem fogja jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét. (mti.tasr) London módosítaná a brexit alappillérét, Brüsszel berzenkedik Boris Johnson kormányfő az újabb gond láttán. Ha tudta volna, hogy a brexit ennyi problémát okoz, talán kihátrált volna a népszavazás mögül. (TASR/AP) Komoly aggályokat vet fel az Egyesült Királyság kormányának bejelentése, mely szerint módosítaná a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi jegyzőkönyvet, és nem alkalmazná annak bizonyos elemeit - jelentette ki Marói Sefioviő, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja. Brüsszel/London. Liz Truss brit külügyminiszter a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján közölte, hogy kormánya az észak-írországi jegyzőkönyv módosítására készül. Hangsúlyozta: a tervezett módosítás nem a protokoll teljes elvetését célozza, és a brit kormány a protokoll ügyét tárgyalásokon kívánja rendezni az Európai Unióval. A brit külügyminiszter egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy London kész egyoldalúan cselekedni. A konzervatív párti brit kormány és az észak-irországi britpárti protestáns pártok már hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül. Eszak-írországban a minap újjáválasztották a helyi parlamentet, de a legnagyobb protestáns erő, a második helyen végzett, erőteljesen EU-szkeptikus Demokratikus Ünionista Párt (DUP) közölte: addig nem delegál miniszterelnök-helyettest a felekezeti hatalommegosztáson alapuló kormányba, amíg a protokoll ügye meg nem oldódik. Észak-írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Maros Sefcovic uniós biztos közölte: ha az Egyesült Királyság úgy dönt, folytatja a jegyzőkönyv alapvető alkotóelemeit elutasító törvényjavaslat elfogadásának ügymenetét, az Európai Uniónak minden rendelkezésére álló eszközzel és intézkedéssel válaszolnia kell arra. Kijelentette: az unió stabil kapcsolatot kíván kialakítani az Egyesült Királysággal. A kapcsolatnak azon a jogilag kötelező erejű kötelezettségvállaláson kell alapulnia. Az észak-írországi jegyzőkönyv a brexitről szóló megállapodás szerves részét képezi. Nagy-Britannia 2020. január 31-én lépett ki az unióból, de továbbra is több ezer olyan jogszabály és szabályozás van érvényben, amely még a brit EU-tagság évtizedei alatt született. Brüsszel és London vitája abból ered, hogy a brexitmegállapodáshoz fűzött, 64 oldalasjegyzőkönyv alapján az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-írország a brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacával és vámuniójával. így viszont a Nagy-Britannia és Észak-írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-írországból Írországba - vagyis az uniós egységes piacra - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy az ellenőrzéseket nem Észak-írország és az ír Köztársaság határán kell elvégezni. A 499 km-es, valaha katonai szigorral őrzött ír-északír határon, amely a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. (MTI, Tx)
