Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-03 / 101. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 3. | www.ujszo.com Lavrov Zelenszkijt Hitlerhez hasonlította Kimenekített civilek az Azovsztal bunkeréiből. Újra napfényben... (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt Adolf Hitlerhez hasonlította, Izrael élesen tiltakozott a példátlan állítás miatt. Az Azovsztal acélmű bunkrereiből kimenekült civilek két hónapja nem látták a napfényt. A támadó orosz erők egynegyede valószínűsíthetően harcképtelenné vált. Ukrajna újabb csapásokat mérhetett orosz területen. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy olasz televíziónak adott interjúban azt mondta: az a tény, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök zsidó, nem jelenti azt, hogy semlegesítenék a náci elemeket az országában, és ezt azzal az állítással igyekezett alátámasztani, hogy Adolf Hitlerben is „zsidó vér volt”. Az orosz külügyminiszter azt mondta, „a nyugati média hamisan ábrázolja az orosz veszélyt”, Oroszország elkötelezett amellett, hogy megakadályozza az atomháború kitörését, és csak igyekszik garantálni az oroszbarát ukránok biztonságát a keleti régiókban. Lavrov közölte, a nagy honvédő háború közelgő, 77. évfordulójára ugyan méltóképpen meg fognak majd emlékezni, de ennek a május 9-ei dátumnak semmiféle jelentősége nincs az ukrajnai műveletek szempontjából, és az orosz katonák nem egyes dátumok alapján hajtanak végre cselekedeteket. Korábban sokat lehetett olvasni arról, hogy Putyin nagyszabású katonai parádét szeretne Moszkvában, melyen már az ukrajnai sikereket is ünnepelték volna, de a háború közel sem alakult úgy, mint ahogy azt Moszkvában elképzelték, vélhetőleg ezzel a ténnyel összefüggésben igyekezett Lavrov kisebbíteni a dátum jelentőségét. Izrael botrányról beszól Jeruzsálemben bekérették a külügybe Oroszország nagykövetét Lavrov Adolf Hitler részleges zsidóságát hangoztató szavai miatt. Jaír Lapid megbocsáthatatlan, botrányos kijelentésnek minősítette Lavrov állításait, miszerint „Hitlerben volt zsidó vér”, és „a legnagyobb antiszemiták zsidók”. „Ez egy megbocsáthatatlan, botrányos kijelentés, szörnyű történelmi tévedés, és bocsánatkérést várunk. A zsidók nem öngyilkosok lettek a holokausztban. A nagyapámat nem a zsidók ölték meg, hanem a nácik. Azt mondani, hogy Hitler zsidó származású, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a zsidók magukat gyilkolták a holokausztban. A holokauszt ügyeiben nem vagyunk elnézők” - közölte az izraeli külügyminiszter. Kimenekített civilek Az elmúlt két nap alatt 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni - közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium. Május 1-jén 80 embert evakuáltak a létesítményből, közülük Moszkva szerint 69-en döntöttek úgy, hogy a „kijevi rezsim” által ellenőrzött területre távoznak. Őket átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek, és jelenleg Zaporizzsja felé tartanak. Az oroszok azonnal újra lőni kezdték vasárnap a mariupoli Azovsztal acélgyárat, miután az üzemben rekedt civilek egy részét elszállító buszok elhagyták a gyár területét. Megkezdte az ukrán fél is az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban rekedt civilek evakuálását saját ellenőrzésű területre, s elsőként mintegy száz lakost menekítettek ki - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Harcképtelen egységek Az orosz erők a donyecki régió egyik fontos városa, Szlovjanszk felé nyomulnak, közölte az ukrán katonai vezetés. Elemzők szerint az orosz erők az elmúlt héten szerény területi nyereséget értek el ebben a térségben. Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők több települést támadnak a luhanszki térségben is, és megpróbálták javítani pozícióikat Popaszna város körül azzal, hogy odavezényeltek Mariupolból egy zászlóaljat. Az orosz erők az ukrán védelem gyenge pontjait keresték a hétvégén Mikolajivtól délre is, miközben megpróbálták kiterjeszteni ellenőrzésüket a Krím félszigettel határos Herszon régió egészére, és a dél-zaporizzsjai régióban is heves harcok dúltak - közölte az ukrán vezérkar. Az Ukrajna elleni orosz inváziónak szentelt egységek több mint egynegyede valószínűsíthetően harcképtelenné vált - közölte a brit védelmi minisztérium a legfrissebb hírszerzési elemzésében. A háború kezdetén Oroszország több mint 120 taktikai zászlóaljat vetett be, ez a teljes szárazföldi harci erejének körülbelül 65 százaléka. A közlemény azt állítja, hogy a legnagyobb lemorzsolódás az orosz hadsereg néhány elit egységénél fedezhető fel, például a légi deszantnál. Valószínűleg évekbe fog telni, amíg Oroszország újra fel tudja építeni ezeket a csapatokat. Csapások orosz területen Az oroszországi Belgorod régió kormányzója közölte, tűz ütött ki egy védelmi minisztériumhoz tartozó létesítményben. A folyamatosan támadott Harkivtől alig 80 kmre található Belgorod kormányzója, Vjacseszlav Gladkov hozzátette, egy helyi lakos könnyebb sérüléseket szenvedett. Még nem lehet biztosan tudni, hogy ezeket a támadásokat tényleg az ukrán hadsereg hajtja-e végre. Állítólag ukrán harci gépek támadták az orosz várost. Az orosz fél április elején azzal vádolta Ukrajnát, hogy helikoptertámadást hajtott végre egy belgorodi üzemanyagraktár ellen, illetve hogy környékbeli katonai létesítményeket és falvakat lőtt. Az ukrán fél ezt akkor tagadta. A szintén orosz Kurszk mellett valamitől hirtelen összeomlott egy vasúti híd. Az utóbbi időben megszaporodó hasonló incidensekről azt mondta a brit védelmi miniszter, hogy teljesen jogszerűnek tartja, ha Ukrajna az őt ért orosz támadás miatt orosz területeken lévő célpontokat semmisít meg. A BBC azt írja, múlt héten a Harkiv közeli frontvonalhoz utazhatott az Oroszországi Fegyveres Erők vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov, akit aztán evakuálni kellett onnan. Hogy ez valóban így volt-e, nem lehet biztosan tudni. Az oroszok sok tábornokot és más magas rangú tisztet veszítettek az ukrajnai inváziójuk során. Ez nagyon komoly hiányosságokról árulkodik. Például arról van szó, hogy az orosz hadvezetés nem bízik a kommunikációs csatornáikban és a helyi parancsnokokban, ezért kénytelenek a kelleténél közelebb menni a frontvonalon harcolókhoz, hogy fontos, bizalmas információkat megosszanak velük. Finnország ás a NATO Finnország május 12-én dönthet NATO-tagsága kérelmezéséről - írja az Iltalehti finn lap kormányzati forrásaira hivatkozva. A csatlakozásról szóló döntés két lépésben születhet meg aznap. Sauli Niinisto finn elnök először bejelenti, hozzájárul, hogy az ország csatlakozzon a nyugati védelmi szövetséghez, majd a parlamenti frakciók is jóváhagyják a jelentkezést. A NATO-hoz való csatlakozás ötlete Oroszország ukrajnai inváziója miatt merült fel a finnekben és a svédekben. Oroszország, amellyel Finnországnak 1300 km-es közös határa van, arra figyelmeztetett, atomfegyvereket és rakétákat telepít, ha Finnország és Svédország az USA vezette NATO-szövetséghez való csatlakozás mellett dönt. (MTI, Tx, 444) Helyreállt Csernobil működése Helyreállították a megbízható áramellátást a csernobili zónában, idézi az ukrán állami energiaszolgáltatót a BBC. Az Ukrenergo vezérigazgatója szerint az orosz megszállás jelentős fennakadásokat okozott az atomerőmű áramellátásában. Korábban az erőmű egyik mérnöke, Valerij Szemonov jelezte, amikor a létesítmény áramellátása 3 napra megszűnt, muszáj volt üzemanyagot szerezniük, hogy tovább tudjanak működni a generátorok. Ennek érdekében még az