Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-11 / 108. szám

RÉGIÓ 2022. május 11. | www.ujszo.com A Csallóköz sajátos gondjain segítenének Samuel Vlőan a megbeszélés után külön sajtótájékoztatót tart Horváth Árpád és Keszegh Béla polgármesterekkel (A szerzó felvétele) VATAáŐIN PÉTER A Komáromi járás polgár­­mestereivel és vállalkozói­val találkozott Samuel Vlőan (OLaNO-jelölt) mezőgazda­­sági miniszter. A tárcaveze­tő Keszegh Béla (független) komáromi polgármester meg­hívására érkezett a városba, hogy részt vegyen azon a so­ros ülésen, amelyet a Komáro­mi járás falvainak és városai­nak társulása (ZMOOK) tar­tott a Tiszti Pavilonban. KOMÁROM Vicán ezt követően munkaebéden találkozott a régió meghatározó me­zőgazdasági vállalkozóival, valamint felkeresett egy máktermelő magán­céget is. A miniszter a polgármesterekkel való megbeszélése után elmondta, a tanácskozáson érintették az élelemi­­szerárakat is, valamint ezzel együtt az élelmiszer-biztonság kérdéseit. „Az önkormányzatok képviselőinek is el­magyaráztam, hogy a kormány és a minisztériumunk igyekeznek elérni a legmagasabb fokú árstabilitást. Mű­ködik az erről szóló (márciusban alá­írt) deklaráció, amely a leginkább for­galmazott 13 árucikkre vonatkozik” - emlékeztetett, hozzáfűzve, hogy az érintett élelmiszerek árnövekedése négyszer alacsonyabb, mint a felvá­sárlási árak emelkedése. A víz és hiánya A régió több konkrét sajátos gond­ját is érintették, amelyek közül a ter­mőföldeket sújtó szárazság jelenti az egyik legsürgetőbb gondot. A tárca­vezető többször említette, hogy azt szeretnék, ha a Csallóköz teljesen kihasználná a benne szunnyadó le­hetőségeket, s ezért minden olyan eszközt fel kell használni, amely adott, a különböző stratégiákat, a pénzeszközöket. Idén a szakminisztérium min­denképpen foglalkozni fog az ön­tözőrendszerek revitalizálásával. „Szeretném, hogy a Csallóközbe magasabb fokon térjen vissza a gyü­mölcs- és zöldségtermelés” - emelte ki Vicán. Újságírói kérdésre hozzá­tette, leginkább azzal az infrastruk­túrával vannak gondjaik, amelyek a Hydromeliorácie állami vállalat tulajdonában vannak. Az általános fejlesztésre szükség volna a klíma­­változás miatt, ugyanis ennek hatá­sára növekszik a száraz időszakok hossza, amelytől a Csallóköz külö­nösen szenved. Példaként felhozta, emiatt történhet meg, hogy például Eperjes környékén magasabb a bú­zahozam, mint Dél-Szlovákiában. A megoldást az jelentheti, ha a vállalkozók és az állami vállalat együttműködnek, amelyek hosszú távú terveket és jelentős befekteté­seket jelentenek. A sertésfarmok ügye Horváth Árpád (Szövetség) gútai polgármester az ülésen beszámolt a dán sertésfarmok jelentette gondok­ról is, kérve a tárcavezető segítségét a vonatkozó törvények megalkotá­sában. „Azokat a nagy számokat, amelyeket a dánok használnak, kor­látozni és csökkenteni kell. Ebben a miniszter úr tud nekünk segíteni, aki elmondta, ő maga nem fogja tá­mogatni az óriási farmok terjeszke­dését a Csallóközben” - fejtette ki Horváth. Keszegh Béla abban bizakodik, hogy a miniszterrel és küldöttségé­vel folyatni tudják a közös munkát. „Olyan rendszert kell létrehoznunk - s ebben együtt kell működnünk -, hogy minél kevésbé függjünk (a behozataltól)” - fogalmazta meg az egyik legfontosabb alapelvet a ko­máromi polgármester, aki egyúttal kiemelte a környezetvédelem sze­repét is, mivel ezekre egy modern társadalomnak szerinte együtt van szüksége. Telt házas előadás és műhelymunka a gyermeknevelésről KÜRTHY JUDIT Miért kell mindent százszor elmondom? címmel s határ­szabás kérdését körbejáró előadást szerveztek az Itsi­­pitsiben, Dunaszerdahelyen. A