Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-06 / 80. szám
RÉGIÓSPORT 161 2022. április 6. | www.ujszo.com Ötven év a nagymegyeri súlyemelésben (Fotók: képarchívum) J. MÉSZÁROS KÁROLY Lónárt Rudolf nagymegyeri nyugdíjas géplakatos és szenvedélyes veterán súlyemelő. Igaz, utóbbi megállapítás napjainkban már nem annyira a versenyzésre, mint inkább a szervezésre irányul. Ő a csallóközi város országhatáron túl is ismert veterán súlyemelőinek vezetője. És az, aki megmaradt hírmondónak Nagymegyeren a sportág 1972-es újraindulása időszakából. Az elmúlt ötven évre emlékeztünk. Mire emlékszik 1972. február 21-e kapcsán? Edzésen voltunk akkor is. És csak úgy magától újra beindult a nagymegyeri súlyemelés? Menjünk vissza egy picit korábbra. Unokabátyám egyszer elvitt trénázni, vagyis súlyt emelni, testet építeni. Ott találkoztam először a súlyokkal. Hazaérve megkértem a szerelésben jártas aput, nem csinálna-e nekem egykezes rudat. Nem, válaszolta, kijössz a műhelybe, adok anyagot, megmutatom, hogyan kell esztergályozni, és megcsinálod magad. És meg is csináltam. De nem azért volt erre szükségem, hogy versenyszerűen emeljek, hanem azért, hogy úgy nézzek ki, mint Arnold Schwarzenegger, az akkori fiatalok idolja. Egyszer apu azzal jött haza, hogy megalakult Nagymegyeren a súlyemelés. Megkértem, vigyen el oda. És kik voltak ott? Lence Sanyi edző, a régiek közül Vígh Géza, Matlák Feri, Kocsis Laci, Majorovics Józsi, Csiffári Sanyi. Ők voltak számomra a nagymegyeri súlyemelés nagy öregjei, akik korábban középiskolásként Ógyallán is emeltek. És mire körülnéztem az edzőteremben, apu eltűnt. Én meg ott ragadtam. És mi történt 1972. február 21-én? Az előző évben megalakult az egyesület, amit be kellett jelenteni a járási sportszövetségen. Onnantól kezdve volt tagság is, és éppen február 21-én kaptuk meg az első versenyzői igazolványokat, hivatalosan is a Dinamo Calovo sportolói lettünk. Aztán egyre többen jártunk a klubba, és egyszer csak elindult a versenyzés. A felnőttek feljutottak a szlovák ligába, s mi, ifjúságiak lettünk annyian és olyan eredményeket értünk el, hogy 1974-ben, 1975-ben és 1976-ban is megnyertük a szlovák bajnokságot. Akkor ebben a korosztályban csehszlovák bajnokság még nem volt. Az egyik ifjúsági versenyen Vagyis édesapjának köszönheti, hogy súlyemelő lett, vagy azoknak a nagy elődöknek, akik közé becsöppent? En is kijártam futballozni a stadionba, és marhaságnak tűnhet, de nem tudtam a tizenhatos szélességében átrúgni a labdát. Az akkori edző azt mondta, belőlem se lesz futballista. Ezután találtam rá a súlyemelésre, életem első nagy szerelmére. Kinek köszönhetem, hogy ebben a világban kötöttem ki? Ezzel megfogott... Szerintem a Schwarzeneggernek. Erős akartam lenni! Példaképe volt az osztrák világhíresség? Az izomzatával mindenképpen, de nem választottam a testépítést. Akkoriban volt egy nagyon jó magyar súlyemelő, Tóth Gézának hívták. 75 kilóban világbajnok is volt, felnéztem rá. Amikor bekerültem a nagymegyeri klubba, edzőm, Lence Sanyi lett a példaképem, ő tanított meg mindenre. Ő alakította Nagymegyeren a jelenlegi egyesületet, igaz, a hatvanas években már volt városunkban súlyemelés, 1961-ben Éváid Krajcovic rakta le a sportág alapjait. Mi vonzó abban, hogy valaki kiáll a pódiumra, ilyen vagy olyan módon feje fölé emeli a súlyzót, és sikerül neki a kísérlete vagy nem? Csak az, hogy többet akarok felemelni annál, mint szoktam. Mivel a súlyemelés egyéni sport, mikor kimegy a versenyző a dobogóra, ott nem létezik más, csak a súly és ő. És valakinek ebben a párharcban győznie kell. Mi azért megyünk oda, hogy legyőzzük a súlyt. S minden egyes verseny arról szól, hogy felülmúljam önmagamat. És ezeket az emelési adagokat meddig lehet fokozni? Életünk végéig. A veteránkorban már nem az a lényeg, hogy fejlődjek, hanem hogy megtartsam az előző évi eredményemet. Az ember korosodva is óriási teljesítményekre képes. Mikor elkezdte, még három számból állt a súlyemelés, mert a jelenlegi szakítás és lökés mellett a nyomás is az összetett része volt. Melyik a kedvence ezek közül? Mire versenyezhettem volna, megszüntették a nyomást. Mivel vékony és magas voltam, mindig a gyorsaság volt az előnyöm, ezért számomra a szakítás volt a legjobb versenyszám. Veterán korában 18 évesen, harmadéves ifiként már szlovák csúcsot szakítottam, ez volt az újraindult nagymegyeri egyesületben az első. A későbbi válogatott, Dusán Drska csúcsát vettem el kerek 100 kilóval. Erre a legbüszkébb a nem veterán versenyzői korából? Ifiben szinte mindig megnyertem a szlovák bajnokságot. Akkoriban megrendezték a kerületi válogatottak országos versenyét, amin állandóan szerepeltem, és csehszlovák bajnok is voltam 1975-ben a csapattal. E mellé odakívánkozik az említett szlovák csúcs is. Én azért emeltem keveset az ifik között, mert szinte mindig a felnőttekkel indultam. Később nem akartam katonának menni Trencsénbe. Előtte se nagyon engedtek el az iskolából az edzőtáborokba, a suli befejezése után inkább abbahagytam a versenyzést. Edzésen ugyan megcsináltam a 67 kilós súlycsoportban a 235 kilót, amit belépőnek szántak a katonai egyesületbe, de kijelentettem, hogy vége, én Trencsénbe nem megyek. Akkoriban hallottuk, hogy az egy-két évvel idősebb nagy emberek, köztük Zaremba, Sekera is, mennyit doppingolnak. Különben az akkori I. ligás nagymegyeri csapatból mindegyik srác Trencsénbe rukkolt be katonának. Rajtam és Juhász Lacin kívül. Miért nem ment Trencsénbe? Nem akartam, hogy doppingoljanak, megszurkáljanak. Ha katona valaki, parancsot teljesít. Akkor abbahagytam a súlyemelést. Hogyan kötött ki a veteránoknál? Versenyzői érámban nagyjából hétéves periódusokban feltörések és kihagyások váltották egymást. Nagymegyeri veteránvilágunk a 90-es évek derekén kezdődött. Egyszer Buzgó Lajos hívott Havírovba az Eb-re, mivel azonban nem értem el a veterán korosztály legalsó határát, nem mentem vele. De nekiálltam újra edzeni. És 1999-ben már kimentünk a kazincbarcikai Eb-re. Túl a negyvenen negyedik lettem. Arra gondoltam, megérné összeszedni a többieket is. így kezdődött a veterán emelés. Azokra fókuszáltam, akikkel Í991-ben felnőttként feljutottunk a csehszlovák ligába, és három évadon át ott emeltünk. Közülük Both Sztani, a legkisebb súlyú meghalt, Buzgó Lajosnak pedig egészségi gondjai támadtak. Én azonban elkaptam a fonalat, és kit korábban, kit később össze tudtam szedni. Azóta bő 22 év alatt 64 Európa- és világbajnoki éremnél tartunk. Nem volt elég emelni a mázsákat fiatal korában? Miért kellett veteránként is a súlyzókkal bajlódnia? Emelésből sosem lesz elég, ha abbahagynám, hiányozna. Persze anynyit az ember nem bír, annyiszor nem bírja, mint korábban, nincs megfelelő erőnléte. Nem kell ezzel foglalkozni, csinálni kell, és kész. A veteránoknál inkább már csak szervez, mint emel. Nyugdíjasként még mivel tölti az idejét? 