Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-05 / 79. szám

8 I KÜLFÖLD 2022. április 5. | www.ujszo.com Holttestek százai a visszafoglalt Bucsában ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Újabb holttestek kerül­tek elő az ukrán főváros, Ki­jev melletti Bucsában, média­­jslentásek szerint már 340 holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szálsőságesek provokációjának minősítette a tömegmészárlást. Mateusz Morawiecki lengyel kormány­fő nemzetközi vizsgálóbizott­ság felállítását szorgalmazza a bucsai vérengzés miatt. Az Ukrajinszka Pravda hírportál egy temetkezési szolgáltatóra hivat­kozva azt írta, hogy tegnapig 330-340 holttestet gyűjtöttek össze a főváros közeli Bucsában. Az orosz csapatok kivonulása után megtalált holttestek­ről készült fényképfelvételek nem­zetközi felháborodást váltottak ki. A szatellitképek kiértékelésével fog­lalkozó Maxar Technologies ameri­kai cég szerint a térségről készült mű­holdfelvételek egy 13,5 m hosszú ár­kot mutatnak egy ukrán templomhoz tartozó telken, ahol a tömegsírt talál­ták. A Maxar Technologies szerint az első ásatási munkálatoknak március 10-én látták jeleit a felvételeken. Tömegsírok Kijevnól A Bucsában történt bűncselekmé­nyeknél is szörnyűbb dolgok derül­hetnek még ki tekintettel arra, hogy Ukrajna más régiói még mindig orosz ellenőrzés alatt állnak - közölte vi­deóüzenetében Volodimir Zelensz­­kij ukrán elnök, aki személyesen is ellátogatott a mészárlás helyszíné­re. Mint mondta, azokon a helyeken „még több halott lehet és bántalma­zás történhetett”. „Mert ez az orosz hadsereg természete. Olyan emberte­len teremtmények, akik nem tudnak másként cselekedni” - hangoztatta Zelenszkij, és állítását alátámasztja az a tény, hogy egy Zsitomir közeli faluban szintén tömegsírt tártak fel, belelőve Motizsin község polgár­­mesterét a családjával együtt. Sze­rinte ilyen mészárlások után sokkal nehezebb lesz így tárgyalni Moszk­vával. Beszélt arról is, hogy Ukrajná­nak elvileg nem is kellett volna kül­földi partnereitől fegyvereket kérnie. „Mert minden szükséges fegyverze­tet kérés nélkül a rendelkezésünkre kellett volna bocsájtaniuk. Mert pon­tosan tudták, milyen vész közeleg”- tette hozzá az elnök. Összesen 410 holttestet találtak a Kijev régióban az orosz csapatoktól visszafoglalt váro­sokban, akik közül eddig 140 testet azonosítottak és vizsgáltak meg az ukrán hatóságok - mondta Irina Ven­­egyiktova ukrán főügyész. A Kijev körüli városokban, például Bucsában az utcán és a helyiek szerint az orosz katonák helyi főhadiszállásaként használt épület pincéjében is civil ru­hás, megkötözött, kivégzett emberek holttestét találták. Litvánia bejelen­tette, kiutasítja az országból az orosz nagykövetet az orosz katonák által elkövetett kegyetlenkedések miatt. Moszkva: ez provokáció Oroszország az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának (BT) összehívását in­dítványozta a Bucsában történt vé­rengzés megvitatása miatt. Moszkva ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket. Marija Za­harova orosz külügyi szóvivő szerint a kijevi vezetés célja a provokációval a béketárgyalások elszabotálása. „A kijevi rezsim újabb bűncselekményé­nek célja a béketárgyalások megsza­kítása és az erőszak elszabadítása”- írta a szóvivő Telegram-oldalán. Kik a provokáció mesterei? Hát per­sze, hogy az Egyesült Államok és a NATO - mondta az orosz állami té­vében Maria Zaharova, hozzátéve: a meggyilkolt emberekről készült ké­peket az USA és a NATO rendelte. Christine Lambrecht német védel­mi miniszter arról beszélt, hogy az Európai Uniónak meg kell vitatnia az orosz gázimport betiltását a bucsai atrocitások nyomán. „Válasz kell. Ilyen bűncselekmények nem marad­hatnak válasz nélkül” - hangoztat­ta. A Bucsánál elkövetett vérengzés körülményeit vizsgáló nemzetkö­zi bizottság felállítását szorgalmaz­ta tegnap Mateusz Morawiecki len­gyel kormányfő. Morawiecki szerint a ma élők mindig emlékezni fognak az ukrajnai Bucsa, Irpiny, Hosztomel és Motizsin településnevekre, mint az oroszok által elkövetett tömeg­gyilkosságok helyszíneire. Úgy látja: az ukrajnai orosz agresszió nem vé­letlenszerű, megtestesíti „a fasiszta orosz rendszer lényegét, mert Orosz­ország szisztematikusan alkalmaz­za az agressziót politikája elveként”. A lengyel kormányfő a Moszkvával szembeni visszafogott magatartásért bírálta Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnö­köt. „Bűnözőkkel nem tárgyalunk, a bűnözőket le kell győzni. Vajon tár­gyalnátok-e Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Póttal?” - tette fel a kérdést. Emma­nuel Macron szerint az Oroszország elleni újabb szankcióknak az olaj- és szénipart kellene támadniuk, mert az komoly fájdalmat okozna az orosz gazdaságnak. A francia elnök is a Ki­jev környékén készült, orosz háborús bűnökre utaló képek után kezdett el újabb szankciókat sürgetni. Tovább lövik Harkivot Az ukrán főügyész hivatala arról számolt, be, hogy az orosz csapatok által ostromlott Harkivban tüzérségi csapások következtében heten vesz­tették életüket és harmincnégyen se­besültek meg, köztük három gyerek. Az ukrán vezérkar helyzetjelentésé­ben azt írta, hogy az orosz erők a há­ború 39. napján is változatlanul raké­ta- és légicsapásokat mértek a polgá­ri infrastruktúrára, és nem hagynak fel a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyék egészének ellenőr­zésére tett kísérletekkel. A jelentés szerint a harci tevékenység jelenleg főként ezekre a régiókra összponto­sul. Az északkeleti Szúrni megyéből azonban megindult az orosz csapa­tok kivonulása Oroszország irányá­ba. Nagy erőket összpontosítanak az orosz erők az Izjum elleni támadó műveletekre, a déli Mikolajiv me­gyében pedig Olekszandrivka tele­pülésnél folynak heves harcok. A me­gye székhelye, a korábban 475 ezres Mikolajiv város ellen vasárnap újabb légitámadást intéztek az orosz erők. Vladiszlav Artosenko, az észak-uk­rajnai Csernyihiv polgármestere ar­ról beszélt, hogy városa 70 százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, az üzleti élet leállt, a megyeszékhelynek emiatt nincs sem­milyen költségvetési bevétele. Szavai szerint a város lakói pusztán túlélnek egyik napról a másikra. Deportálják a civileket Oroszország megkezdte a tartalé­kosok titkos mozgósítását - állítja az ukrán hadsereg. Moszkva mintegy 60 ezer további katonát szeretne mozgó­sítani. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, nem fog sorka­tonákat vagy tartalékosokat küldeni ukrajnai harcokra. Eddig már közel 40 ezer embert deportáltak az orosz megszállók Mariupolból Oroszor­szágba vagy a donyecki szeparatis­ta köztársaságba - mondta Ludmila Gyeniszova ukrán ombudsman. Hoz­zátette, nehéz pontosan számon tarta­ni, hogy hány embert hurcoltak el az orosz csapatok, mert elveszik az em­berek ukrán iratait. Az oroszok szü­lőket választanak el a gyerekeiktől és 17 kezelés alatt álló gyereket is elvit­tek egy mariupoli kórházból, míg a szüleik Ukrajnában maradtak. Kijev azzal vádolja az oroszokat, már 400 ezer ukránt kényszerítettek Oroszor­szágba a háborús övezetekből, hogy őket túszként használva tudjanak nyomást gyakorolni. Az oroszok kopaszra borotválták a fogságba került ukrán női