résztvevők másnap, szom­bat délelőtt 3 érás műhely­munkán vettek rész, melyen gyakorlati példákkal is szem­léltették számukra a kapcso­lódé nevelés lényegét. DUNASZERDAHELY Az előadás apropóját az a megál­lapítás adja, hogy a „miért kell min­dent százszor elmondanom?” egy nap biztosan többször is elhagyja egy kis­gyermekes szülő száját. Fábián Dóra gyermekpszichológus ennek járt utá­na előadásában a kapcsolódó nevelés alapvetéseit hívva segítségül. A témá­ra olyan nagy volt az érdeklődés, hogy alig egy hét alatt betelt a létszám. Pé­teri! Gabriella, a rendezvény szer­vezője elmondta, azért választották ezt a témát a hosszú karanténhelyzet után, amikor szüneteltetniük kellett az előadásokat, mert ez az, ami a leg­több anyukát és apukát foglalkoztat­ja. „Létezik nálunk egy megszokott, támogató közösség, melynek tagjai hasonló gondolkodásúak, ezért nem is volt kérdés, hogy érdeklődnének-e. Ugyancsak húzóerő lehetett, hogy a pénteki előadás ingyenes volt, egye­dül a másnapi műhelymunkáért kel­lett fizetni. Előbbi általánosságban mutatta be a kapcsolódó nevelést, másnap mindezt megtapasztalhatták a gyakorlatban is” - tette hozzá. Vé­leménye szerint fontos a megerősí­tés, amit a témaválasztásnak köszön­hetően meg is kaptak a résztvevők. „Megnyugodhattak, hogy lényegében mindannyiuknál ugyanazok a nevelé­si problémák, nem csak náluk fordul­nak elő hasonló nehézségek. Nem ő a rossz anya vagy apa, amiért a gyer­meke így viselkedik” - mondta Gab­riella. Talán az egyik leggyakoribb kérdés az volt, miért kell minden reg­gel százszor elmondani, hogy „öltözz már, mosd meg a fogad, igyekezz”. Egyebek mellett erre is választ kap­hattak a szülők szombaton. A pandémiás helyzet addig sajnos nem adott teret az előadásoknak olyan formában, ahogy azt a szervezők sze­rették volna, úgyhogy bíznak abban, hogy mostantól újra lehetséges lesz. A nagy érdeklődésre való tekintettel megpróbálják ugyanezt az előadást és workshopot ismételten élhozni az érdeklődőknek, illetve más, hason­lóan fontos kérdéseket felvető ese­ményeket is szervezni. IWvi Q'7PtTiinpl TRplIpklpt Q7 TTi SynhíiTi? I\U1 9/icIIlIiIül lliüllüivlct d/í UJ ijZUMalii • Egy fiatal feleség esküvő előtti tippjei Szabadtéri esküvő pro és kontra Tematikus esküvő? Miért is ne! MÁJUS 12-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN Becsületrendet kapott Simek Viktor tanár KOMÁROM Ä zsérei születésű nyugalmazott rajztanár és karnagy a zenepeda­gógiai munkásságáért, valamint a Zoboralja zenei és népművé­szeti értékeinek ápolásáért kapta meg a Szlovákiai Civil Becsület­­rendet. Hogy tevékenysége mind a mai napig mennyire sokszínű, az a komáromi Duna Menti Mú­zeum dísztermében elhangzott méltatásából is kiderült. Számos településen dolgozott pedagógus­ként, de tanított a Nyitrai Peda­gógiai Főiskolán is. A népzenén kívül a Nyitra-vidéki népviselettel és -művészettel is foglalkozott. Je­lenleg is vezeti az általa alapított Csitári Menyecskekórust, vala­mint a Zoboralja Zsérei Női Kart. Munkásságát számos díjjal elis­merték, .legutóbb 2021-ben, 80 évesen kapta meg a Kallós Zol­tán Külhoni Magyarságért Díjat. Klemen Terézia, a nyolcadik al­kalommal átadott Szlovákiai Civil (Milan Drozd felvétele) Becsületrend alapítója elmondta, „a nevezett életművében az érték­mentés és az értékteremtés olyan szinten jelenik meg, amely nem­csak szlovákiai viszonylatban, ha­nem az egész Kárpát-medencében élő nemzetek viszonylatában is ki­emelkedő és példaértékű”. (vp) Minden szülőt foglalkoztat a kérdés, miért kell mindent százszor elmondani a gyereknek (Péterfi Gabriella felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom