Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-06 / 80. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 2022. április 6. | www.ujszo.com Tömegsírok a visszavonuló oroszok nyomán ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Egyre több ukrán telepü­lésen tárnak fel tömegsírokat az orosz erők visszavonulása után. Az agresszorok folya­matosan lőtték a dél-ukraj­nai Mikolajiv várost. A nyu­gati országok kémkedésre hi­vatkozva sorra utasítják ki az orosz diplomatákat. Az Euró­pai Bizottság elnöke e héten Kijevbe utazik, Kína támogat­ja a béketárgyalásokat. A Kyiv Independent jelentése sze­rint Szúrni terület Konotop kerületé­ben ukrán katonák legalább három megkínzott civil holttestére bukkan­tak. A halottakra olyan részen talál­tak, ahol az orosz erők állomásoztak. Az oroszok április 3-án vonultak ki a Szúrni területről. Az ukrán főügyész szerint a Bucsától 25 km-re fekvő Borodjankában minden eddiginél súlyosabb atrocitások érhették a ci­vil lakosságot. A 12 ezres településen sokkal több áldozata lehet az orosz agressziónak, mint bárhol máshol, de további részleteket nem árult el. Joe Biden amerikai elnök szerint Vlagy­imir Putyin orosz elnöknek háborús bűnök miatt bíróság elé kell állnia, és a Fehér Ház további büntetőintézke­déseket tervez Oroszországgal szem­ben, egyebek között a Bucsában elkö­vetett gyilkosságok miatt. „Látták, mi történt Bucsában. Putyin háborús bű­nös” - mondta Biden. Varsó kész nyo­mozókat küldeni a bucsai vérengzés helyszínére. Mikolajiv polgármeste­re szerint kazettás bombákat vetettek be civil célpontok ellen. Olekszandr Szenkevics, a félmilliós kikötőváros polgármestere azt mondta, a város el­leni tüzérségi csapásban tízen vesz­tették életüket, köztük egy gyerek is volt, 46-an megsebesültek. Moszkva stratégiát vált Az Egyesült Államok szerint Oroszország stratégiát váltva Ke­let- és Dél-Ukrajnára összpontosítja katonai erőit - közölte Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanács­adó. Sullivan szerint az orosz katonai vezetés az eddigi katonai kudarcok tükrében átdolgozza célkitűzéseit. Oroszország arra készülhet, hogy katonák tízezreit, további több tucat zászlóaljat csoportosítson át a front­diplomatája is elkíséri. Kari Neham­­mer osztrák kancellár is hamarosan Ukrajnába látogat. Zelenszkij az uk­rán tévében arról beszélt, előfordul­hat, hogy nem lesz személyes tárgya­lás közte és Putyin orosz elnök kö­zött. Hangsúlyozta, Ukrajna fel fogja kutatni az orosz háborús bűnösöket. Zelenszkij úgy véli, Orbán Viktornak választania kell Moszkva és a „másik világ” között (vélhetően a Nyugatra gondolt). Közölte, Magyarország mi­niszterelnöke fél az orosz befolyástól. vonalra - mondta a tisztségviselő. Hozzáfűzte, hogy az új oífenzívával párhuzamosan Oroszország való­színűleg folytatja Ukrajna más térsé­geinek bombázását terrort keltve. Sul­livan felhívta a figyelmet arra, hogy a háború ezen fázisa hónapokat, vagy akár még több időt is igénybe vehet. Az orosz csapatok jelentős része a kelet-ukrajnai Szlovjanszk elleni oífenzívára készül, hogy folytathas­sák előrenyomulásukat a kelet-ukraj­nai térség felé, ahol várhatóan ösz­­szevonják őket a már most is a Don­­baszban lévő csapatokkal - derül ki az Institute for the Study of War agytröszt legfrissebb értékeléséből. A Szlovjanszk elleni orosz támadás lehet az ukrajnai háború következő kulcsfontosságú csatája - áll a jelen­tésben. Ha Szlovjanszkot nem tudják elfoglalni az oroszok, akkor a keleti Donyeck és Luhanszk régiók elfog­lalására irányuló törekvéseik való­színűleg kudarcot vallanak. Az orosz erők továbbra is alig vagy egyáltalán nem haladnak előre ezeken a terüle­teken - állítja az agy tröszt. Az ukrán csapatok továbbra is tartják Mariupolt is, és valószínűleg súlyos vesztesége­ket okoznak az oroszoknak. Az orosz csapatok elhagyták az északi Cser­­nyihiv és Szúrni körüli területeket. Uniós politikusok Kijevbe Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten Kijevbe uta­zik, hogy találkozzon Volodimir Ze­lenszkij ukrán elnökkel. Útjára Josep Borrell, az unió legmagasabb rangú A kijevi régióban található Motizsin községben tömegsírt tárnak fel (TASR/AP) Egy bucsai asszony az orosz megszállók által megölt férjét siratja (TASR/AP) „Nincs olyan bűncselekmény, amit ne követnének el. Az orosz hadse­reg célzottan megkeresett és megölt mindenkit, aki a hazánkat szolgál­ja” - mondta Volodimir Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülé­sén, ahová videón kapcsolták be. Azt mondta, az oroszok a nyílt utcán lő­nek le embereket, másokat a kútba dobnak, vagy saját házaikban, autóik­ban ölik meg őket. Megkínzott, meg­csonkított emberekről is beszámolt. Kína az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalások előmozdítá­sára törekszik - mondta Vang Ji kí­nai külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott egyeztetése során. Hozzátette: az uk­rajnai kérdésben Peking nem törek­szik geopolitikai haszonszerzésre, és nem tesz olyat, amivel tovább élezné a feszültséget. Kuleba reményét fejezte ki, hogy Kína a továbbiakban is fon­tos szerepet tölt be az összecsapások megszüntetésében, és megköszönte az Ukrajnának nyújtott humanitári­us segélyt. Kína azonban tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az orosz katonai hadműveletet. Kiutasított diplomaták Nemkívánatos személynek mi­nősítették és kiutasították Németor­szágból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját. Annalena Baerbock külügyminiszter szerint az orosz megszállás alól felszabadított Bucsá­­ból érkező képek „az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak”. A kormány ezért úgy döntött, nemkí­vánatosnak nyilvánítja az orosz nagy­­követség diplomáciai személyzetének számos tagját, akik „nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohé­ziója ellen dolgoztak itt Németország­ban”. Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát, akiknek „a tevékenysége ellentétes az érdekeinkkel” - jelen­tette be a francia külügyminisztéri­um. A közlemény kiemelte, a döntés egy európai eljárás része. „Elsődleges felelősségünk volt mindig a franciák és az európaiak biztonságának szava­tolása” - olvasható a közleményben, amely közvetlenül a berlini döntés után jelent meg. Spanyolország kiuta­sít 25 orosz diplomatát és nagykövet­ségi személyzetet, válaszul az ukraj­nai Bucsában elkövetett mészárlásra. Az olasz kormány 30 orosz diploma­tát utasít ki nemzetbiztonsági okok­ra hivatkozva. Dánia kémkedésért 15 orosz diplomatát utasít ki. Jeppe Kofod dán külügyminiszter megerő­sítette, a kiutasított hírszerzők az or­szágon belül kémtevékenységet foly­tattak, a kiutasításról szóló döntést pedig Oroszország felé tett világos jelzésnek nevezte, mely szerint Kop­penhága semmiféle kémtevékeny­séget nem tűr meg. Ann Linde svéd külügyminiszter bejelentette, Stock­holm 3 orosz diplomatát utasít ki. Az indok: illegális hírszerzési tevékeny­séget folytattak Svédországban. Az Ukrajnából külföldre mene­kültek száma az ország elleni orosz háború kezdete, február 24. óta 4,2 millióra emelkedett az ENSZ mene­kültügyi hivatalának adatai szerint. A baba neve Javelin Az ukrán média szerint az elmúlt napokban Ukrajnában született két olyan gyerek, akiket az orosz invázió elleni védekezés egyik fontos fegy­veréről, az orosz páncélosok százait megsemmisítő nyugati szuperfegy­verről, a Javelin páncéltörő rakéta­vetőről neveztek el. Egy ukrán kisfiú a Javelin, egy kislány pedig a Javelina keresztnevet kapta. A Pentagon sze­rint a Javelin 112 lövésből 100 esetben pontos találatot mutat, az orosz harc­kocsizok rémületére. (MTI, Tx, 444) Számos okkal magyarázható a Fidesz vártnál nagyobb sikere Keresik az okokat, vajon mi­vel magyarázható a Fidesz el­söprő sikere és az ellenzék le­­szereplése. A végeredmény annyira meglepő, hogy egyet­len felmérés sem jelezte előre. Budapest. A Fidesz erőteljes, mindent lehengerlő propagandája, Gyurcsány Ferenc diszkrét akna­munkája, Márki-Zay Péter néhány meggondolatlan, kiforgatható