Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-14 / 111. szám

2 I KÖZÉLET 2022. május 14. | www.ujszo.com 22 éve nem nőttek ilyen gyorsan az árak Az élelmiszerek közül az étolaj drágult a legnagyobb mértékben (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Áprilisban 11,8%-kal nőtt az átlagos árszint Szlo­vákiában az egy évvel koráb­bihoz képest - derül ki a Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb elemzéséből, amely szerint ekkora árvágtára 22 éve nem volt példa az országban. Az elemzők szerint látványos ja­vulásra az elkövetkező hóna­pokban sem számíthatunk. Hogy az infláció milyen gyorsan robbant be az életünkbe, azt a Sta­tisztikai Hivatal adatai érzékeltetik a legjobban. Az elmúlt év elején, 2021 januárjában csupán 0,7 száza­lékos volt az infláció, ami az elmúlt hónapokban egyre nagyobb sebes­ségbe kapcsolt. Idén januárban már 8,4 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, ami mostanra 11,8 százalékra ugrott. „Ilyen látványos drágulásra Szlo­vákiában 2000 júniusa óta nem volt példa” - nyilatkozta Jana Morháco­­vá, a Statisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint manapság már minden drágul, az egyes termékkörök kö­zött azonban továbbra is látványos különbségek vannak. Az élelmisze­rekért átlagosan 14,3 százalékkal fi­zetünk többet az egy évvel korábbi­nál, az étolaj azonban ugyanekkor 30, a zöldség 26, a kenyér 16, a tej­termékek 13, a hús 12 százalékkal drágult. Az üzemanyagok ára 31 százalékkal ugrott meg, a rezsikölt­ségek pedig 16 százalékkal nőttek. Érzékeny fogyasztók „Szlovákiában a családi költség­­vetésünkből a legtöbb pénzt élel­miszerre és lakhatásra költjük. Va­lójában a kiadások mintegy ötödét az élelmiszerek, a negyedét pedig a lakhatással kapcsolatos költsé­gek teszik ki. Ezért a fogyasztók ezek esetében jóval érzékenyebben reagálnak a drágulásra” - mond­ta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Az élelmiszerek drágulásának szerin­te számos oka van. „A gyártók a termelésükhöz szükséges drágább energiára hivatkoznak. A másik ok a magas üzemanyagár, hiszen az élelmiszereket el is kell juttatni az üzletekbe. Ugyanakkor a kereske­dők arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett higiéniai és biztonsági intézkedések is növelték a költsé­geiket. És akkor még nem beszél­tünk a nyersanyagválságról, amely az elmúlt hónapokban az ukrajnai háború miatt tovább súlyosbodott” - sorolja az élelmiszer drágulásá­nak az okait a Wood & Company elemzője. A lakhatási költségek megugrása az elemző szerint leg­főképp az energiaárak 2022 január­jában bekövetkezett erőteljes - két számjegyű - növekedésével magya­rázható. Tovább drágultak azonban az építőanyagok is, nem beszélve a lakásbérleti díjak csaknem 20 szá­zalékos növekedéséről. Lesz még rosszabb Mire számíthatunk az elkövetke­ző hónapokban? „Az aktuális elő­rejelzéseink szerint az idei év egé­szét tekintve nagyjából 10 száza­lékos inflációra számíthatunk. Azt sem zárhatjuk ki azonban, hogy a drágulás üteme ennél is gyorsabb lesz. Továbbra is az élelmiszer, az üzemanyagok, a rezsiköltségek és az építőanyagok esetében számít­hatunk a legnagyobb drágulásra. Az igazat megvallva nem számítunk arra, hogy a közeljövőben bármi­nek is csökkenne az ára” - vallot­ta be Sadovská. Matej Horflák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint minden attól függ, milyen irányt vesz az ukrajnai háború. „Ha nem romlik tovább a helyzet, arra számíthatunk, hogy az infláció nö­vekedési üteme az elkövetkező hó­napokban eléri a csúcspontját, az év vége felé pedig már visszafogottabb lehet” - vallja Hornák. Bajban a nyugdíjasok „A drágulás továbbra is a nyug­díjas háztartásoknak okozza a leg­nagyobb érvágást, az ő kiadásaikat mérő nyugdíjas infláció csaknem 13 százalékra ugrott” - figyelmez­tet Morháőová. A mostani drágu­lást azonban már mindenki megérzi. „Arra számíthatunk, hogy az alkal­mazottak többségének idén lassab­ban nő majd a fizetése, mint az árak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb munkavállaló idén keve­sebbet engedhet meg magának a fi­zetéséből, mint tavaly” - teszi hozzá Sadovská. Ő sem vitatja azonban, hogy a drágulás a nyugdíjasokat, az alacsony jövedelmű háztartásokat, a munkanélkülieket, a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket és a fogya­tékkal élőket érinti majd a legsú­lyosabban. Ügyeljünk a pénzünkre A gyors áremelkedés azonban nem jó hír a pénztárcánknak sem. A magas infláció ugyanis nemcsak a reálbérek növekedését ássa alá, hanem az emberek bankszámlákon elhelyezett megtakarításainak az értékét is csökkenti. „Az elmúlt öt évben az infláció mértéke Szlová­kiában rendre meghaladta a folyó­számlák és a lekötött betétek kamat­lábait. Ez idén sem lesz másképp” - figyelmeztet Sadovská, aki sze­rint épp ezért már a konzervatívabb befektetőknek is át kellene gondol­niuk, hogy kire bízzák a megtaka­rításaikat, a folyószámlákon tartott pénzük ugyanis napról napra veszít az értékéből. „Az átlagemberek számára a leg­jobb, amit most tehetnek, hogy a lehető legnagyobb mértékben sta­bilizálják a pénzügyeiket, és arra koncentrálnak, hogy ha tudnak, legalább 3-6 hónapra elegendő biz­tonsági tartalékot halmozzanak fel a nehezebb időkre. Fontos, hogy ne növeljük tovább az adósságainkat, és ha lehetséges, a legmagasabb ka­matokkal terhelt adósságainkat egy összegben rendezzük. Ha mégis el­jutunk arra a pontra, hogy nem tud­juk tovább fizetni a tartozásainkat, a legfontosabb, hogy kommunikál­junk a hitelezőinkkel, megelőzve a még nagyobb bajt” - tanácsolja Martin Musil, a Szlovák Követelés­­kezelő Társaságok Szövetségének (ASINS) az elnöke. Az EU a látszatnál megosztottabb a háború kérdésében BUGÁRANNA Az uniós átlaggal ellentét­ben, Szlovákia és Magyar­­ország lakosságának több­sége nem ért egyet azzal, hogy az orosz-ukrán háborúért elsősorban Oroszország a felelős - derül ki a YouGov, brit köz­vélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. Pozsony. A kutatást április 1. és 25. között végezték az Egyesült Ki­rályságban és az Európai Unió 16 tagállamában. Az adatokat Dietlind Stolle, a politikatudomány profesz­­szora elemezte. A skandináv orszá­gokban, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban az emberek több mint 70%-a Oroszországot hi­báztatja az Ukrajnában dúló hábo­rúért. Szlovákiában azonban mind­össze a megkérdezettek 38%-a vé­lekedik így, az emberek harmada (31%) szerint pedig a NATO felelős a szomszédos országban kialakult helyzetért. Ennél magasabb arányt csak Görögországban mértek, ahol a lakosok 44%-a az atlanti szövet­ség számlájára írja a háborút. Üzlet vagy védekezés? Hasonló tendencia figyelhető meg az EU és Oroszország viszonyára irányuló kérdésnél is - a többség szerint az oroszokkal fenntartott üzleti és diplomáciai kapcsolatok támogatása helyett az uniós orszá­goknak inkább a biztonság és véde­lem fejlesztésébe kellene invesztál­ni - Bulgáriában, Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon azonban ebben a kérdésben is elté­rő vélemény dominál. Szlovákiában a megkérdezettek 49%-a szerint a diplomácia útját kellene választani, miközben csak a lakosok harmada érzi úgy, hogy a védelmi stratégia megerősítésére kellene koncent­rálni. Az összehasonlítás kedvéért megemlíthetjük Finnországot, ahol más álláspontot képvisel a többség - csupán a