Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-05 / 79. szám

www.ujszo.com! 2022. április 5. KULTÚRA Tanulmány a Grammyről A legfontosabbnak tartott zenei díjátadó idén számos fontos tanulsággal szolgált JUHÁSZ KATALIN --------­Az idei, csúsztatott idő­pontban, új helyszínen (Las Vegasban) rendezett Grammy-gála megérte az éjszakázást, kifejezetten szó­rakoztatóra, izgalmasra si­keredett, néhány szívszorító pillanattal. Sőt, az is elmond­ható, hogy a könnyűzene moz­gásban van, sokféle trend ér­vényesülhet egy időben,és a nagy esélyesek mellett titkos favoritok is befuthatnak. A legtöbb, tizenegy jelölést be­gyűjtő Jon Batiste döbbent ar­cot vágott, amikor Lenny Kravitz színpadra szólította őt, hogy átve­gye a legjobb albumért járó Gram­­my-díjat. Köszönőbeszédében pe­dig megfogalmazta azt, amit én is gondolok erről az egészről: „Nincs olyan, hogy legjobb zenész, leg­jobb előadó, legjobb táncos, leg­jobb színész. A művészi alkotások szubjektivek, és életük egy olyan pontján érik el az embereket, ami­kor leginkább értékelni tudják őket. Olyan ez, mintha egy dalnak vagy albumnak radarja lenne, hogy el­készülte után megtalálja azokat, akiknek szükségük van rá”. Ezek szerint nem kell lelki furdalást éreznem, amiért egyáltalán nem volt szükségem az év legjobb da­lának és legjobb felvételének ki­kiáltott Leave the Door Openre a Silk Sonic nevű supergrupp (Bruno Mars és Anderson.Paak) előadásá­ban. Korrekt dalocskának tartom, de semmilyen pluszlelkesedést nem váltott ki nálam. Jon Batiste négy további Gram­my t is átvehetett, a legjobb vide­óklipért (Freedom), a legjobb film­betétdalért (Soul - Lelki ismere­tek), I Cry című dala pedig elnyerte a legjobb American Roots előadás, illetve dal díját - ami a kreatív ha­gyományőrzést takarja. Ez a remek hangú, több hangszeren játszó fia­talember olyan rétegműfajt képvisel, amelyet nehéz definiálni: van benne jazz, soul, funk, blues és némi rock is. Az egyik népszerű amerikai be­szélgetős tévéshow (The Late Late Show with Steven Colbert) zeneka­rát vezeti, és van már egy Oscar-díja is a Lelki ismeretek című rajzfilm muzsikájáért, Trent Reznorral and Atticus Rossal megosztva. Free­dom című dalát a Grammy-gálán is előadta, látványos körítéssel, remek tánckarral - kár, hogy az utána kö­Olivia Rodrigo, az új üdvöske vetkező reklámblokkban is felcsen­dült ugyanez a szám egy GAP-rek­­lámban. Billie Eilish 2020-ban a négy leg­fontosabb kategóriadíjat kapta meg, most viszont üres kézzel távozott, pe­dig hét jelölése is volt. Ő is fellépett a gálán bátyja, Finneas társaságában, Taylor Hawkins-pólóban. A trónról egy újabb tinilány, a 19 éves Olivia Rodrigo taszította le őt, aki teljesen más stílust képvisel, és Sour címmel tett le az asztalra egy tökéletes po­palbumot. Csak nekünk, európaiak­nak tűnhet úgy, hogy Olivia a sem­miből pattant elő teljes vértezetben. O is a Disney zenés gyerekműso­rának neveltje, mint anno Britney Spears vagy Justin Timberlake. 2021 januárjában robbant be a slá­gerlistákra a Driver’s License című balladával (ezt a Grammy-gálán is elénekelte), és egész évben tartotta a szintet. Fia tényleg ő írta a Sour da­lait, akkor ő a popzene jövője, mert amellett, hogy ismeri az összes trük­köt, a szívét is kiönti. Épp annyira lá­zadó, hogy azért a bevásárlóközpon­tokban is szalonképes legyen, és épp annyira laza, hogy azért komolyan vegyük. Olivia Rodrigo a legjobb új előadó díját is megkapta, ami azért nagy szó, mert idén tizen versengtek ebben a kategóriában, többek közt Finneas, a Japanese Breakfast és a brit Glass Animals. Ez utóbbi zene­kar nem tudott részt venni a gálán, mert frontemberük Covid-tesztje az indulás előtti napon lett pozitív. A világuralomra törő koreai BTS viszont ott volt Las Vegasban és fel is lépett, bár az utóbbi hónapokban a hét fiú közül hatan átestek a beteg­ségen, a szuperszigorú óvintézkedé­sek ellenére. Őket egyetlen kategó­riában jelölték díjra, azt sem kapták meg. Vagyis érezhető az Amerikai Lemezakadémia tavalyi döntésének eredménye: többé nem veszik figye­lembe az eladási statisztikákat és a slágerlistás helyezéseket, kizárólag a szakemberek véleménye számít. (Enélkül Jon Batiste sem gyűjtött volna össze 11 jelölést). Nem tudni, mi lesz a Foo Fighters sorsa Taylor Hawkins dobos hirtelen halála után. Felléptek volna a gálán, de a nézőtéren sem voltak jelen. Ez a szomorú faktor is közrejátszhatott abban, hogy mindhárom jelölésüket díjra váltották a három rockkategó­riában. Medicine at Midnight című albumukról azt írtuk, hogy nem any­­nyira merész, mint amennyire az el­ső single alapján