Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-07 / 81. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ 2022. ÁPRILIS 7. RIPORT 33 [ ámomra a Villá-____ nyi-hegység emr jjf lítése a mediter. j g rán hangulatot MmmJ idézi. Mostani utunk során sem csalódtam - bár kemény téli hidegből indultunk el Budapestről délen már virágzó mandulafák látványa fogadott. Janus Pannoniusunk így verselt a 15. században az Egy dunántúli mandulafáról című epigrammájában: „... Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne, / Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein. / S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben. Utunk először Harkányba, Harkányfördőbe vezetett. Az itteni gyógyvíz keletkezéséről a nép ajkán monda született. Egy boszorkány világszép Harka lánya megtetszett az ördögnek. Az öregasszony feltételt szabott, csak akkor adja feleségül hozzá a lányát, ha egy éjszaka alatt a köves hegyoldalt felszántja az első kakaskukorékolásig. Mivel a munka gyorsan haladt, s félő volt, hogy pirkadat előtt véget ér, a boszorkány még a kakasok előtt elkukorékolta magát. Az ördög így azt hitte, hogy nem állta ki a próbát, nagyot dobbantott, s ott, ahol a föld elnyelte, meleg vizű, kénes gyógyvíz tört fel a mélyből. Erre a gyógyvízre épült már 1824-ben a Batthyány család jóvoltából az első fördőház. Ma már a Harkányi Strand- és Gyógyfürdő területe tekintélyes méretű, s számos attrakcióval várja vendégeit, akik széles szállodakínálatból válogathatnak. Sághy Attila, az egyik szálloda igazgatója Harkány helyzetét röviden így foglalta össze: , A jelenlegi helyzetben hozzávetőlegesen félmillió körül van a fürdővendégek száma, régebben ennek többszöröse volt. Jelenleg úgy gondolom 90-95% a hazai vendég, ezenkívül külföldiek leginkább Csehországból, Szlovákiából, Németországból érkeznek, de legtöbben a csehek vannak A látogatók száma évről évre lassan, de dinamikusan emelkedik. A fürdőben rengeteg fejlesztés történt az utóbbi időben: létrejött a csúszdakomplexum, benti gyerekvilág, szaunapark és a belső, családok számára is ideális élményflirdő. A beruházások hatása érződik is a városon, hiszen szimbiózisban él a fürdővel, gyárak és üzemek híján abból él. A harkányi víz jó mozgásszervi, reumatikus és nőgyógyászati panaszokra, pikkelysömörre, ez egyedülállóvá teszi más hatásai mellett. Aki e városkában nem találja meg, amit keres, pár kilométerrel odébb a Pécs-Villány tengelyen, ahová Harkány is közbeesik, megnézheti a Siklósi várat, Villányban borokat kóstolhat. Azonban ez a nyugalom, amit ez a kisváros adhat, páradan.” A Zsigmondy sétányon és parkban járva láttuk, hogy egyes szobrokat még védtek a fagy ellen. A névadó Zsigmondy Vilmos bányamérnök a hazai hőforrás, artézi vízkutatás emblematikus személyisége volt. Az 1848—49-es szabadságharcban való részvételéért várbörtönt is megjárt tudós munkája eredményeként a 19. század második felében a Kárpát-medence több településén épülhetett a feltörő gyógyvizekre fürdő, például a budapesti Széchenyi Gyógyfürdő vagy a Nagyvárad közeli Félixfurdő. A parkban végigjártuk a Wass Albert-idézetekkel szegélyezett Angyalok ösvényét. Szép válogatást olvashattunk. Számomra az író Tavak és erdők könyve című művéből a következő, az Angyalok Tisztásáról szóló idézet megragadó: „... Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a Fürdőktől a pincékig A Dél-Magyarországon fekvő Villányi-hegység környéke napjainkban elsősorban a jó borai révén él az emberek tudatában. Ezek kóstolása mellett azonban városnézéssel, fürdőzéssel, kirándulással, kerékpározással is el lehet itt tölteni az időt. pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevédenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” Útközben a védett Harka-kútnál beszippanthattuk a kénes gyógyvíz illatát, s meg is kóstolhattuk a vizet, ami ivókúraként is gyógyító hatású. Természetesen nem mértéktelenül, az ajánlott mennyiséget táblán olvashattuk. A Jézus Szíve templom nyitott kertjébe is érdemes volt besétálnom, amit történelmi emlékhellyé alakítottak ki. Másutt még nem láttam ilyet, itt a keresztút stációit a templom külső falára festették. Utunkat a környék tagadhatadanul egyik legismertebb települése, Porcelánba álmodott Harka Siklós felé folytattuk. A város ismertsége az 1963-ban, Orsi Ferenc forgatókönyve alapján készített 13 részes történelmi kalandsorozatnak, A Tenkes kapitányának is köszönhető. A siklósi vár látványa e kalandokat nézve ivódott belém, s közel fél évszázaddal az első látogatásom után most is hallani véltem Vujicsics Tihamér filmzenéjét. A magyar-labanc ellentétekre épülő film a Rákóczi-szabadságharc idejében játszódik, és a népi ellenállás időnként furfangos módjait, a labancok csúfos kudarcait meséli el. A két tábor főszereplőit megjelenítő színészek örökre belopták magukat a nézők szívébe. Eke Máté, a népet ellenállásra ösztökélő figurát játszó Zenthe Ferenc a Tenkes-hegy egyik barlangjából irányította egyre szaporodó híveit. A többi főszereplő: Ungvári László báró Eberstein Eckbert ezredesként, Krencsey Marianne az ezredes feleségeként, Szabó Gyula Buga Jakabként, Pécsi Ildikó cigánylányként írta be nevét a magyar filmtörténetbe. Bár a sorozat a mai szemmel nézve láthatóan kevés pénzforrásból, néha kissé egyszerűen beállított jelenetekből épült fel - a magyarokat eszeseknek, a labancokat ostobának feltüntetve -, népszerűsége vitathatatlan volt. Olyannyira, hogy később több formában is feldolgozták, Zsigmondy Vilmos szobra Harkányban. A bányamérnök nevéhez fűződik az első, gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. Veszprémi Imre alkotása. (mozifilm, musical, táncjáték), s a Berki Géza-Brand István szerzőpáros dalának refrénjét: „És akkor jött a Tenkes kapitánya...” egy ország énekelte. A vár, amelyből az 1700-as évek elején sikerült a filmben kiűzni a labancokat, a tatárjárás után épült. Többszöri bővítésének köszönhetően különböző stílusok hagytak nyomot rajta. Nevezetes nemesi családok birtokolták a történelem során: Garai, Perényi, Batthyány, Benyovszky. A nyitott várkapun átsétálva a belső udvarba érve megfogja a szemet a szabálytalan épülettömb tömörsége. A vár kiállításokkal fogadja a mai látogatóit. A pince szinten kínzókamra, borospince, az emeleten fegyvertörténeti, bútortörténeti gyűjtemény darabjai között sétálhattunk, természetesen a filmnek is emléket állítanak. Az egyik falfülkében Kanizsai Dorottya ember nagyságú bábúján a reneszánsz kori viselet újraálmodott szépségét csodálhattam meg. Nincs új a nap alatt: a korabeli ruha hosszú ujja félig takarja a kézfejet, miként a mai, divatos pulóverek többsége. Kanizsai Dorottya Perényi Imre feleségeként volt itt úrnő, Kanizsai Dorottya a várban udvarában nemes kisasszonyok nevelője. Innen indult papjaival, jobbágyaival, hogy megadja a végtisztességet a mohácsi csatában elesetteknek. A vár számomra vitathatadanul legszebb része a kápolna. A késő gótikus építmény szentélyrészét kívülről támfalak erősítik. A szent hely hajójának oldalfülkéiben korabeli freskótöredékek láthatók. A kápolna őrzi Batthyány Kázmér, az első függeden magyar kormány külügyminiszterének - aki száműzetésben halt meg 1854-ben - Párizsból hazahozott hamvait. A vár közelében a Vad- és Vadászati kiállításra kukkantottunk be. A szép természetfotók, az állatok látványa mellett az adott élő környezetre jellemző hangokat is élvezhettük. A pár méterrel odébb lévő ferences templom zárt ajtaján nem juthattunk be, pedig szívesen megcsodáltuk volna a szentély gótikus freskóit. A görögkeleti templom azonban