90-től maszek voltam nyugdíjas koromig. Van saját kis műhelyem. Ott dolgozgatok, hol ezt, hol azt. Néha mozdonyokat is reparálok... Ötven évet lehúzott a súlyemelés szolgálatában. Nem gondolkodott még a befejezésen? De, többször is. Először a már említett trencséni katonáskodás kapcsán. Aztán mikor picik voltak a csemetéink, a feleségem a hatos busszal elment Dunaszerdahelyre dolgozni, rám maradt a bölcsődébe, óvodába, iskolába járás, sőt még a tanulás is. És akkor is úgy volt, hogy vége. Mikor önállósodtak picit a gyerekek, újra eljutottam a tomázáshoz. A 90-es években gerincsérvet szedtem össze, és azt mondtam, most abba kellene hagyni. De azzal se volt vége, mert mikor úgy éreztem, hogy rendben vagyok, újra nekiálltam. Aztán 2009-ben jött az infarktus, azt hittem, hogy elpusztulok, de túléltem. Ez már a vég! És nem lett az, mert két évvel később harmadik lettem az Eb-n. Most már azonban igazán vége a versenyzésnek. Kiugrott a bal vállam, elszakadt három inam, és nem tudják megcsinálni. Versenyezni nem tudok, de tornázni igen. Milyen volt a súlyemelés szolgálatában átélt ötven év? Szép, mert azt csinálom, amit szeretek. Ez olyan, mint mikor az ember örömmel megy munkába vagy boldogan megy udvarolni, függetlenül attól, mi történt előtte. Mikor mosolyogva tehetünk valamit, akkor nincs kérdés. A súlyemeléshez is mosolyogva kell hozzáállni. Mert ami fent meg van írva, az van. Nem vagyok vallásos, de így szoktam mondogatni. Ha nekem az volt megírva, hogy két infarktust túléljek, akkor én két infarktust túléltem, és így szép az élet. HÍRKOSÁR ► Sakk 3. LIGA, D3 3. forduló: Veiké Kapusany-Furca Kosice 4.5- 3,5, nagykaposi pontszerzők: Paluch László. Tóbiás Győző, Végső Zsolt 1-1, Papp Zsuzsanna játék nélkül, Remák Dezső 0,5; Moldava nad Bodvou-SK Kosice C 5.5- 2,5, szepsi pontszerzők: Szaszák Róbert, Straková Adriána, Dubóczi József 1-1, Lukács Tamás játék nélkül, Heinrich János, Simko László, Szaszák Mátyás 0,5-0,5. 4. forduló: Moldava nad Bodvou-Stítnik 0,5-7,5, szepsi pontszerzők: Heinrich János; §K Kosice C-Veíké Kapusany 3:5. nagykaposi pontszerzők Papp László, Barkó Levente, Végső Zsolt, Becza Tamás 1-1, Paluch László, Kendi István 0,5-0,5. Az állás; 1. SK KoSice B 9, 2. Veiké Kapuőany 9,...10. Moldava nad Bodvou 3. (pan) ► Asztalitenisz 2. LIGA, 10. forduló: S$K Central Svidnik A-Geológ Roznava B 12:6, rozsnyói pontszerzők: Letanovsky Ján, Letanovsky Matús 2-2, Lakatos Marek 1, Letanovsky Ján- Letanovsky Matús; MKST Veiké Kapusany A-Fortuna Kezmarok B 11:7, nagykaposi pontszerzők: Estók István 4, Lakatos Jakub 3, Jenőik Miloő 2, Kovács Zoltán 1, Estók István-Lakatos Jakub. Az állás: 1. Humenné A 27,2. Veiké Kapusany A 26,8. Roznava B18.(pan) 3. LIGA, dél, 10. forduló: MKST Verké Kapusany B-ST0 Koslcké Olsany A 13:5, nagykaposi pontszerzők: Kovács Gabriel, Kristóf Flórián, ifj. Stím Ján 3-3, Vargovcik Erik 2, ifj. Stim Ján-Vargovőik Erik, Kristóf Flórián-Kovács Gábriel; SKST Sokoi Vojcice B-OKST Somotor A 8:10, szomotori pontszerzők: Nagy Attila, Szűcs Róbert 3-3, Bók Lajos 2, Balog Péter 1, Nagy Attila-Szűcs Róbert; ÜKST Michalovce B-S0 TJ Maly Kamenec A 9:9, kiskövesdi pontszerzők: Sabó Dávid 4, Czingely Tibor 3, Váradi Béla 2; $K ST0 Kráiovce A-S0 TJ Cicarovce A 14:4, csicseri pontszerzők: Csanak Zsolt 2, Molnár János 1, Csanak Zsolt-Sukály Levente; ST0 Valaliky C-TTC Vojany Tigers A 9:9, vajáni pontszerzők: Frankó Ádám, Krajnyik Zsolt 3-3, Frankó Gyula, Mórik Sándor 1-1, Krajnyik Zsolt-Frankó Ádám. Az állás: 1. Cecehov B 28, 2. Veiké Kapuőany B 26,3. Somotor A 24„„7. Maly Kamenec A19,... 10. Cicarovce A 14,11. Vojany Tigers A14. (pan) A „termálosok csatáját" a vendég nagymegyeriek (zöldben) nyerték 4:0-ra Párkányban a IV. fociliga délkeleti csoportjának hétvégi meccsén . (Fotó FB)
