Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-18 / 114. szám
2 KÖZÉLET 2022. május 18. | www.ujszo.com „Nem a NATO döntött úgy, hogy közeledni akar az orosz határhoz! FF Ivan Korőok (SaS-jelölt) szlovák külügyminiszter szerint Svédországnak és Finnországnak a szövetségbe való belépése semmiképpen sem a NATO agresszív expanziója, hanem Oroszország agresszív terjeszkedésének a közvetlen következménye (TASR-felvétel) RÖVIDEN Korábban jön a 13. nyugdíj Pozsony. Zuzana Caputová államfő aláírta a 13. nyugdíj korábbi kifizetését, így a nyugdíjasok már júliusban megkapják a pénzt. A vonatkozó törvényt az inflációs terhek mérséklése érdekében fogadta el a parlament. A13. nyugdíj novemberi kifizetésére szóló jogosultság ezzel megszűnik. A nyugdíjak valorizálásának mechanizmusa az előző év első felének nyugdíjas inflációját veszi figyelembe. Ez alapján 2022-ben 1,3%-kal emelkedtek a járadékok. Ugyanakkor az árak ennél jóval nagyobb mértékben nőttek 2021 második felében (átlagosan 4,6%-kal). A 13. nyugdíj öszszege változatlan: 300 eurós kiegészítést kapnak azok, akiknek a legalacsonyabb a járadéka, ez az összeg a nyugdíj nagyságának függvényében csökken, a kiegészítés minimális öszszege pedig 50 euró. (TASR) Ma kerülhet a kormány elé az inflációs mentőöv Pozsony. Továbbra is kitart Richard Sulik gazdasági miniszter, az SaS elnöke azon állítása mellett, mely szerint ha a koalíciós partnerek figyelmen kívül hagynák, hogy a párt megvétózza az inflációellenes szociális csomagot, akkor a koalíciós szerződés az SaS számára elveszíti az értelmét. Igor Matovic már hétfőn bejelentette, hogy a szociális csomagjáról a kormánynak szerdán (május 18-án) kellene döntenie, csütörtökön (május 19-én) pedig már a parlament elé kerül a javaslat. „Nem tárgyalunk tovább az SaS-szel, tizennégy tárgyalást folytattam velük” - mondta a pénzügyminiszter, aki az SaS- szel folytatott eddigi tárgyalásokat nem nevezte konstruktívnak. Sulik szavaira, miszerint ő még nem látta Matoviő konkrét javaslatait, a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy az SaS vezetője hazudik. Boris Kollár házelnök, a Sme rodina vezetője mindezek ellenére úgy véli, hogy Matoviő javaslatai átmehetnek a kormányon, még ha a hangsúly a későbbi parlamenti szavazáson lesz is. Ha a pénzügyminiszter javaslata e héten nem kerülne a kormány elé, azt Kollár problémásnak tekintené. Véleménye szerint Matovicnak és Suliknak meg kell állapodnia. Arra is figyelmeztetett, hogy tiszteletben kell tartani a vétójogot. „Ha Richard Sulik megvétóz valamit, azt tiszteletben kell tartanunk” - mondta Kollár, aki szerint azonban Sulikkal lehet beszélni. A házelnök úgy véli, hogy a bankszektorral, a szerencsejáték- és energiaágazattal meg tudnának állapodni. „Richard Sulik sem lenne alapvetően az ellen, ha nem adóemelésről, hanem egy vagy kétéves járulékról lenne szó, amely során az említett ágazatok megosztoznának az állammal a jelenlegi szuperprofitjukon, amiből fedezhetnék a szociális szférára fordított kiadásokat” - mondta Boris Kollár. (mi, TASR) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Ivan Korőok (SaS-jelölt) szlovák külügyminiszter szerint Szlovákiának támogatnia kell Finnország és Svédország NATO-esatlakozását. A táreavezető bízik benne, hogy a kormány, a parlament és az államfő is ennek megfelelően cselekszik. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a témában erős dezinformációs tevékenységre is számítani kell. Korőok elmondta, a NATO-tagországok külügyminiszterei a hétvégén Berlinben találkoztak, ahol a finn és a svéd külügyi tárca vezetője bejelentette, kérik országuknak a NATO-ba való felvételét. A két állam erre vonatkozó hivatalos kérelme ma érkezhet meg a szövetséghez. A miniszter azonban rámutatott, ez a csatlakozási folyamat első lépése, ezt követően, ha abba mind a harmincjelenlegi tagállam beleegyezik, elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Finnországnak és Svédországnak a teljes egészében kell elfogadnia a NATO alapszerződését. Ha ezt megteszik, akkor a jelenlegi tagállamoknak ratifikálniuk kell a csatlakozásukat. Szlovákiában erről először a kormány, majd a parlament hivatott dönteni, végül az államfőnek, Zuzana Caputovának kell azt ratifikálnia. Korőok a két ország csatlakozását támogató határozatjavaslatot fog a szlovák kabinet elé terjeszteni. Dezinformációs veszély! A szlovák külügyminiszter arról is beszélt, a hazai nyilvánosságban komoly dezinformációs kampányra számít a két skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban. „Svédországnak és Finnországnak a szövetségbe való belépése semmiképpen sem a NATO agresszív expanziója, hanem Oroszország agreszszív terjeszkedésének a közvetlen következménye” -jelentette ki Korőok megelőlegezvén, hogy a szlovákiai dezinformációs közeg ennek az ellenkezőjét igyekszik majd terjeszteni. Hozzátette, már csak azért sem a NATO agresszív terjeszkedéséről van szó, mert a két skandináv ország saját maga kérte a szövetségbe való felvételét. „Nem a NATO döntött úgy, hogy közeledni akar az orosz határokhoz” - magyarázta. Korőok rámutatott, az a gyakran hangoztatott álláspont, amely szerint Szlovákiának katonailag semlegesnek kellene lennie és önvédelemre kellene berendezkednie, nem tartható. Ezt főleg a szélsőjobboldali pártok ismételgetik. A miniszter szerint pont az eddig semleges két skandináv ország csatlakozási kérelme igazolja, hogy a katonai neutralitás nem járható út. „Szlovákia védelmi költségvetése évente 1,8 milliárd euró, Svédország esetében ez a szám 8 milliárd” - mondta, és hozzátette, a svédek még ilyen óriási védelmi kiadások mellett is úgy döntöttek, hogy inkább a NATO ernyője alá akarnak vonulni és feladják a 200 éves semlegességüket. Mindezt annak ellenére, hogy a svéd és a finn hadseregben is 23 ezer katona szolgál. Összehasonlításképpen Szlovákiának 15 ezer katonája van. „A semlegesség és az önvédelemre való berendezkedés a mai drámai helyzetben egyszerűen nem elég” - tette hozzá a tárcavezető. Korőok arról is beszélt, bár az Európai Uniónak is van egyfajta védelmi aspektusa, de ez messze elmarad a NATO nyújtotta biztonságtól. „Svédország és Finnország is világosan példázza, hogy az, amit az Európai Unió jelenleg a védelem területén nyújtani tud, egyszerűen nem elég” - mondta. A miniszter szerint arra is számítani kell, hogy Oroszország megpróbálhat beavatkozni az egyes országokban a finn és a svéd NATO-csatlakozásról szóló vitákba. Mindezt azért, hogy kétséget ébresszen a szövetséghez való csatlakozással kapcsolatban. Korőok azt sem zárta ki, hogy Moszkva az olaj- és földgázszállítások leállításával is fenyegetőzik majd. Ugyanakkor kiemelte, hogy az egész kialakult helyzetért Oroszország a felelős, mivel megtámadta Ukrajnát. Török körök A szlovák külügyminiszter a két skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban megerősítette, Törökország, a második legerősebb hadsereggel rendelkező NATO-tagállam, jelen helyzetben nem kész arra, hogy beleegyezését adja a svéd és a finn csatlakozáshoz. Korőok elmondta, a törökök elsősorban azt kifogásolják, hogy a két ország kormányai politikai kapcsolatokat tartanak fenn a Kurd Munkáspárttal (PKK), amelyet Ankara mellett, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tart. A törökök azonban hajlandóak kétoldalú tárgyalásokat folytatni erről a finnekkel és a svédekkel is. Azt fogják kérni, hogy Stockholm és Helsinki is tekintse a PKK-t terrorista szervezetnek, illetve oldják fel a Törökországnak való fegyverszállításra vonatkozó embargóikat. Korőok hozzátette, ezekben a kérdésekben jelenleg nincs még megállapodás, de a felek törekszenek a megegyezésre. A szakértő szorint Feledy Botond biztonságpolitikai elemző, aki egyben lapunk kommentátora, elmondta, Finnországnak és Svédországnak is komoly hadserege van, a szövetségbe való belépésük érdemben is hozzáadott értéket jelent az észak-európai NATO-erőkhöz. A szakértő szerint a finn-orosz határ 1500 kilométere önmagában is kihívást jelent. „Kalinyingrád helyzete ezzel sokat változik, orosz szempontból nehezedik” - tette hozzá. Ha a két skandináv ország valóban csatlakozik a szövetséghez, akkor középtávon szerinte nem valószínű, hogy erre Oroszország nyers katonai erővel reagálna, hacsak más NATO-tagországok erőit nem telepítik Finnországba és Svédországba. „Moszkva azonban lekapcsolta az áramexportot finnek felé, és biztos, hogy a kibertámadások mellett a tengeralattjáró-tevékenység, GPS-zavarás és egyéb, a háborús küszöb alatti kellemetlenkedések is megjelennek” - mondta. A szakértő szerint a két ország csatlakozásának témája kapcsán Magyarországon és Szlovákiában is számítani kell néhány dezinformációs kampányra. „Ezek azonban a háborús kontextusban nem tudnak majd olyan hatékonyak lenni” - tette hozzá. Feledy Törökországnak a PPK-ra vonatkozó kitételéről azt gondolja, Ankara meg fogja kérni a két skandináv ország csatlakozásához való hozzájárulásuknak az árát. Igyekeznek kihasználni az idő szűkösségét arra, hogy ezt az árat a lehető legmagasabban kérhessék meg. „Ez tranzakciós, máshogy mondva pragmatikus hozzáállás - kritikusok szerint azonban opportunista álláspont” - magyarázta. Magáról a PPK-ról elmondta, voltak időszakok, amikor ez a szervezet több erőszakot használt a törökországi akcióiban. Majd következett néhány év, amikor Erdogan elnök a kurdtörök kiegyezésben látott fantáziát. „A 2023-as elnökválasztás viszont úgy tűnik, hogy megerősíti ennek a trendnek a visszafordulását, és az ankarai vezetés újra ellenségnek tekinti őket, miközben a szíriai és különösen az iraki kurdok autonóm módon működnek” - mutatott rá az elemző. Feledy Botond biztonságpolitikai elemző szerint Finnországnak és Svédországnak is komoly hadserege van, a szövetségbe való belépésük érdemben is hozzáadott értéket jelent az észak-európai NATO-erőkhöz (Képarchívum)
