Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-11 / 108. szám
8 HÁBORÚ 2022. május 11. | www.ujszo.com Hiperszonikus rakéták Odesszára Joe Biden amerikai elnök aláírta a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy azonnal, bármilyen ellentételezés nélkül, kölcsönadják a fegyvereket Ukrajnának (tasr/ap) RÖVIDEN Lengyel miniszterek a varsói incidensről Varsó. A lengyel belügyminiszter legálisnak nevezte a hétfői varsói oroszellenes tüntetéseket, és szerinte az azokon részt vevő ukrán nők indulatai érthetők, ugyanakkor Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a tüntetésen történt incidens miatt. A tüntetők vörös festékkel öntötték le és fasisztának nevezték Oroszország varsói nagykövetét a lengyel főváros szovjet katonai temetőjében rendezett megemlékezésen. Máriusz Kaminski lengyel belügyminiszter viszont azt mondta, „azoknak az ukrán nőknek az indulatai, akiknek a férje a hazájuk védelmében bátran harcol, érthetők”. (MTI) Dól-Oszétia elnöke Oroszország mellett Chinvali. Alan Gaglojev 41 éves ellenzéki vezető nyerte az elnökválasztást a Grúziától 1991-ben fegyveres harc után de facto elszakadt „Dél-oszét Köztársaságban”. Gaglojev a a voksok 53,6%-ával aratott győzelmet a vasárnapi 2. fordulóban az ENSZ-államok túlnyomó többsége által nem elismert terület eddigi elnöke, Anatolij Bibilov felett. Gaglojev „a dél-oszét nép évszázadok óta dédelgetett álmáról” beszélt, arról, hogy egyszer csatlakozhatnak az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak- Oszétiához. Mint mondta, ennek feltétele, hogy Oroszország hajlandó felvenni Dél-Oszétiát. A Rosszija 24 hírcsatornának adott nyilatkozatában közölte, a „Dél-oszét Köztársaság” konzultációkat folytat Oroszországgal a csatlakozásról megtartandó népszavazás ügyében. (MTI) Átvette hivatalát Novák Katalin Budapest. Átvette köztársasági elnöki hivatalát Novák Katalin. Tegnap Áder János leköszönő államfő a Sándor-palota bejáratánál fogadta az új köztársasági elnököt. Áder és Novák együtt vonult be az államfői rezidenciába, majd együtt mentek be az elnöki irodába és léptek ki a Sándor-palota teraszára. Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ünnepélyes beiktatása szombaton lesz, a rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődik. (mti) Ifjabb Ferdinand Marcos az új elnök Manila. Ifjabb Ferdinand Marcos nyerte meg a Fülöp-szigeteki elnökválasztást a kelet-ázsiai ország választási bizottságának nem hivatalos végeredménye alapján. A 64 éves ifjabb Ferdinand Marcos, aki az ország 10. elnökének, az 1965 és 1986 között kormányzó Ferdinand Marcosnak az egyetlen fia, behozhatatlan előnyre tett szert, így az elnökjelölt ellenfelei már nem tudják megfordítani a végeredményt. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Legalább egy ember meghalt és öten megsebesültek a dél-ukrajnai Odesszát keddre virradóra ért orosz rakétatámadásokban. Joe Biden amerikai elnök aláírta a törvényt, amivel gyorsabban küldhetnek fegyvereket Ukrajnába. A litván külügyminiszter úgy véli, hogy le kell váltani az orosz rezsimet, hogy vége legyen Oroszország fenyegetésének. Három darab Kindzsal típusú hiperszonikus rakétát lőtt ki az orosz haderő az ukrajnai Odesszára éjszaka. Ez a második regisztrált eset, hogy az orosz haderő hiperszonikus rakétákat lő ki ukrajnai célpontokra, korábban egy lőszerraktárat semmisítettek meg egy Kindzsal rakétával. Ukrán források azt állítják, hogy az oroszok civil turisztikai célpontokat lőttek, összesen öt épületet megsemmisítve, köztük egy bevásárlóközpontot. Oroszbarát források szerint a rakéták azokat az épületeket találták el, melyekben az amerikai M777-es vontatott tarackok kezelőszemélyzete és az őket kiképző szakemberek tartózkodtak. Odesszát épp akkor bombázták az oroszok, amikor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is a városban