Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-02 / 100. szám
www.ujszo.coml 2022. május 2. RÉGIÓ 3 Az Esterházy-család tragédiája A hosszú kényszerszünet után ismét sokan részt vettek a helytörténeti előadáson (A szerző felvételei) TORNYAI BIANKA Az Esterházy-család azon tagjairól tudhatott meg érdekességeket a hallgatóság, akik a részben felújított neogótikus kastélyban laktak egykor. A múzeumban tartott előadás annak a sorozatnak a része, amelyet a vírusjárvány miatt le kellett állítani, de ősszel folytatódik. GALÁNTA A Lámpafénynél előadás-sorozatban a régió történelmének érdekes fejezeteivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat a Galántai Honismereti Múzeum és a Pro Renovatione nonprofit szervezet együttműködésének az eredménye. A csütörtökön tartott előadás bevezetőjében a szervezet elnöke, Pekarovic György méltatta az előadót, Bukovszky László történészt, kiemelve, hogy valódi tudományos munkát végezve, levéltári kutatások alapján állította össze az előadása anyagát. Az utolsó Esterházyak Galántán című előadást tavaly októberben hallhatta a közönség szlovák nyelven. Aki a mostani előadáson részt vett, sok új dolgot megtudhatott, hiszen Bukovszky László azóta számos érdekességre lelt kutatásai során. Cseszneki ág Az előadás az Esterházyak úgynevezett ifjabb cseszneki ágának életét foglalta össze a 18. század közepétől a második világháborúig. Az Esterházy-család tagjai a 18. század első feléig nem éltek Galántán, csak időszakosan laktak itt. Bár a galántai jelzőt használták a nevükben, a Románfalván (Rumanová) lévő birtokon éltek, amelyet Esterházy Imre nyitrai püspök vett zálogbirtokba az Andrássyaktól. Miután II. Esterházy József több évtizedig tartó pereskedés után 1860-ban visszakapta a románfalvi birtok árát az Andrássy Györggyel indított vagyonjogi perben, 1861-ben átépíttette a galántai kastélyt, és úgy döntött, családjával itt telepednek le. Beteljesületlen álom II. Esterházy József álma az volt, hogy miután két lánya, Mária és Gizella még gyerekként elhunyt, feleségével, Barthodeiszky Rozáliával és fiával, Gézával felvirágoztatja a galántai alágat. Géza mozgalmas, színes életet élt, csodabogár volt, szívesen foglalkozott a történelemmel, a színészettel, a tánccal és részt vett a politikai életben is. Sajnos fiatalon, 35 évesen szívelégtelenségben meghalt, így apja álma nem teljesülhetett. Súlyos örökség II. Esterházy József fia halála után, 1870-ben írt végrendelete alapján a galántai birtokot keresztfiára, a cseszneki ág sárosdi oldalágának sarjára, Esterházy Bélára hagyta a deményi, a bakonyszombathelyi és a cseszneki birtokokkal együtt. így jelent meg a család sárosdi ága Galántán. Miután József és felesége 1879-ben szívelégtelenségben meghalt, Béla fiatalon, 25 évesen örökölte meg a vagyont. Ő viszont Sárosdon építette ki a birtokát, Galántán csak időnként tar-Bukovszky László számos érdekességre lelt kutatásai során tózkodott. A 19. század végén teher volt fenntartani a birtokokat, ezért a galántai kastélyt bérbe adták. Az Esterházy-család, vele együtt a vagyon hanyatlása, majd nagy részének megsemmisülése 1919-ben kezdődött, amikor Bélát Bakonyszombathelyen agyonverték a kommunisták. A vagyont öccse, VI. László örökölte meg, aki feleségével, Teleki Katinkával többet tartózkodott Galántán. Minden elégett 1926-ban államosították a birtokot. Az úgynevezett elkobzási törvény értelmében a csehszlovák állam lefoglalta az örökséget. Annyit megengedett a törvény, hogy az utolsó tulajdonos az államtól 507 ezer csehszlovák koronát kapjon, amelyet 1933-ban fizettek ki Esterházy Lászlónak. Az egyezség része volt az is, hogy a galántai kastélyban található ingóságokat elszállíthatták. Korabeli feljegyzésekből kiderült, hogy László Bakonyszombathelyre vitetett a kastélyból 60 festményt, 26 láda könyvet, amelynek súlya 1 tonna volt, valamint 16 láda levéltári anyagot. A második világháború végül mindent elpusztított: 1942-ben meghalt László, 1944-ben tűzvész következtében leégett a bakonyszombathelyi kastély, benne az összes kinccsel. Bukovszky László hozzátette, valóban minden elpusztult, a mostani bakonyszombathelyiek emlékezetéből már az is kikopott, hogy valaha kastély állt a településen. II. Esterházy József víziója tehát, hogy birtokait összekötve Galántára helyezze a család központját, a politikai élet alakulása és a világháború áldozatává vált. A neogótikus kastélyban az állami hivatalok kaptak helyet, a Vág folyóig kiterjedő birtokot felszabdalták, a helyén épült fel egyebek mellett a Kolónia városrész. A természet szeretetére nevelik a gyerekeket Földünk védelme azzal kezdődik, hogy nem szemetelünk a természetben (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA A környezettudatosságra és a természet tiszteletére is nevelik a legfiatalabb lakosokat Vásárúton. A hétvégi határtisztító munkával kétkonténernyi szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek az erdőkben. VÁSÁRÚT Á környezettudatosságra és a természet tiszteletére is nevelik a legfiatalabbakat Vásárúton. A hétvégi határtisztító munkával kétkonténernyi szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek az erdőkben. „Tiszteletben kell tartani, hogy az erdő nem az embereké, hanem az állatoké” - vallja Madarász Norbert, a vásárúti vadászegyesület elnöke, aki szerint ha a természetben járunk, az néha olyan, mintha meghívás nélkül belépnénk a szomszéd házába. A természetjárásnak is megvannak a maga írott és íratlan szabályai. Ezek közé nemcsak az tartozik, hogy óvjuk a környezetünket és nem szemetelünk, hanem az is, hogy ha ott járunk, nem avatkozunk be az erdei, mezei miliőbe. Erre már táblák is figyelmeztetnek néhány vadásztársaság területén. Tavasszal különösen fontos felhívni az emberek figyelmét az erdei etikettre. „Ide sorolható az, hogy az emberek pórázon sétáltassák a kutyákat. Tavasszal számos állatkölyök rejtőzik az erdőben, a kisnyulak, vadmalacok, őzek nem tudnak elmenekülni az őket felkutató ebek elől. Ha elhagyott kisállatot látunk, ne akarjunk rögtön segíteni, ezzel árthatunk neki” - figyelmeztet a vadász, hozzátéve, hogy az emberi jelenlét következményeit mindig korlátozni kell. Ide sorolható az autós és motoros forgalom, valamint a szemetelés is, ami nemcsak az idilli látképet, hanem a környezetet is rombolja. Vásárúton évek óta bekapcsolódnak a Föld napja alkalmából szervezett önkéntes akciókba az óvónők, a pedagógusok, a tömegszervezetek tagjai, a község vezetése és a helyi lakosság. Az elmúlt két évben a gyerekek nevelésére is nagy hangsúlyt helyeztek. Az óvodásoknak és az alsó tagozatos alapiskolásoknak szerveztek értékes programot a helyi vadászházban. Megismerhették az erdei állatokat, azok nyomait és trófeáit, vetítést és előadást tartottak nekik, és a szelektív hulladékgyűjtést is kipróbálhatták a gyakorlatban. Az eseményt a helyi vállalkozók is aktívan támogatták. A vadászok azt is remélik, hogy a nevelő tevékenységnek köszönhetően egyre kevesebb illegális hulladéklerakatot találnak az erdőkben. Most gyakran előfordul, hogy egyik napról a másikra kialakul egy szemétkupac az erdei út mellett. Madarász Norbert megjegyezte, az sem ritka, hogy a szemetelő személyes adatait tartalmazó dokumentumokat is találnak a szemét között. Többször előfordult, hogy kapcsolatba léptek a szemetelővei, és sikerült jobb belátásra bírni, a felszólítás után összeszedte és a hulladéklerakóra szállította a szemetet. Négy vármegye kincsei egy kötetben Négy vármegye kincsei címmel a megyerikumokat gyűjtötte össze egy kötetben Magyarországon a Győr-Sopron-Moson Megyei Önkormányzat, mely most magyar és szlovák nyelven jelent meg. „Az értékek életben maradnak addig, amíg beszélünk róluk" - hangzott el a kiadvány bemutatóján. A megyei értéktárbizottság által összegyűjtött értékek már korábban megjelentek egy kötetben, melyet most két nyelven, magyarul és szlovákul is kiadtak. Egy interreges projekt keretében mutatták be Győrben. Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy kincseink bemutatása, megóvása közelebb hoz bennünket a szlovák területen élőkkel. Bödők Károly, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke hozzátette, ott is született egy hasonló kiadvány a felvidéki magyarság értékeinek bemutatásával. „Az értékek életben maradnak addig, amíg beszélünk róluk.” Jelezte, a Csallóközben a tanárok feldolgozzák a helyi értékeket, abból munkafüzetet készítenek, s tematikus tanórán használják. „Akik itt hallanak a magyar értékekről, azok magyar iskolába íratják gyermekeiket.” Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnöke a kiadványt mutatta be: azért négy vármegye kincsei, mert Győr, Moson és Sopron mellett a pozsonyi vármegyéhez tartozott három érintett magyar falu is. „Közös kulturális kincset őrzünk” - hangzott el. (csa) Országokon átívelő híd A Monostori híd az Építőipari Nívódíj egyik 2021-es nyertese. Az elismerést jelző táblát a híd magyarországi oldalán, az Új Komáromi Duna-híd Látogatóközpontnál helyezte el Katona András, a bírálóbizottság referense, Molnár Attila (Fidesz) dél-komáromi polgármester és Sál László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója. A díjat az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kuratóriuma ítélte oda a 2020 őszén átadott hídnak. Az indoklásban az áll, hogy a mélyépítő szakma véleménye szerint „a magyarországi hídépítés aranykorát” éljük. „Az egyedi megoldások, az esztétikai újítások a statikusokat is új kihívások elé állítják. Ebben a sorban jelentős mérföldkő a Monostori híd. A befelé dőlő pilon, mely külpontosán támaszkodik a pillérre, a Magyarországon még korábban nem alkalmazott technológiával épült »műsziget«. Ismét egy különleges híddal gazdagodott a magyar (és szlovák) hídállomány, mely tervezési, országokon átívelő megoldásaival, kiváló partneri együttműködéssel valósult meg. (vp)
