Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-10 / 107. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 10. | www.ujszo.com Putyin elnök nem jelentett be mozgósítást ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Oroszország ukrajnai katonai fellépésével agressziót akadályozott meg - hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján a Vörös téren megrendezett katonai díszszemlén mondott beszédében. Zelenszkij szerint Ukrajna ezt a háborút is meg fogja nyerni. Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal kezdte a beszédét a moszkvai Vörös téren, hogy gratulált a 77 évvel ezelőtt a második világháborúban győztes szovjet csapatoknak, majd rögtön rátért Ukrajnára. „Hasonló időket élünk. Most a honfitársainkért, az anyaföld biztonságáért harcoltok Donbaszban. A győzelem napja mindannyiunk szívéhez közel áll. Nem volt olyan család Oroszországban, amit ne perzselt volna meg a hazafias háború. Büszkék vagyunk a győztesek generációjára” - mondta. Azzal folytatta, tavaly a Nyugat támadásra készült a Donyec-medencében és a Krím félszigeten, Kijevben pedig nukleáris fegyverért könyörögtek, amivel elfogadhatatlan veszélyt teremtettek volna az orosz határnál. Azzal vádolta az Egyesült Államokat és a „csatlósait”, hogy a fenyegetéseikkel veszélyt okoznak, amely napról napra nőtt. Putyin már beszédének legelején a jelenlegi, Ukrajna elleni orosz katonai akciókra tért rá, amelyet Oroszországban nem lehet háborúnak nevezni, csupán különleges katonai műveletnek. Az elnök szerint Ukrajna nyíltan támadást készített elő, Kijev „az atomfegyverek lehetséges bevetéséről beszélt”. „így elfogadhatatlan fenyegetéssel néztünk szembe határainknál. Neonácik, banderisták elleni elkerülhetetlen' összeütközéshez közeledtünk, amit nyugati támogatók segítettek a NATO felől érkező, Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal” - mondta az elnök. „Oroszország előzetes csapást mért, ez volt az egyetlen lehetséges megoldás” - igazolta Putyin az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz inváziót. Egy szó hiányzott az orosz elnök beszédéből: Mariupol. Annak ellenére nem szólt Mariupolról, hogy az oroszok számára is stratégiai jelentőséggel bír a város: ha beveszik, szabad, szárazföldi folyosót biztosítanak maguknak a Krím felé. Azonban ez egyelőre még várat magára. Légi parádé lefújva A kedvezőtlen időjárás miatt elmarad a győzelem napjára tervezett légi parádé Moszkvában - közölte a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. Szentpéterváron sem volt légi parádé, ugyancsak a „rossz idő” miatt. A tervek szerint 77 katonai repülő repült volna el a moszkvai Vörös tér fölött, hogy így emlékezzenek a Szovjetuniónak a náci Németország elleni, 77 évvel ezelőtti győzelmére. Az előzetes próbák során a gépek az inváziót jelképező Z alakzatban repültek. A Vörös téren kisebb létszámú állomány és kevesebb haditechnika vonult végig, mint tavaly. A 2021-ben felvonultatott 191 katonai járművel szemben idén 131 gördült végig az orosz főváros központi terén, és a 12 ezer emberrel szemben 11 ezer katona, gárdista, kozák, kadét és ifjúsereg-aktivista masírozott. Meglepő, hogy látványosan hanyagolták az ukrajnai háborút támogató Z jelképeket is. Az évfordulón 28 orosz városban rendeztek katonai felvonulást, több mint 65 ezer ember részvételével és mintegy 2400 fegyver és egyéb haditechnika bemutatásával. Áz Ukrajnával határos Kurszk, Belgorod és Voronyezs megyében idén biztonsági okokból nem tartottak emlékmenetet. Ukrajna újra győzni fog Ukrajna újabb győzelemért küzd, és meg fogja nyerni Oroszországgal folytatott háborúját is - jelentette ki tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a második világháborúban aratott győzelem 77. évfordulója alkalmából közzétett videóüzenetében. „Bár az odavezető út nehéz, nincs kétségem a győzelem felől. Hamarosan két győzelem napja is lesz Ukrajnában, valakinek pedig nem marad majd egy sem. Győztünk akkor, és győzni fogunk most is” - fogalmazott Zelenszkij, s hozzátette: bár Oroszország azt képzelte, Ukrajna nem ünnepli meg a győzelem napját, az ukránok nem Oroszpárti fideszesek A magyarok az orosz-ukrán konfliktusban egyik féllel sem szimpatizálnak igazán. Ez derül ki a Medián tegnap közzétett kutatásának eredményéből. Bár Oroszország reputációja nagyot zuhant 2018- hoz képest (a 100 pontos elfogadottsági skálán 48 helyett csak 32 pontos az elfogadottsága), a másik háborús fél, Ukrajna megítélése is alacsony, 33 pontos. Pártpreferencia alapján változik a kép: míg a Fidesz-szavazók 43 pontot adtak Oroszországnak és 24-et Ukrajnának, addig az ellenzék hívei csak 15 pontra értékelik szimpátiájukat Moszkva iránt, míg Kijev iránt 48-ra. (444) hagyják, hogy Moszkva elvegye tőlük a dicsőséget. „Ukrajna a jó oldalon áll, Oroszország pedig veszíteni fog, mert a gonosz mindig veszít. Oroszország elfelejtett mindent, amely valaha fontos volt a második világháború győztesei számára, de a világ, s Ukrajna nem” - jelentette ki Zelenszkij, s aláhúzta: Ukrajna immár bebizonyította, hogy „a szabad világ és az egységes Európa része, ezzel ellentétben azonban Moszkva magára maradt”. Elavult orosz fegyverek Négy nagy pontosságú Onyx rakétával támadtak az oroszok Odeszsza környékére, a kikötővárosban tartózkodott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, akinek óvóhelyre kellett menekülnie. A rakétákat a Krím félszigetről lőtték ki. A moszkvai katonai parádé közben pedig megszólaltak Kijevben is a légvédelmi szirénák. Mivel megfogyatkoztak az orosz precíziós fegyverek, ezért „elöregedett és kevésbé megbízható” eszközökkel harcol Oroszország Ukrajnában, írja a brit védelmi tárca. Precíziós csapások híján pedig a britek szerint mindenre lőnek az oroszok, amire csak tudnak. Bár Moszkva azt állítja, mindent megtesznek a polgári áldozatok elkerülése érdekében, London szerint ez nem igaz: „Oroszország intenzív és válogatás nélküli bombázásoknak vetette alá Ukrajna városait, szinte vagy teljes mértékben tekintet nélkül a civil áldozatokra.” A luhanszki kormányzó után Zelenszkij elnök is megerősítette, hogy nagyjából 60- an haltak meg a bilohorivkai iskola szombati bombázása miatt. Az épületet óvóhelyként használták, ahol civilek kerestek menedéket a támadások elől. Ez is bizonyítja, hogy az orosz agresszorok mindenre lőnek, amire csak tudnak. Justin Trudeau Kijevben Váratlanul Ukrajnába látogatott vasárnap Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, aki Zelenszkij elnökkel folytatott megbeszélése után bejelentette, országa további fegyvereket és felszereléseket küld Ukrajna támogatására, és Kanada egy évre felfüggeszti az ukrán termékekre kiszabott vámokat. Zelenszkijjel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján Trudeau elmondta: Kanada újabb szankciókat vet ki orosz személyek és vállalatok ellen. Kanada a kezdetektől fogva széles körű pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának Oroszországgal szemben. Trudeau a Kijev közeli, rommá lőtt Irpinyt is felkereste, hogy a saját szemével láthassa mindazt a borzalmat, amelyet az orosz megszállók idéztek elő a városban. (MTI, Portf., hvg, Tx, ú) Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a parádén. Az arcára van írva a siker... (Fotók: TASR/AP) Tíz év után távozott hivatalából Áder János magyar államfő Kétszer kitöltött 5 éves ciklusát követően tegnap távozott hivatalából Áder János magyar köztársasági elnök. Budapest. Ádert 2012-ben választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, majd 5 év múlva újraválasztották. Búcsúinterjújában a Magyar Nemzetnek azt mondta: aktív nyugdíjas lesz, és helyesnek tartja, hogy a törvény 1990 óta úgy gondoskodik a volt államfőről, hogy nem kerülhet méltatlan helyzetbe. Áder János 4,4 millió forintos nyugdíjat kap, valamint egy budai villát, amit közel egymilliárd forintért újítottak fel neki. Áder Jánost Novák Katalin váltja az államfői poszton, aki családügyi államtitkár, majd miniszter is volt, illetve egy időben a Fidesz alelnöke. A távozó Áder legendásan szürke politikus volt, kényes témákban szívesebben hallgatott, a konfrontálódás helyett pedig inkább a pecázást választotta. Ader igazi veterán pártpolitikusból lett köztársasági elnök: korábban volt a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője és kampányfőnöke is. Bár a kétezres évek közepén egy időre kegyvesztett lett Orbán Viktornál, végül néhány éven belül hirtelen visszatért az Európai Parlamentből, és a kormányfő államfői posztot ajánlott fel neki. Áder a megválasztása után rögtön a nemzet egységéről, összhangról beszélt, és ázt is mondta: „Kizárólag az Alaptörvény szerint fogok eljárni. Ez azt jelenti, hogy ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.” Bár száz hibás törvényt azért nem talált, a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: 37-szer vétózott meg törvényt, ebből 28-at az első ciklusában, és csak kilencet a másodikban; nyolcszor fordult valamilyen törvény miatt az Alkotmánybírósághoz, ötször 2012 és 2017 között, háromszor pedig utána. Ezek alapján nem lehet azt mondani, hogy államfői karrierje alatt igazán nagy galibát okozott volna Orbán Viktornak. A legtöbbször ráadásul csak valami formai hiányosságot kifogásolt, tartalmit nem. A visszaküldött törvények között azért akadt olyan, ami fájdalmas volt a Fidesznek: például rögtön 2012-ben a választási eljárási törvény, ami bevezette volna a választási regisztrációt és korlátozta volna a politikai hirdetéseket. Vagy 2015- ben a földtörvény, aminek egy részét kétharmados többséggel kellett volna elfogadni, de nem így történt. Az Alkotmánybíróság mindkétszer Ádernek adott igazat, igaz, a módosított törvényeket később aztán már aláírta. Áder azért aláírni szeretett a legjobban, és a legtöbbször nem hatották meg az ablaka alatti tüntetések. Simán aláírta például 2013-ban az Alaptörvény 4. módosítását, amibe bekerültek korábban alkotmány-Áder János. Horgászként több vizet zavart, mint politikusként. (MTi-feiv.) ellenesnek minősített rendelkezések. Évekkel később csendben írta alá az Alaptörvény 7. módosítását. Akkor épp a „Stop, Soros!” törvénycsomag került bele, ami az illegális bevándorlást büntette. Aláírta a lex CEU-t is, amivel ellehetetlenítették az egyetem budapesti működését. Áder a törvények csendes aláírása mellett nem igazán szólalt fel a megosztó ügyekben, pártjával, az elnöksége alatt végig hatalmon lévő Fidesszel pedig sosem ment szembe. Áder gyakran beszélt a környezetvédelemről, az viszont nem zavarta, hogy az Orbán-kormány megszüntette a környezetvédelmi tárcát. A rezzenéstelen arcú politikus karrierje mellett végig megmaradt élete nagy szerelme: a pecázás. Már rögtön a beiktatásakor kijelentette: erről a gyerekkori szenvedélyéről nem fog lemondani. Nem is mondott le róla, és 63 éves nyugdíjasként most még több ideje lesz rá. (Tx, atv, ú) Idén kevesebb orosz páncélos vonult fel. Elfogytak volna a háborúban?