tartózkodott. Az orosz erők az elmúlt napokban Ukrajna délkeleti részén (a már elfoglalt Herszon megye területén) vonták össze csapataikat annak érdekében, hogy összeköttetést alakítsanak ki a Donyec-medence Moszkva-barát milíciák ellenőrizte területei és az Jelentősen nőtt Finnországban a NATO-csatlakozást támogatók száma Oroszország ukrajnai hadművelete nyomán. A svéd védelmi miniszter szerint a NATO-csatlakozás megerősítené az északi régié védelmi képességeit. Helsinki/Stockholm. Az Yle finn közszolgálati televízió megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede, vagyis 76 százaléka - pártpreferenciáktól, valamint társadalmi és korcsoportoktól függetlenül - támogatná az eddig semleges státuszú ország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. A megkérdezettek 12 százaléka ugyanakkor továbbra is ellenzi az elképzelést, Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget között. A műveletek elérték a harcoktól eddig viszonylag megkímélt, az ukrán-román határtól 200 kilométerre fekvő Odesszát is. Az orosz haderő összes irányított rakétájának már mintegy felét ellőtte Ukrajnában, viszont van képességük még újakat gyártani - állítja az ukrán védelmi minisztérium. Kijev szerint körülbelül további 2000 ilyen fegyverük van még. Gyorsabban jön a fegyver Ellátta kézjegyével Joe Biden amerikai elnök az ukrán demokrácia védelmében hozott 2022-es kölcsönbérleti törvényt, amely megkönnyíti, hogy az Egyesült Államok katonai felszereléseket küldjön Ukrajnába. Biden megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja az ukránokat, akik „az országukért és 11 százalék pedig bizonytalan volt a kérdésben. Egy, márciusban elvégzett közvélemény-kutatás még 62 százalékos támogatottságot jelzett az esetleges NATO-csatlakozáshoz. Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter országa NATO-csatlakozásáról beszélt a CNN-nek. Elárulta, hogy a döntés még nem született meg, de a nemzet valószínűsíthető csatalakozását „természetes válasznak” tekinti Oroszország ukrajnai háborújára, továbbá reméli, hogyha országa valóban jelentkezik az euroatlanti katonai szövetségbe, hogy „a ratifikációs folyamat a lehető legrövidebb lesz”. Sauli Niinistö finn elnök várhatóan csütörtökön véleményezi az esetleges NATO-tagságot, amelyet várhatóan Sanna Marin miniszterelnök nyilatkozata követ. demokráciájukért harcolnak Putyin kegyetlen háborújával szemben”. A szakértők szerint a jogszabály a második világháborús úgynevezett kölcsönbérleti program újraindítását jelenti, amely akkor hozzájárult a náci Németország legyőzéséhez. A törvény lehetővé teszi az USA számára, hogy katonai felszerelést kölcsönözzön vagy lízingeljen Ukrajnának, illetve más kelet-európai szövetséges országoknak. Biden a múlt héten bejelentette, további 150 millió dolláros katonai segélyt küld Ukrajnának. Biden a napokban az eddigi amerikai katonai segély több mint tízszeresét, 33 milliárd dollárt kért a kongreszszustól Ukrajna támogatására. Putyinékat le kell váltani Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint Putyin elnök május 9-i, a győzelem napja alkalmából tartott beszéde alulmúlta a várakozásokat, a borús arckifejezésekből pedig látszott, hogy Oroszország ukrajnai hadjárata nem sikeres. A külügyminiszter szerint viszont egy sebzett Putyin talán még veszélyesebb is lehet, ezt pedig csak úgy lehet elhárítani, ha megfosztják őt a hatalomtól. Landsbergis úgy fogalmazott, amíg a mostani rezsimet le nem váltják, a környező országok mindig veszélyben lesznek, hozzátéve, teljes rendszerváltásra van szükség, nem elég Putyint és a belső körét leváltani. A litván külügyminiszter emellett megköszönte a segítséget, melyet a NATO-s szövetségeseik felajánlottak nekik és a szövetség keleti határán fekvő többi országnak, de megjegyezte, ennél többre lesz szükségük. Az északi régió védelmi képességei megerősödnének, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, mert a szövetség keretein belül lehetővé válna a közös védelmi tervezés - jelentette ki Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter. A kormányzó szociáldemokrata párt politikusa hozzátette: ha a két ország csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor támaszkodhatnak egymás erősségeire, és teljesen kiegészíthetik egymást. A szociáldemokraták május 15-én döntenek arról, hogy módosítanak-e évtizedekre visszanyúló, hagyományos politikájukon, amely szerint ellenzik Svédország NATO-tagságát. Ha a módosítás mellett döntenek, akkor Stockholm szinte biztosan kérni fogja felvételét a harminc országból álló szövetségbe. A propaganda új frontjai Az ukrán hírszerzés szerint a háborúban elszenvedett „katasztrofális veszteségek” miatt a Kreml megváltoztatja a propaganda üzeneteit. A Kreml által irányított média úgy kezdte el bemutatni a háborút, mint Moszkva konfrontációját az Európai Unió és aNATO-tagállamokkal. Ezzel az ukránok szerint már igyekeznek felkészíteni az orosz átlagembert a vereségre. „Csökkenti a szégyenérzetet, ha egy erősebb ellenféllel szemben veszítünk” - olvasható az ukrán védelmi minisztérium Facebookon közzétett bejegyzésében. Putyin május 9-én, a moszkvai Vörös téren elmondott beszédében azt emelte ki, hogy Ukrajna „folyamatosan kap modern fegyvereket” a NATO-tagállamoktól. Egyébként nem várt eseményt hozott Oroszországban a győzelem napja: hétfőn Putyin ellen fordult az orosz propagandagépezet zászlóshajójának néhány szerkesztője. A Lenta.ru-n olyan cikkek jelentek meg, amelyek Vlagyimir Putyint szánalmas diktátornak nevezik, és a távozását követelik. A lapot nem hackertámadás érte, a szerzők ugyanis névvel vállalták azt, amit írtak. Jóval több civil halott Akár több ezerrel is magasabb lehet az ukrajnai háború civil áldozatainak száma a hivatalos becsléseknél -jelentette ki az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője. „Az orosz támadás kezdete óta mostanáig összesen 7061 civil áldozatról tudunk, 3381 halottról és 3680 sebesültről, de a valódi számok ennél magasabbak, s azon dolgozunk, hogy minden esetet dokumentáljunk” - fogalmazott Matilda Bogner. Elmondta: munkatársaiknak Mariupolban van a legnehezebb dolguk, a hónapokon át ostrom alatt álló dél-ukrajnai városba ugyanis még mindig nehezen tudnak bejutni, s így hiteles adatgyűjtésre sincs lehetőségük. Hozzátette, hogy országszerte rengeteg épület megsemmisült vagy megrongálódott, a többi között legalább 50 keresztény, zsidó és iszlám imahely. Hangsúlyozta, folyamatosan érkeznek a szervezethez nemi erőszakról szóló jelentések, a szexuális bűncselekmények áldozatai között fiúk és férfiak is vannak. Az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Ljudmila Deniszova azt mondta, az orosz erők már több mint egymillió ukrán állampolgárt, köztük mintegy 200 ezer gyereket hurcoltak el Oroszországba. (MTI, Portf. 24.hu, Tx) Svédország és Finnország a tervek szerint most, májusban hoz öszszehangolt döntést a NATO-csatlakozási kérelméről, reagálva az Ukrajna elleni orosz hadműveletre. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a múlt héten Brüsszelben biztosította a két országot arról, hogy felvételük gyorsan megvalósulhat. A két skandináv ország csatlakozását mindazonáltal minden NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia. Az északi országok közül Dánia, Norvégia és Izland már tagjai az észak-atlanti szövetségnek. Moszkva „komoly következményekkel”, köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetődzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz. (mti. 24 hu) Egy szálloda romjai Odesszában az éjszakai csapás nyomán. Hiperszonikus rakétákkal pusztítják az oroszok a polgári létesítményeket. (tasr/ap) Egyre biztosabb a finn és a svéd NATO-tagság