finnek 14%-a gondolja azt, hogy az orosz agresszióra dip­lomatikus választ kell adni, 64%-uk viszont azt javasolja, az uniós or­szágok tegyenek óvintézkedéseket a térség biztonsága érdekében. Látszólagos sgysóg A szakértő szerint az egyes tagor­szágok közötti eltérések azt mutat­ják, az európai közvélemény sokkal megosztottabb, mint ahogy azt az egységes európai fellépésről szóló diskurzus alapján gondolnánk. A felmérés során kitértek arra is, miként értékelik az Ukrajnának nyújtott segítséget az unió polgá­rai. Szlovákiában a túlnyomó több­ség (61%) ellenzi a fegyverszállítást és katonai harceszközök küldését a szomszédos országba. Ez a trend szinte ellentétes az uniós átlaggal - az EU-s válaszadók közel 60%­­a támogatja az ukrán hadseregnek nyújtott segítséget, s mindössze az egyharmaduk ellenzi a fegy­verszállítmányokat. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő leszögezte, Szlovákia minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja Ukrajnát, valamint rendszeresen figyelmeztet a közös uniós felelősségvállalásra. Úgy tűnik azonban, a kormány ál­láspontjával nem ért egyet a lakos­ság többsége. Nem a fegyverkezésre A kutatás eredményeiből kiderül, nemcsak Ukrajnának nem küldünk szívesen tankokat és fegyvereket, a lakosság 39%-a szerint a saját or­szágunk védelmére is túl sok pénzt költünk. A megkérdezettek negyede mondta azt, hogy megfelelő arány­ban költekezünk e téren, azok ará­nya (18%), akik szerint viszont több pénzt kellene szánni a védelemre, az uniós átlagtól (31%) jelentősen elmarad. A közös európai hadsere­get illetően szintén hasonló reakciót tapasztalunk - a hazai lakosság fe­le sem támogatja azt. A NATO-ka­­tonák bevetését Ukrajnában uniós szinten mindössze a válaszadók har­mada támogatná, hazánkban ez az arány jóval alacsonyabb - 18%, ami azt jelenti, a lakosok közel három­negyede ellenzi a NATO beavatko­zását. Amerikától fólünk Meglepő eredmény született arra vonatkozóan, mit tartanak a legna­gyobb fenyegetésnek az országuk biztonsága szempontjából. Míg Szlovákiában az amerikai befolyás­tól tartanak leginkább (38%), addig az unióban szinte ugyanilyen arány­ban jelölték fenyegetésként az orosz befolyást (37%). Az EU-ban az ame­rikai hatás miatt csupán a megkér­dezettek 11%-a aggódik. „Csök­kenteni kell a függőséget a más or­szágokból érkező gáztól és olajtól” - ezzel a kijelentéssel az Európai Unió polgárainak 72%-a egyetért, a hazai lakosság azonban teljesen eltérő véleményen van - 37% lát­ja szükségét, hogy elszakadjunk az orosz energiától. A háború és az Oroszország elleni szankciók követ­keztében Európa-szerte emelkednek az energiaárak - ezt a szlovákiai la­kosság 22%-a hajlandó elfogadni, miközben az uniós átlag meghaladja a 42%-ot. Másrészt, a humanitárius segítségnyújtással a szlovákok több­sége (77%) is egyetért. Szlovákiába az elmúlt hónapban több százezer menekült érkezett, befogadásukat a megkérdezettek 66%-a támogatja. Stolle felteszi a kérdést, vajon mi különbözteti meg ezeket az orszá­gokat az unió többi tagállamától. A professzor szerint többek közt az Oroszországhoz fűződő történelmi szálak, részben az azonos vallás, helyenként pedig a baloldali vagy kommunista pártok Oroszország iránti affinitása játszik szerepet. „Van egyfajta szkepticizmus a nyu­gattal és a NATO-val szemben, ha nem egyenes Amerika-ellenesség”- véli. Hangsúlyozta, ezekben az or­szágokban a közvélemény továbbra is tiltakozik a háború ellen, a lako­sok több intézkedést követelnek a kormányuktól. „Ez azt jelenti, a há­ború polarizáló tényezőként jelenik meg egyes európai társadalmakban”- tette hozzá Stolle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom