Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-06 / 104. szám
2 KÖZÉLET 2022. május 6. | www.ujszo.corr Látványos újítások előtt a 2. nyugdíjpillér ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A második nyugdíj* pillérben takarékoskodók több mint fele garantált kötvényalapokban tartja a megtakarításait, amelyek hozama elenyésző. Hogy javítson a helyzeten, a munkaügyi tárca látványos változásokat tervez, a fiatalokat a nagyobb hozamokat biztosító alapokba terelve. Mit szólnak mindehhez a magánnyugdíjpénztárak? A második nyugdíjpillérben jelenleg több mint 1,7 millióan takarékoskodnak az idős éveikre. Az eddig megtakarított pénzüket, nagyjából 11,6 milliárd eurót öt magánnyugdíjpénztár kezeli. Az ügyfeleik számára hosszabb távon az index- és részvényalapok biztosítják a legnagyobb hozamot, a probléma azonban az, hogy a megtakarítók több mint fele garantált kötvényalapokban tartja a megtakarításait, amelyek hozama elenyésző. „Ennek véget kell vetni. Szeretnénk elérni, hogy a megtakarítási szakasz után az embereknek a lehető legnagyobb összeg álljon a rendelkezésükre” - állítja Milan Krajniak munkaügyi miniszter, aki épp ezért látványos módosításokat tervez a második nyugdíjpillérben. A szaktárca hétfőn, május 2-án bejelentette, hogy tárcaközi egyeztetésre bocsátja az ezzel kapcsolatos elképzeléseit, a parlamentnek pedig júniusban kellene tárgyalnia a változásokról. Ha a jelenlegi kormányválság ellenére a parlament is rábólint a változásokra, ezek nagy része már a jövő év elejétől, egy részük pedig 2024-től léphet életbe. Nagyobb hozam A legnagyobb változásra azok az 54 év alatti magánnyugdíjpénztári ügyfelek számíthatnak, akik a 2013- as, kötvényalapokba történő tömeges átcsoportosítás óta semmit sem tettek a megtakarításaikkal. Nagyjából 567 ezer ügyfélről van szó, akik eddig mintegy 3,3 milliárd eurót spóroltak meg. Az új szabályok szerint az ő megtakarításaik egy részét - az életkoruktól függően - részvényalapokba helyezik át. A magánnyugdíjpénztárak erről - persze, csak ha a parla' ment elfogadja az ezzel kapcsolatos RÖVIDEN Lengvarsky nem tervez lemondani Pozsony. Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszterre az utóbbi napokban nagy nyomás nehezedett. Nemrégiben Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök nyilvánosan kritizálta, amiért lassan haladnak a kórházépítési és a felújítási projektek, amelyeket az uniós helyreállítási alapból lehet finanszírozni. A bírálók sorához csatlakozott Igor Matovié (OEaNO) pénzügyminiszter és Peter Pellegrini, a Hlas vezetője is. Lengvarsky azt mondta, egyelőre nem tervezi elhagyni a posztját. Ehelyett a koalíciós tanács összehívását kezdeményezte, ahol bemutatja, miként szeretné felhasználni az uniós forrásokat. Az egészségügyi miniszter 2026-ig négy vagy öt kórházat szeretne felhúzni, (nar) Milan Krajniak munkaügyi miniszter új irányt szabna a második nyugdíjpillérben takarékoskodóknak (TASR-felvétei) módosításokat - jövő január végéig tájékoztatnák az érintett ügyfeleiket. Ez utóbbiaknak ezután két hónapjuk lesz annak az eldöntésére, hogy egyetértenek-e az átutalással, vagy sem. Új ügyfelek Az új ügyfeleknek viszont eleve alapértelmezett befektetési stratégiát határoznak meg, vagyis a fiatalok kockázatosabb, nagyobb hozamot biztosító alapokban kezdenek el takarékoskodni, idővel pedig a pénzüket konzervatívabb alapokba helyezik át. A második pillérhez csatlakozók esetében egy egyszerű elv szerint járnak el: a nyugdíjban elérhető hozam maximalizálása érdekében a megtakarításaikat 45 éves korukig kockázatosabb, de magasabb hozamú alapokban tartják majd. A konkrét részvény- vagy indextermékre a megtakarítónak a nyugdíjpénztára tesz majd javaslatot. Ha az ügyfél eléri a 45 éves korhatárt - a kockázatcsökkentés érdekében - a megtakarításait fokozatosan garantált kötvényalapokba helyezik át. Krajniak szerint 45 éves kor után a megtakarított összeg 12,5 százalékát utalnák át hároméves időközönként a konzervatívabb alapokba. A magánnyugdíjpénztárak feladata lesz annak eldöntése, miként hajtják majd végre az átutalásokat, hogy elkerüljék a piaci ingadozások okozta veszteségeket. A fennmaradó 1,1 millió ügyfél a jövő év elején kap egy borítékot, amelyben majd arról tájékoztatják őket, hogy az alapértelmezett befektetési stratégiának megfelelően takarékoskodnak-e a nyugdíjukra, és ha nem, mit kellene tenniük annak érdekében, hogy a megtakarításaik értéke gyorsabb ütemben nőjön. A munkaügyi tárca ezen kívül megszüntetné a személyi nyugdíjszámla számlavezetési díját és az indexalapokban levő eszközök értéknövekedésének a díját is. Egyösszegű kifizetés A jelenlegi helyzethez képest jelentős változásnak számít az is, hogy 2024-től megszűnne a második pillérben megtakarított összeg egyöszszegű kifizetésének a lehetősége. A munkaügyi minisztérium szakértői szerint ezt a nyugdíjasok érdekében teszik, nem szeretnék ugyanis, ha az évek során felhalmozott összeget a nyugdíjasok azonnal elköltenék, veszélybe sodorva a későbbi megélhetésüket. Az első tíz év alatt a nyugdíjasoknak a magánnyugdíjpénztártól így fokozatosan meg kellene kapniuk a megtakarított összeg felét, majd a másik feléből élethosszig tartó nyugdíjat vásárolhatnak. Addig is a fennmaradó megtakarítások örökölhetők. Ennek az előnye, hogy az első tíz évben a megtakarítások egy része tovább gyarapszik. Jó ötlet, de... „A Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (ADSS) határozottan támogatja a munkaügyi tárca azon elképzeléseit, amelyek szerint az ügyfeleik egy részét nem garantált alapokba irányítanák át” - jelentette be csütörtökön Miroslav Kotov, az ADSS elnökségének a vezetője, aki szerint azonban a takarékoskodók 3,3 milliárd eurónyi megtakarított vagyonára vonatkozó átruházási szabályokat elégtelennek tartják. „Olyan átlátható és érthetően megfogalmazott szabályokat kellene hozni, amelyeknek köszönhetően elejét vehetjük a magánnyugdíjpénztárak és az állam ellen indított pereknek és panaszoknak” - figyelmeztet Kotov. „A második nyugdíjpillérről szóló jogszabály munkaügyi tárca által bejelentett módosításától azt várjuk, hogy a jövőbeni nyugdíjasok megtakarításai az eddiginél nagyobb hozamot biztosítanak majd, stabilizálják a nyugdíjrendszert, és növelik a második nyugdíjpillérben résztvevők motivációját” - tette hozzá az ADSS vezetője. Kotov szerint a második pillér hozamainak a további növeléséhez azonban elengedhetetlen a garanciarendszer módosítása. A jelenlegi garanciamechanizmus egyre inkább korlátozza a nyugdíjpénztárak befektetési menedzsereinek a mozgásterét, mivel nem számol azzal, hogy a kamatlábak hosszabb ideig is nulla vagy akár negatív szinten maradhatnak. Az ADSS képviselői szerint a jelenleg érvényes garanciák nem megfelelőek, és nem védik kellőképpen a megtakarítókat a kifizetési szakaszban. Kell a számlavezetési díj? Kotov szerint az index- és részvényalapokban elhelyezett megtakarítás hosszú távon nagyobb hozamot biztosíthat. „A tapasztalatok fényében azonban a vagyonkezelők hajlanak arra a javaslatra, hogy a megtakarítások csak a megtakarító 52. életévétől kezdve kerüljenek a garantált alapokba, ahogyan ez jelenleg is történik” - tette hozzá a szakmai szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a számlavezetési díj eltörlése a passzív alapokban ugyanakkor azonnali drámai hatást gyakorolna a társaságok eredményére. A második pillérbe tartozó megtakarítások Kotov szerint már most is a legolcsóbb megtakarítási rendszerek közé tartoznak, a csökkenő bevételek és a növekvő működési költségek kombinációja szélsőséges esetben így pusztító következményekkel járhat, (mi, TASR) 660 ezren élnek szegénységben NAGY ROLAND Tavaly minden nyolcadik embert érintett a jövedelmi szegénység Szlovákiában - derült ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A világjárvány érezhetően befolyásolta a neház anyagi helyzetben élők számát, bár a szakértők szerint az emelkedés nem annyira drámai. Pozsony. A jövedelmi szegénység egy, a Statisztikai Hivatal által használt mutató, melynek segítségével számon tartják a szegénységben, illetve szociális kirekesztettségben élők számát. A mutató évről évre változik, függ a szlovákiai háztartások éves bevételétől, az áremelkedéstől és további tényezőktől. Az elemzők értelemszerűen azt is figyelembe veszik, hány felnőtt és hány gyermek él egy háztartásban, ennek függvényében változik a szegénységi küszöb. Például az egyedül élők esetében a jövedelmi szegénység határa 2021-ben havi 424 euró volt, a kétgyermekes családoknál pedig havi 890 euró. 45 ezerrel több A hivatal legfrissebb adatai alapján 2021-ben a lakosság 12,3 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Konkrét számban kifejezve ez mintegy 660 ezer személyt jelent. A 2020-as évhez képest 45 ezerrel többen kerültek szociálisan hátrányos helyzetbe, ami főként a koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó gazdasági nehézségek számlájára írható. „Ötévnyi javulás után a szegénységi ráta újra nőtt, ezúttal 0,9 százalékponttal, így megközelítve a 2018-as állapotokat. Ennek ellenére nem beszélhetünk olyan jelentős romlásról” - jelentette ki Róbert Vlacuha, a Statisztikai Hivatal lakossági életszínvonallal foglalkozó osztályának a vezetője. Regionális különbségek A mérések történetében most először fordult elő, hogy a jövedelmi szegénység mind a nyolc megyében nőtt. A regionális különbségek egyébként még mindig látványosak: a keleti megyékben a mutató 15-20 százalék körül mozog, miközben a nyugati régiókban a 10 százalékot sem éri el. Eperjes megyében a legrosszabb a helyzet, ahol a lakosság 19,2 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik személy anyagi problémákkal küzd. Eperjes megye zuhant a legnagyobbat a 2020-as évhez képest, pontosan 2 százalékpontot rontott. Nem áll sokkal jobban Besztercebánya megye sem, ahol a szegénységi ráta 19,1 százalékon áll. A sorban Kassa megye következik 16,2 százalékkal. Ehhez képest a nyugati országrészekben jóval kevesebben vannak a szociális kirekesztettség szélén, Pozsony megyében például a lakosság alig 4 százalékát érinti a jövedelmi szegénység. A friss adatok is alátámasztják azt a hosszú távú tendenciát, hogy a jövedelmi szegénység a munkanélküliek csoportját veszélyezteti a leginkább - 52,6 százalékukat érinti ez a probléma. A hátrányos helyzetűek közé tartozik továbbá a három vagy több gyermeket nevelő teljes családok 36,3 százaléka, valamint azoknak a szülőknek a 33,6 százaléka is, akik egyedül nevelnek egy vagy több gyereket. A gyermek nélküli háztartások csoportjában a legrosszabbul a nyugdíjasok állnak, 28,5 százalékuk élt tavaly a szegénységi küszöb alatt. A 65 év felettiek helyzete 2016 óta folyamatosan romlik, akkor még csak a 9 százalékukat érintette a jövedelmi szegénység.