vártuk, és nem is áll össze kerek egésszé. (A kompaktság egyébként sem volt jellemző a banda lemezeire, amelyeket inkább a két-há­­rom sláger miatt vettek meg az átlag­emberek.) Viszont markánsan kiteszi az indexet, jelzi, hogy a Foo Fighters le kíván kanyarodni a nyílegyenes au­tópályáról egy mellékútra, hogy szá­mukra is élvezetes legyen az utazás. (Fotók: TASR/AP) Stewart Copeland ma már nem tölt meg stadionokat, mint egykor, a The Police dobosaként, viszont szé­pen gyűjtögette az arany gramofono­kat, ez a mostani már az ötödik lesz a vitrinjében, ezúttal a legjobb New. Age album kategóriában kapta a Di­vine Tides című lemezért, az indiai Ricki Kejjel közösen. És végre jutott egy Grammy a Dream Theaternek is, jó volt látni a megilletődött John Petrucci gitárost a színpadon, még ha nincs is sok közük a heavy métáihoz. De ezt a műfajt elég sajátosan értelmezik a döntnö­­kök, anno a Jethro Túlit ebben a kate­góriában győzte le a Metallicát. Joni Mitchell valami életműdíj-sze­rűséget vehetett át, énekelt is, állótaps fogadta. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig videóüzenetben be­szélt a zenéről és a csendről. „Zené­szeink golyóálló mellényeket visel­nek, nem pedig frakkot. A sebesültek­nek énekelnek a kórházakban - még azoknak is, akik nem hallják őket, hi­szen a zene egyszer mindenen áttör majd. Megvédjük a szabadságunkat, hogy élhessünk, szerethessünk, hogy hangunk legyen. Az országunkban Oroszországgal küzdünk, ami a bom­báival rettenetes csendet hoz. Töltsé­tek be a csendet a zenétekkel. Tölt­sétek be ma, meséljétek el a történe­tünket, mondjátok el az igazságot a háborúról a közösségi médiában és a tévében. Csak csend ne legyen.” Reméljük, nem lesz. Billie Eilish bátyja, Finneas kíséretében adta elő Happier Than Ever című dalát 113 RÖVIDEN Peter Greenaway 80 éves lett Ma ünnepli 80. születésnapját Peter Greenaway, a brit film­művészet nagy hatású rendező­je, akinek képi világán erősen érződik, hogy festőnek készült. Első játékfilmjét 40 évesen ké­szítette, A rajzoló szerződése (1982) egy csapásra elismert rendezővé tette. A kritikusok úgy értelmezték, hogy a 17. században játszódó történet­ben a szeretet és halál kettős­ségét boncolgatta. A Z és két nulla, valamint Az építész hasa című, formalista jellegű nagyjá­tékfilmjeiben a festői megjele­nítéshez filozófiai tartalom pá­rosult. A számokba fojtva és A szakács, a tolvaj, a felesége és a szeretője a házasságtöréssel és a gyilkossággal foglalkozik. 1991-ben forgatta Shakespeare Vihar című drámájából a Pros­­pero könyveit a 87 éves Sir John Gielguddal a címszerep­ben. Az idézetekkel és utalá­sokkal teli film filozófiai mély­ségekig hatol. 1993-ban mu­tatták be A maconi gyermeket, amely a rendező szerint a vallá­sos hatalom képzelőerejének filmje. Az 1996-os Pámakönyv egy japán manöken sajátságos szerelmi életét dolgozta fel. A részben Magyarországon for­gatott Tulse Luper bőröndjei trilógia innovatív filmes esz­közökkel mutatta be a 19. szá­zadot. Greenaway filmjei meg­hökkentő gondolatokat fogal­maznak meg fekete humorba ágyazva. Képi világukat a fény­nyel való játék, a pazar jelme­zek, a természet és az építészeti kompozíciók, a szex és a halál ellentéte jellemzi. Filmjeinek minden kockája festményként is megállná a helyét. (MTI, juk) 70 éves a magyar gitárlegenda Budapest. Tátrai Tibor Kos­suth- és Liszt Ferenc-díjas gi­táros, érdemes művész ma 70 éves. Tizenhat évesen ifjúsági ökölvívóbajnok volt, de amikor meghallotta Radics Bélát gitá­rozni, a rockzenét választotta hivatásának, és Radics „gitár­hordozója” lett, közben renge­teget gyakorolt saját hangsze­rén. Első zenekara, az 1969-ben alapított Kárpátia repertoárja a Shadowstól a Creamen, Ji­­mi Hendrixen át a Black Sab­­bath-ig terjedt. Innen került egy év után a Tűzkerék együttesbe, majd fúziós zenét világszínvo­nalon játszó Syriusba. 1973-tól a Török Ádám vezette Minivel muzsikált, majd Frenreisz Ká­roly mellett az Új Skorpióval koncertezett. 1983-tól-előbb vendégként - a Hobo Blues Bandben tépte a húrokat, sze­repelt a Vadászat című dupla albumon is, amelyet minden idők egyik legjelentősebb ma­gyar koncertalbumának tar­tanak. 1985-től a Tátrai-Tö­rök Tandemben zenélt, ettől az időszaktól kezdve egyszerre több együttesnek is tagja hosz­­szabb-rövidebb ideig. Tát­rai Tibor ma is aktív, páratlan technikai tudását napi 8-10 órai gyakorlással tartja karban. (MTI) Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében a zenéről és a csendről beszélt, majd John Legend adott elő egy dalt, Ukrajna előtt tisztelegve

Next

/
Oldalképek
Tartalom