Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-29 / 98. szám
www.ujszo.coml 2022. április 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Magyar és sikeres Ismerni a nemzeti múltunkat nem azt jelenti, hogy leragadunk benne Kicsi unokám fosszíliát, vagyis ősmaradványokat keresett, és talált két üres csigaházat. Hazavitte, megmosta, megszárította és felrakta a polcra, ahol a könyvecskéit tartja. Szeptembertől erre a polcra felkerülnek az első tankönyvek. Bizony, elrepült az idő, iskolába megy a kisgyerek. Méghozzá a pozsonyi magyar iskolába, ahogy ez már hagyomány a családban. Nyugodtan nevezhetem annak, hiszen én és a gyerekeim is idejártunk, így az unokám már a harmadik nemzedék, aki ebben az iskolában fog tanulni. De a családból ezeket a padokat koptatta a nővérem és a sógorom is. Majd az unokahúgom, s bizony, ő sem veszett el az életben, a szakterületén, az egészségügyben évekig vezető pozíciót töltött be. Temérdek sikeres ember végzett ebben az iskolában, akárcsak más magyar iskolákban is. Nemcsak olyanok, akikről az újságban írnak, vagy épp maguk írják az újságot, hanem számtalan olyan ember is, akinek munkája, élete a nagyközönség számára láthatatlan, ismeretlen, de attól még ugyanolyan fontos, sőt néha még fontosabb, mint a közszereplőké. Ok az élő bizonyítékai annak, hogy lehet valaki egyszerre magyar iskolát végzett és sikeres. Ezt fontos újra és újra hangsúlyozni, mert mindig vannak magyar szülők, akik azt hiszik, hogy gyermekük érvényesülésének, sikerességének a szlovák iskola a záloga. Ez egyszerűen téveszme. S azt látom, hogy újabban egyre több az olyan szlovák szülőpár, aki angol tanítási nyelvű iskolába íratja a gyermekét, mert ők meg azt tartják az érvényesülés zálogának. Ha ez a tendencia erősödni fog, akkor csak idő kérdése, hogy a magyar szülők között is megjelenjen egy réteg, amely szintén az angol iskolát fogja preferálni. Egyébként az említett szlovák szülők közül azok, akiket ismerek, ugyanazt mondják, mint a gyermekeiket szlovák iskolába írató magyar szülők: nem baj, ha a kicsi gyerek nem az anyanyelvén tanul, hiszen otthon úgyis azt használja. Kultúra, történelem? Hogy a gyerekek Petőfi, Széchenyi vagy Jankó Kráf, Eudovít Stúr és a többiek helyett idegen kultúra és történelem személyiségeit és eseményeit, s idegen nyelvet fognak magukba szívni, az ezeket a szülőket csöppet sem izgatja. Van, aki nem érti a kérdést, aki pedig érti, azzal érvel, hogy mindez a múlt, s a múlt nem fontos. Mert akinek fontos a múlt, az tulajdonképpen nem a jelenben, hanem a múltban él. Szerintem ez is téveszme. Ismerni a nemzeti múltunkat nem azt jelenti, hogy leragadunk benne - persze olyan is van -, hanem azt, hogy tudatosítjuk, honnan jövünk. Van biztos pontunk. Biztonságunk. Gyökerünk. Hogy aztán a gyermek később mit csinál ezzel a gyökérrel, saját maga fájává növeszti-e vagy elvágja, eltemeti, az egyszer majd az ő döntése lesz. De legalább esélyt kap erre a döntésre. Az is érdekes, hogy ezek az általam ismert szülők szóban menynyire lelkesednek a multikulturális társadalom eszméjéért, azt viszont mintha nem látnák, hogy gyermekük szlovák, illetve angol iskolába íratásával tulajdonképpen a kulturális egyesítést és a globalizációt támogatják. Mindkettő öngól a javából. (Kotrha) A kibertérben is támad a Kreml Az orosz kormányzat hackerai számtalan kibertámadást hajtottak végre Ukrajna ellen az orosz katonai hadműveletek, valamint az internetes álhírkampány támogatására. A Microsoft amerikai számítástechnikai óriáscég által közzétett adatok szerint a hackertámadások az eddig ismertnél nagyobb szerepet játszanak a háborúban. Már a február 24-i orosz támadás előtt egy évvel elindított digitális támadások özöne feltehetőleg egy sor katonai bevetés alapjául szolgált. A Microsoft közölte, hogy február 23-a és április 8-a között 37 károkozó kibertámadást regisztrált Ukrajnában. Mindez rávilágít arra, hogy a korszerű hadviselés miként ötvözi a digitális és hagyományos csapásokat. Az orosz hackertevékenység és a hadműveletek összehangoltan működnek a közös célok ellen, bár azt nem tudták megállapítani, hogy összehangolt döntéshozatalról van-e szó, vagy a Kremlt támogató partizánakciókról. Példaként a Microsoft a március elsejei kijevi támadásokat hozta fel. Ezen a napon orosz rakéták csapódtak az ukrán főváros televíziós tornyába, s ezzel párhuzamosan kibertámadásokat és adatlopásokat követtek el médiavállalatok ellen. Egy másik esetben orosz ügynöktevékenységet észleltek az ukrajnai Szúrni kulcsfontosságú infrastruktúrájával összefüggésben, majd március 3-án széles körű áramkimaradások voltak a térségben. Egy harmadik esetben, március 4-én orosz hackerek feltörték a közép-ukrajnai Vinnyica kormányzati hálózatát, két nappal később pedig rakéták tették tönkre a város repülőterét. Viktor Zsora ukrán kiberbiztonsági tisztségviselő szerint folyamatosan érik orosz kibertámadások a helyi távközlési vállalatokat és energiaszolgáltatókat. A háború kezdetén elemzők azt állították, hogy Oroszország a vártnál kevésbé aktív a kibertérben Ukrajna ellen. A Microsoft jelentése ugyanakkor kibertámadások özönét fedte fel. Az amerikai kormány nyilvánosságra hozta a Pipedream néven ismert kiberfegy ver létezését is, amelyet ipari irányító rendszerek megzavarására hoztak létre. A rendkívül veszélyesnek tartott kiberfegyver felfedezése egybeesik az ukrajnai hadművelet megkezdésével. (MTI, úsz) I 7 Pancserkormány SZILVÁSSY JÓZSEF Miután Eduard Heger kormányfő visszatért Kijevből, felszólította Robert Ficót és Peter Pellegrinit, hogy menjenek el ők is Ukrajnába, személyesen győződjenek meg arról, hogy Putyin hadserege mekkora pusztítást, menynyi emberi, családi tragédiát okozott. Mire a Hlas elnöke azt üzente neki, hogy ajánlatos lenne, ha a kormányfő meg ellátogatna az élelmiszerboltokba, s meggyőződne arról, hogy mekkora az áremelkedés, milyen megélhetési gondokkal szembesülnek a kispénzű nyugdíjasok és a további sorstársaik. Az ellenzéki politikus riposztja cinikusnak minősíthető, hiszen az ukrajnai polgárok megpróbáltatásait, szenvedéseit nem lehet összehasonlítani a szlovákiai szociális gondokkal. Még akkor sem, ha az utóbbiak szinte hónapról hónapra súlyosbodnak. A kormány pedig hosszú ideig tétlenkedett, elvitatkozgatott a koalíciós tanácskozásokon. Mindeközben Csehországban döntöttek arról, hogy júniustól 8,2 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Lengyelországban csökkentették az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját, ideiglenesen törölték az üzemanyagok jövedéki adóját, Magyarországon további két hónappal meghosszabbították a 95-ös oktánszámú benzin, valamint néhány fontos élelmiszer hatósági árát. Közgazdászok az utóbbi intézkedéseket nem tartják szakmai szempontból megalapozottnak, viszont a szegény embereknek így talán marad pénzük csirkefarhátat, étolajat vásárolni. Húsvét után végre a pozsonyi kabinet is előállt a saját segélycsomagjával. Heger, Matovic és Krajniak diadalittasan sorolta, idén és jövőre mennyi pénzt szánnak a bajbajutottak megsegítésére, a családi pótlék növelésére. Azt viszont elhallgatták, hogy a nyugdíjasokat tulajdonképpen átverték, mert csupán előrehoznák a karácsony előtt esedékes tizenharmadik járandóságuk kifizetését. Ráadásul a koalíció nem tudott szót érteni abban, hogy honnan teremtsék elő a bejelentett intézkedések anyagi forrásait. Az SaS szerint a költségvetésben kell megtalálni a szükséges összeget, ami nem lehetetlen feladat, ugyánis az állam tavaly a tervezettnél több adót szedett be. Három koalíciós partnere viszont a száz leggazdagabb cég jelentős profitját fölözné le. Egyelőre azt sem tudni, kik lesznek az érintettek és fizetnek-e, vagy jogi eszközökkel igyekeznek kibújni a rendkívüli sarc alól. A bejelentett segélycsomagot a parlament még nem fogadta el. Nem tudni, hogy Sulíkék miként szavaznak majd, habár Pellegrini jelezte, hogy képviselőik támogatnák a tervezetet. Ha elfogadják módosító indítványaikat. Mindenképpen dicséretes, hogy a kabinet harcot hirdetett a korrupt alakok ellen. Am tévednek azok, akik úgy vélik, hogy ezzel elvonható a polgárok többségének figyelme a sokasodó anyagi gondokról. Főleg az egymilliónyi nyugdíjas és a 660 ezer szegénységben élő nem azzal kel és fekszik, vajon indokolt-e Martin Borgul’a, a Sme rodina képviselőjének meggyanúsítása, vagy Fico követi-e Kalinákot a vizsgálati fogságba. Sokkal inkább az nyomasztja őket, miből fizessék a vészesen növekvő villany- és gázszámlát. Az energiaárak várhatóan jó ideig fognak emelkedni, akkor is, ha a jelenlegihez képest alternatív megoldást választunk. A szlovák kabinet meg mintha önimádó lenne, vagy buborékban élne, legfeljebb ígérgetések szintjén foglalkozik a polgárok jelentős részének, továbbá az egészségügyisek, a pedagógusok, az önkormányzatok problémáival. Figyelmeztető tény, hogy a legújabb felmérések szerint Eduard Heger a leghitelesebb kormánytag - de csak 33 százaléknyi támogatottsággal. Ám a felnőtt lakosság 67 százaléka őt sem tartja megbízhatónak. A többiek bizonyítványa még lesújtóbb. Ilyen társadalmi helyzetben nem meglepő, ha a szakszervezetek május 1-jére tömeges tüntetéseket szerveznek, és nem zárják ki az országos sztrájkot sem. Gazdasági, társadalmi gondok a világ szinte minden államában vannak, méghozzá szintén jelentősek. Ám csak kevés demokratikus országban találunk olyan kétbalkezes, tettek helyett tétovázó, tétlenkedő kormányt, mint jelenleg Szlovákiában. FIGYELŐ Támadásra biztat az orosz propaganda Listát közölt az orosz Pravda arról, hogy mely országokat kellene megtámadni Kalibr-cirkálórakétákkal, amiért a „náci kijevi rezsimet” támogatják. A lap abból indul ki, hogy a brit kormány legitim katonai célpontoknak nevezte (az ukránok számára) Oroszország lőszerraktárait, ezért az orosz haderőnek is legitim célpontnak kellene tekintenie azokat a NATO- lőszerraktárakat, melyekből az ukrán haderőt szerelik fel. Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a napokban James Heappey brit politikus kijelentésére reagált. Heappey legitim katonai célpontoknak nevezte az orosz lőszerraktárakat. Zaharova azt írta: a brit fegyverek is az ukrajnai konfliktus elhúzódásához | vezetnek. i A Pravda konkrét országokat is : megnevezett, melyeket szerinte Kalibr-cirkálórakétákkal kellene í támadni: ezek Csehország, Len: gyelország, Szlovénia, Törökor; szág, Németország, az USA és Románia. Első körben Románia és Lengyelország ellen indulhatna támadás; Románia ellen azért, ; mert a lap szerint a moldovai ; Transznyisztria megtámadására i készül, Lengyelország ellen pe- i dig azért, mert a NATO legfon| tosabb fegyverszállítmányozási ; központja. A Pravda megjegye; zi, hogy szerinte is biztosan vi: lágháborúhoz vezetne egy ilyen támadás, de azt írja: azt az Egyesült Államok és szövetségesei el: veszítenék. (Portfolio)