kije­lentése, az ukrajnai háború, a Job­biktól elpártoló szavazók, a kam­pányból elvesztegetett két hónap, a Fidesz által kidolgozott, neki lejtő választási rendszer - ezeket az oko­kat emlegetik most a vereségre az el­lenzéki pártok stratégái és politiku­sai. Mindezek azonban csak részben magyarázzák meg azt a tényt, hogy az egyesült ellenzék a 2018-as vá­lasztáshoz képest legalább 850 ezer szavazattal kapott kevesebbet. Ha visszatekintünk az elmúlt cik­lusra, akkor az látható, hogy az Or­­bán-kormány számára rémálomsze­rű történések sora következett be. A ciklus második évében az önkor­mányzati választáson számos vá­rosban pozíciót vesztett a Fidesz (a fővárost is át tudta venni az ellen­zék); ezután következett a korona­­vírus-járvány okozta válság, amely egészségügyi és gazdasági szem­pontból is próbára tette az országot; a ciklus végén pedig jött az elszaba­duló infláció, majd a kampány kel­lős közepén kitört a háború, és léket kapott az Orbán Viktor által évek óta épített Putyin-politika. Vagyis az ellenzéknek bőven volt témája a kormány ellen. Orbán Viktor azon­ban rendre úgy politizált, hogy a számára kedves narratíva jusson el a választókhoz. Az ellenzéket pedig sikerült benyomnia olyan pozíció­ba, amellyel aláásta a népszerűsé­güket. Erre olyan szélsőséges példák mondhatók, mint hogy a kormány­zati narratíva szerint az ellenzék a vírus oldalán áll, vagy hogy az el­lenzék háborút akar. Mindez azért fontos, mert a társadalom láthatóan reagált a krízishelyzetekre, és folya­matosan a stabilitás, a biztonság felé húzott. Valószínűleg a Fidesz ered­ményéhez hozzájárult az is, hogy a sokat veszekedő, nyilvánosan üzen­gető hatpárti ellenzék a 7. pártot akaró miniszterelnök-jelöltjével a kampányban nem tudta azt a benyo­mást kelteni, hogy stabilitást jelente­ne a kormányzása Magyarországon. Ezért pedig az ország a háborúban nem akart vezetőt váltani. A Political Capital gyorselemzé­se az alábbi megállapításokat tar­talmazza: az Orbán-rendszerrel kritikus szavazók túl sokfélék ah­hoz, hogy egy táborba terelhetőek legyenek. Illúzió volt azt feltételez­ni, hogy a korábbi Jobbik-szava­zók képesek a balközép pártokkal egy irányba szavazni. Ä kampányt megbénította, hogy a közös minisz­terelnök-jelöltet nem fogadták el a pártok, és ő maga is a pártok rivá­lisaként lépett fel, amikor hetedik frakciót követelt az előválasztás után. Téves volt a miniszterelnök-je­lölt stratégiája, amikor elképzelt, Fideszből kiábrándult szavazókat akart megszólítani. A kormányol­dal üzenetei a brutális médiafölény miatt jól működtek, sikeresen rea­gáltak az emberek alapvető gazda­sági és biztonságpolitikai igényeire. Újabb ok, hogy tovább erősödött egy választásszociológiai jelenség: a Fidesz minden társadalmi csoport­ban népszerű, de kiugró támogatott­ságra tett szert az alacsony végzett­ségű, fizikai munkát végző, kistele­pülésen élő, cigány, internetet nem vagy ritkán használó társadalmi csoportokban: a választást nem kis részben az ő szavazatukkal nyerte meg. Ennek oka elsősorban hatalmi pozícióiban és az erőforrásfölényé­ben gyökerezik, ám hozzájárult az is, hogy hosszú évek óta tudatosan őket célozza kommunikációjával. Ezzel szemben az ellenzéki kam­pány sokszor a nagyvárosi értelmi­ség elvárásainak megfelelően alakí­totta az üzeneteket és a nyelvezetet, így a bizonytalanok és a politikára kevésbé figyelő emberek általában nem is tudták, hogy az ellenzék mit kínálna számukra személy szerint. A településtípusok szerinti bontás­ból is látszik, hogy a Fidesz a leg­nagyobb arányban a falvakban és a kisvárosokban tört előre, leginkább olyan körzetekben tudott javítani, amelyek az ország elmaradottabb részein vannak, a tíz legszegényebb településen- egyenesen tarolt. Ä je­lenség nem csak Magyarországon alakult ki: Trump hívei, a brexitre szavazók és más populista, radikális jobboldali párt támogatói is hasonló társadalmi háttérrel rendelkeznek, mint az Orbán-tábor. (Tx, 24 hu, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom