Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-28 / 97. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. április 28. I 7 Ideológiagyártás és a valódi problémák Akik a vesztes csoportokra építik saját győzelmüket FELEDY BOTOND A globalizáció veszteseinek nincs színe. Arra gondolok, hogy nem csupán egyetlen ideológia mögé sorakoznak fel azok a tömegek, amelyek az elmúlt 2-3 évtizedben lemaradtak az elit gazdasági fejlődésétől - relatíve roszszabbul élnek, vagy stagnál az anyagi helyzetük. Ez annyiban jó hír, hogy van lehetőség a párbeszédre, van lehetőség a politikai alternatívák kikutatására. Ez látszik legalábbis a francia elnökválasztás eredményén. Nem annyira a második fordulón, mint az elsőn: kiderült, hogy a globalizáció nyertesei, a nagyvárosok lakói, és 43 százalékban az idősebbek választották meg Macront. Ehhez képest a kisebb települések, a vidék lakói Marine Le Pent és Jean-Luc Mélenchont preferálták. A radikális bal és jobb egyaránt a globalizáció veszteseire hajtott, mindkettő a maga módján ígért megoldást. Le Pen már nem is a migrációt helyezte kampánya középpontjába, hanem a vásárlóerő fogalmát. A munkahelyeket folyamatosan veszítő francia vidék lakossága a tipikus szavazója, amely egykor túlnyomó részben a munkások pártjait választotta. Most ez a tábor élesen kettévált. Mélenchon egy alkotmányos reformtervvel fogta meg azokat, akik lehet, hogy akár őt magát nem is kedvelik. Az elitellenes megszólalásai lényegében egy új politikai rendszert ígértek, még ha más úton is, mint Le Pen. Igény van rá, hogy újragondoljuk a társadalmi igazságosságot. A globalizáció okozta botrányos vagyoni egyenlőtlenségek minden pénzügyi válságban csak tovább fokozódtak. Az emberek most sem akarnak mást, mint kiszámíthatóságot és megbecsülést. A mesterségesen is szított polarizációból lassan mindenkinek elege lesz, kivéve azokat, akik ebből élnek vagy a hatalmuk éppen erre épül. Két nagy politikai mozgalom is milliós számban tudta tehát megszólítani a gazdaságilag lemaradó társadalmi csoportokat. Ez a tény a többi uniós tagállamban is fontos üzenet: nemcsak az ideológia számít - nyilván ez is fontos az identitáspolitika korában -, hanem az is, hogy mi a szándék a fennálló társadalmi igazságtalanságok leküzdésére. Hiteles-e ahhoz egy adott politikai szereplő, hogy ezek ellen fellépjen? Kormányzati idejében mit tett, hogyan gazdagodott, csökkentette vagy növelte az oligarchiát? Mi alapján történt az adókból való újraosztás? Nem is csak pénzben mérhető ez, hanem intézményszervezésben, esélyteremtésben, megbecsülésben. Közoktatás? Kitörési lehetőségek? Társadalmi mobilitás? Ezek nem ideológiai kérdések, hanem a társadalom alapvető működésének részei. Ezt nagyon jól tudják és érzik az emberek is, és úgy tűnik, Franciaországban sokak szavazatát ilyen „földhözragadt” kérdések befolyásolták. Az identitáspolitikát sokszor arra használják (fűtik túl!), hogy elfedje a valódi politikai tevékenységet. Ez a választók félrevezetésére alkalmas, ezeréves probléma. A dezinformáció és információs zaj korában nehéz a tájékozódás. Ugyanakkor ne legyünk saját magunk ellenségei, nézzük azt, mi a jó a helyi közösségnek, mi nem oszt meg minket, mi nem sajátít ki és húz demarkációs vonalat? Ki foglalkozik a jövőnk valódi kérdéseivel...? Ki az, aki a tennivalókkal foglalkozik az ideológiai felhők aránytalan hizlalása helyett? Bárhonnan érkezhet alkalmas politikus, csak tartsa meg autonómiáját ahhoz, hogy a helyi közösségét szolgálni tudja. (Kötrhaj „ugrott át” az emberre Újabb vírus A világon először fertőzött meg embert bizonyítottan az influenza H3N8-as, elsősorban madarak, lovak és kutyák közt teijedő törzse. A fertőzést egy négyéves fiúnál diagnosztizálták a közép-kínai Honan tartományban. Április elején láz és az influenza egyéb tünetei jelentkeztek nála, közölte az állami Nemzeti Egészségügyi Bizottság. A gyerek madarakkal kerülhetett kapcsolatba, családja ugyanis tyúkokat és selyemtyúkokat tart, a környéken pedig vadkacsák élnek. A fertőzöttel kapcsolatba kerülő emberek kivizsgálása során semmilyen rendellenességet nem észleltek, így a szakértők előzetes értékelése szerint az eset elszigetelt, közvetlenül madárról emberre átterjedő vírusfertőzés okozta, emberről emberre eddig nem terjedt tovább, járvány kialakulásának kockázata rendkívül alacsony. Mindazonáltal ismét felhívták a figyelmet, hogy az embereknek kerülniük kell az érintkezést a betegség miatt elhullott madarakkal, a közvetlen érintkezést az élő madarakkal, és étkezésnél szigorúan külön kell választani a nyers és a kész baromfihúst. A vírus más törzsei szórványosan okoznak hasonló fertőzéseket Kínában, jellemzően a baromfival közvetlenül kapcsolatba kerülő emberek közt. Tavaly júniusban Csiangszu tartományból jelentettek egy esetet, melyben a világon elsőként fertőződött meg a H10N3 madárinfluenza-vírussal egy férfi. Egy 2016 és 2017 között az országon végigsöprő járvány, amelyet a vírus H7N9-es törzse okozott, mintegy háromszáz ember halálát követelte. (MTI) SZABÓ LACI A propaganda mára megtanította, nincs az a tény, aminek ne lehetne az ellenkezőjét állítani. Meneküljetek! Atlantisz mindjárt elsüllyed! - kiáltja a tömegnek egy fazon. „Ez a tények tudatos meghamisítása. Atlantisz szigete elsüllyeszthetetlen, mint a Titanic!” - vágja rá a vezér. Közben egyre magasabban lépked a még meglévő lépcsőn, a víz mindent elborít. Már csak néhány fej látszik ki a vízből, de ők kórusban éneklik, nem süllyedünk, nem süllyedünk. Aztán persze eltűnnek a vízben... A jelenet a Monty Python csapat Erik, a viking című filmjéből való - a bő kétperces jeleneten, ahogy a filmen is, sokat lehet mosolyogni. Ám nevetés közben bevillan, hogy napjainkban pontosan ugyanezt éljük át, a korábban viccnek szánt mondatok a napi valóságot jelentik. Korábban azt gondoltuk, hogy a valóságot nem lehet tagadni, de az egyre erősödő propaganda mára megtanította, nincs az a tény, aminek ne lehetne az ellenkezőjét állítani. Van, amikor csak a szavakkal játszanak, a háborút speciális katonai műveletnek, a menekültet a negatívabban csengő migránsnak, a bombázást, gyilkolást, erőszakot és a józan ésszel felfoghatatlan kegyetlenséget felszabadító műveletnek nevezik. De olyan is van, amikor az egyértelmű tényeket kérdőjelezik meg, hiába a számos felvétel, bizonyíték - az nem úgy volt, vagy meg se történt, színészek játszották el, esetleg a valódi áldozat követte el maga ellen, hogy besározza - napjainkban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban - az oroszok becsületét. És olyanok is akadnak, akik szentül hiszik, hogy az ukrán hadsereg gyilkolja a saját állampolgárait, majd ezt az oroszokra fogja, hogy ezzel is rontsa Oroszország, jó hírét”. Számos elemzés született már, amely megállapította, hogy az álhírek, dezinformációk, hoaxok melegágya elsősorban a Facebook, de a többi közösségi média is sikeresen terjeszti a propagandát. Mivel ezzel azok is tisztában vannak, akik minél több emberrel szeretnék elhitetni az alternatív valóságot, ezért rendkívül intenzíven, szinte egy újabb online háborút folytatva terítik az éppen aktuális narratívát. Á közösségi média pedig véleménybuborékba zárja az embereket, akik sokszor csak és kizárólag ezeken felületeken olvasnak, gyakran álhíreket, vagyis álprofilokat, trollok és fizetett propagandisták hozzászólásait. így nem meglepő, hogy egyre többen dőlnek be ezeknek, és kérdőjelezik meg például a bucsai mészárlást, a tömegsírokat, a többi kegyetlenkedést, háborús bűnt. A halott gyerekekről, emberekről szóló híreket mosolygós szmájlival kommentálják, hiszen ők tudják, mi az „igazság”... Megfigyelhető, hogy akik az összeesküvés-elméletekben hisznek, igaznak vélik az álhíreket, könnyen manipulálhatók, sokukkal szinte lehetetlen értelmes vitát folytatni, hiába mutatják nekik a valós felvételeket, ők továbbra is az ezerszer megcáfolt, a propaganda által tálalt alternatív valóságnak hisznek. Szinte vallásosan, szektaszerűen. Számukra a napi „hírfogyasztás” már az igével ér fel. És egyre agresszívebbek (ezt már az oltásellenességnél is megfigyelhettük), olyannyira, hogy az utóbbi időben egyre többször a családi békét, de még gyakran az évtizedes barátokságokat is feláldozzák... Nem kell messzire menni, mindenki ismer ilyet a környezetében. Bár egyre több uniós terv van, amely tiltaná és büntetné az álhírek terjesztését, ám lehet, hogy már késő. Korábban azt hittük, hogy a tényekkel nem lehet vitatkozni, ha más nem, a felvételek meggyőzik a kétkedőket. Hiába zengi a kórus, hogy nem süllyedünk, nem süllyedünk, a józanság is úgy jár, mint Atlantisz. Csak nincs hova menekülni... FIGYELŐ 80 év a várható élettartam az EU-ban Az előző évhez képest kismértékben, 0,9 évvel csökkent, 81,3- ról 80,4 évre a születéskor várható átlagos élettartam az Európai Unióban, a visszaesés összefügg a halálozási arány koronavírus miatti hirtelen növekedésével — közölte az EU statisztikai hivatala (Eurostat). A nőknél 83,2 év, a férfiaknál 77,5. Az EU 27 tagállamából 23-ban csökkent, kivétel Dánia, Észtország, Finnország és Ciprus. A legnagyobb csökkenést Spanyolországban regisztrálták (1,5 év), majd Belgiumban és Bulgáriában (1,3 év), illetve Olaszországban, Lengyelországban és Romániában (1,2 év). 2020-ban 5 millió 184 ezer ember halt meg az unióban, szemben a 2019-es 4,6 millióval. A növekedés oka a járvány. A születéskor várható legmagasabb élettartammal rendelkező uniós régiók Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban vannak. A sor elején a francia Korzika szigete található (84,0 év), majd a spanyolországi Baleár-szigetek (83,9 év) és a görögországi Epirusz régió (83,8). A legalacsonyabb, 72,8 éves várható élettartammal rendelkező uniós régiók mind Bulgáriában vannak. A nők várható élettartama szintén Korzika szigetén a legmagasabb (87,0 év), majd a spanyol Galícia régióban (86,7 év). A Loire és Midi-Pyrénées francia régiókban, a finn Aland-szigeteken és a görögországi Epirusz régióban egyaránt 86,4 év várható átlagos élettartamot regisztráltak. A férfiak születéskor várható élettartamának legmagasabb szintjét (81,4) a görög Epirusz régióban, az olasz Umbria régióban és a spanyol Baleár-szigeteken állapították meg. Magyarországon a születéskor várható élettartam az 1980-ban regisztrált 69,1-ről 75,7-re emelkedett 2020-ra, azonban 2019- ben 76,5 év volt. (MTI) Minden és annak ellenkezője