oroszoktól is loptak gázolajat. Az ENSZ atomenergia-ügynökségének vezetője normálisnak nevezte a csernobili sugárzási értékeket, bár az orosz megszállás szerinte „nagyon-nagyon veszélyes volt.". Az orosz csapatok február 24-én, Ukrajna elleni inváziójuk legelején foglalták el Csernobilt, és március végén távoztak az erőműből. A megszállók radioaktív anyagokat lophattak el Csernobilből. (Tx) Megalakult az új magyar Országgyűlés, Kövér marad az elnök Letették esküjüket az áprilisi magyar parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők hátfőn, ezzel megalakult az új parlament. A házelnök újra Kővár László lett. Budapest. Harmadszor és egyben utoljára nyitotta meg az ünnepi ülést Áder János köztársasági elnökként, akit pár nap múlva Novák Katalin vált a poszton. A Demokratikus Koalíció képviselői csak a mandátumigazolás és az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak. A Momentum képviselői is elhagyták az eskütétel után az üléstermet. Korábban azt közölték, hogy a frakciótagok a parlamenti mellett alternatív esküt tettek, melyben nemcsak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az egész társadalom szolgálatára esküdtek fel. A Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja ökumenikus istentiszteleten vett részt az alakuló ülés előtt. Hadházy Ákos - aki függetlenként dolgozik a parlamentben - nem vett részt az eskütételen, így képviselői jogait egyelőre nem gyakorolhatja. A Zuglóban egyéni mandátumhoz jutott Hadházy négy évvel ezelőtt is később tette le az esküt. Az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 86 éves fideszes Túri-Kovács Béla - és a körjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. A parlament 196 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A parlamentnek 199 képviselő a tagja, közülük egy nemzetiségi képviselő, a ház munkájában 11 nemzetiségi szószóló is részt vesz. Az elnöki pulpitus jobb oldalán az európai parlamenti képviselők mellett a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP politikusai foglalnak helyet, mellettük az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, Demokratikus Koalíció, Jobbik és a Mi Hazánk képviselői ülnek, a nemzetiségi szószólók a kormánypárti széksorok mögött kaptak helyett. A Fidesznek az önállóan utoljára 1994-ben elinduló KDNP-vel együtt 135 képviselője van, ami kétharmados kormánypárti többséget jelent. A választáson összefogó hat ellenzéki pártnak - Párbeszéd, MSZP, LMP, Jobbik, Demokratikus Koalíció, Momentum - 57 képviselője van, míg a Mi Hazánknak 6, bár közülük többen voltak már képviselők, csak még a néppártosodás előtti Jobbikban. Az ellenzéknek nem lesz parlamenti mozgástere, mégis a jelek szerint a hat párt mindegyike idomul többé-kevésbé a kirakatellenzékiséghez, és eljátssza a politikai színpadon a maga kis súlyú szerepét. Ólyannyira, hogy képviselőik többsége részt vesz majd a parlamenti bizottságokban, elvállal különböző tisztségeket, de mivel az előzetes egyeztetéseken nem jutottak dűlőre a Fidesszel, majd azokat a bizottsági pozíciókat tölthetik be, amelyeket a házelnök kijelöl nekik. Aki nem más, mint újra Kövér László. Az a Kövér, aki szerint az ellenzékjelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt Magyarországon, és ellenérzéseit gyakran sem házelnöki döntéseiben, sem az elnöki pulpituson nem rejti véka alá. Megválasztották a parlament alelnökeit: Jakab István (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz) és Latorcai János (KDNP) eddig is ezt a feladatot látta el, az ellenzék viszont új jelölteket állított, így a ház alelnöke lett Oláh Lajos (DK) és Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) is. (MTI, Tx, ú) Képviselők esküt tesznek a magyar Országgyűlés alakuló ülésén (MTl-felv) i