tárt kapukkal fogadott. Kerítésfalán szomorúan láttuk a földrengés okozta repedéseket. Különleges látnivaló Siklóson Malkocs bej dzsámija. A 16. században épült szent hely az évszázadok során még lakóépületként is szolgált, minaretje azonban az enyészeté lett. A török időket idéző, szamárablakos építményt szépen helyreállították, napjainkban szakrális szerepet is betölt, iszlámhívők imahelye. Ha valaki pihenni szeretne a városban, felkeresheti a siklósi Thermal Spát. Ma Siklós része Máriagyűd, a híres kegyhely, búcsújáróhely. E területen már a kora középkorban kialakult a Szűz Mária-tisztelet, források szerint Janus Pannonius is szívesen töltötte itt idejét. Az eredeti Szűzanya-szobor eltűnt a török időkben, a mostani, ezüst lemezzel borított, öltöztetett faszobor, melyen a Kisjézus áldást osztó kézzel ül a Szűz bal karján, háromszáz éves. A folyamatos tisztelet meglétéről, az imameghallgatásokról és csodás gyógyulásokról a zágrábi levéltár őriz dokumentumokat. A Tenkeshegy oldalában magasodó bazilika oldalától indul a Csodabogyó tanösvény. A névadó cserje egyedülálló, mivel virágai s a piros bogyós termések az ellaposodó, levélnek látszó ágvégeken nőnek. Termésének hatóanyagát az orvostudomány és a kozmetikai ipar is felhasználja. Villány felé tartó utunkat megszakítottuk a Nagyharsányi Szoborparknál. A Szársomlyó-hegy nyugati oldalát megsebző kőfejtő látványát feledtette a keleti részen kialakított alkotótelep szobrainak változatossága. A nemzetközi művészgárda tagjai egyik művüket a helyszínen hagyják. Különleges látvány volt a magasban kialakított rácsösvényről letekinteni az alkotásokra, látni a távolban a gondozott szőlősorokat, s az ösvény mellett, alatt a nyíló virágokat. A hegy védett virága a magyar kikerics, ami csak itt, s igen korán virágzik, és a villányi jó borok védjegyeként is szolgál. A villányi főutcán végigsétálva láthattuk: pincesora imponáló rendezettségében várja vendégeit, vásárlóit. A település Bormúzeummal is dicsekedhet, nem véledenül, hiszen a bor városának nevezi magát. A Kossuth rádióban hallottam interjút egy szőlősgazdával, kinek családja generációkon keresztül foglalkozott borászattal. Örömmel mesélte, hogy a növekvő család megélhetését már egész éven keresztül szőlészetükre alapozhatják. A villányi borok megérdemelten kerülnek fel a borínyencek asztalára. Romsics László, a Csányi Pincészet Zrt. vezérigazgatója kérésünkre így beszélt az itteni szőlőtermesztésről: „A fogyasztók az első három bortermő területként a Villányi, Egri és a Tokaji borvidéket említik, Villány általában az. első kettő között szerepel. A villányi borok elsősorban belföldön népszerűek. Kiemelkedő a cabernet franc szőlőfajta, amit erősen promotál Villány, a belőle készült prémium minőségű borokat Villányi Francnak nevezik. Ez a központi eleme a kommunikációnak, sok minden szól a Villányi Francról a hazai színtéren. Vannak nemzetközi konferenciák, s hamarosan megrendezik az első Cabernet Franc borversenyt.” A közeli kis település, Villánykövesd védett pincesorait is érdemes felkeresni. A környező falvakban mindenütt ráakadhatunk régi, szép borospincékre. A térség megismeréséhez kerékpártúrákat is hirdetnek például: Harkány-Siklós-Villány, Két keréken a borvidéken, Három folyó, s az ormánsági falvakon keresztül, sőt a horvát határon átnyúlóan is. Mindenütt vannak az ünnepkörökhöz kapcsolódó események, például: Harkányban Szüreti Fesztivál, Siklóson Várnapok. Egyik unokámat Vincének hívják, így a villányi események közül a „Vince-nap a Villányi borvidéken - Pincéről pincére, variációk Vincére” januári programot emelném ki, s szívesen térnék vissza a nedűt kedvelőként októberben a Vörösbor Fesztiválra. Csermák Judit Villánykövesdi pincesorok (Fotók: harkány.hu, Wikipedia (1), szerző (3)