katonákat - állítja az ukrán parlament emberi jogi bizottságának elnöke. Dmitro Lubi­­nyec fotót is csatolt a kopasz ukrán katonákról. A politikus beszámolója szerint egy fogolycserének köszönhe­tően április elsején 86 ukrán katona szabadult az orosz fogságból, közü­lük 15 volt nő, akiknek fejét egytől egyig kopaszra borotválták az oro­szok. (MTI, TASR, 444, Tx, Portf.) Alekszandar Vucsics elnök vaskézzel vezetheti tovább Szerbiát A szerbiai elnökválasztáson Alekszandar Vucsics szerezte meg a voksok 60%-át, így már az 1. fordulóban megnyerte a választást, ás újabb öt évig ma­radhat a nyugat-balkáni ország köztársasági elnöke. Belgrád. Az előrehozott parla­menti választáson az Alekszandar Vucsics vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a voksok több­ségét, és alakíthat ismét kormányt. Kiemelte, az SNS felmérései szerint a Szerb Haladó Párt a szavazatok 44 százalékát, az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért a 13,6 százalé­kát, a Szerbiai Szocialista Párt a 11,4 százalékát, a Remény koalíció az 5,3 százalékát, a Muszáj koalíció (Mo­­ramo) a 4,7 százalékát, míg a Dveri Mozgalom, illetve a Fogadalomte­vők Szerb Pártja a voksok 3,8 száza­lékát szerezte meg. A hét párt közül a Remény koalíció, a Dveri Moz­galom, valamint a Fogadalomtevők Szerb Pártja is erősen nacionalista nézeteket vall. Vucsics rámutatott, az utóbbi évek legmagasabb válasz­tási részvételének lehettek tanúi, a saját felméréseik szerint a választó­polgárok legalább 60 százaléka já­rult az urnák elé. Az elnökválasztás és az előrehozott parlamenti válasz­tás mellett vasárnap néhány telepü­lésen, például a fővárosban, Belg­rádban önkormányzati választást is tartottak. Az előzetes eredmények szerint a fővárosban is a Szerb Hala­dó Párt szerezte meg a voksok több­ségét, így várhatóan továbbra is az SNS vezetheti Belgrádot. „Elértük céljainkat, megvalósí­tottuk, amit szeretnénk” - hangsú­lyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Szerbiában tartott választás ered­ményeit kommentálva. Kiemelte, a VMSZ azt szerette volna elérni, hogy Vucsics maradjon a köztársa­sági elnök. Pásztor István kiemelte, a VMSZ 5 vagy 6 mandátum meg­szerzésére számít a 250 tagú par­lamentben. Az utóbbi két évben 9 képviselője volt a magyar pártnak Belgrádban. Az elmúlt két évben a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt, valamint néhány kisebbségi párt képviselői politi­záltak a szerb országgyűlésben. A Vajdasági Magyar Szövetség 2014 óta tagja a kormánykoalíciónak, és a következő időszakban is ilyen sze­repre számít. A kormányzati mun­kában államtitkári szinten kíván részt venni. A Szlobodan Milosevics köpönye­géből kibújt, elkötelezetten Puty­­in-párti Vucsics tíz éve tartja kéz­ben a gyeplőt Szerbiában. A Szerb Haladó Párt ellenőrzi a legnagyobb televíziós csatornákat és bulvárlapo­kat, emberei ott ülnek az állami vál­lalatok élén és a helyi önkormányza­tokban. Vucic politikai ellenfeleit a beszélgetőműsorokban rendszeresen tolvajoknak és árulóknak állítják be, miközben az elnök saját pártját nép­pártként jellemzi, vagyis egy min­denki számára nyitva álló, ideológi­amentes gyűjtőtégelyként. A Szerb Haladó Pártnak legalább 700 ezer tagja van, ami az ország lakosságá­nak egytizede. Nem véletlen: párt­tagsági könyv nélkül szinte lehetet­len elhelyezkedni az államigazgatás­ban, a közszolgálatban vagy állami tulajdonú vállalatnál. (MTI, 24.hu, hvg) Tömegsír egy bucsai templom közelében. Csak itt 57 holttestet találtak. Alekszandar Vucsics további 5 évig állhat Szerbia élén (Fotók: TASR/AP) !

Next

/
Oldalképek
Tartalom