Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-27 / 96. szám
www.ujszo.coml 2022. április 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Zsírban a jövő Majd most kiderül, hogy a repce képes-e kihúzni minket a gödörből 7 ppen virágzott a repce, E amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy az lesz az új napraforgó. Mármint a repce. A háború hatvanegyedik napján történt, változóan felhős, langyos-szemerkélős időben, valahol a Jóreménység foka és a BAH-csomópont között, délutáni szieszta idején. Egy rozsdás korláttal megáldott fővárosi erkélyen társalogtak, Bandika egy bögre csalánteát szorongatott, Ervin pedig a gyökérpipáját tisztogatta, és azon tűnődött, megnyissa-e már az idei Virginia-szezont. Ekkor halkult el a rádióból szivárgó zene, Dögös Robi Még azt mondják nincsen cigánybáró című nótája után arról kezdtek beszélni a stúdióban, hogy egyre kevesebb a világpiacon a napraforgóolaj, ugyanis annak egy jelentős része Ukrajnából meg Oroszországból érkezett. Meg hogy pálmaolajjal sem fog lehetni helyettesíteni, mert Indonézia, a világ legnagyobb pálmaolaj-exportőre éppen most húzta be a kéziféket a pálmaolajjal kapcsolatban. Marad a repceolaj. Meg majd amit találunk, ha találunk. A repcéről úgy is osztja az észt az utóbbi években boldog-boldogtalan, hát majd most kiderül, képes-e kihúzni minket a gödörből - értettek egyet a szakértők. Ha jól tudom, ön nagy szalmakrumpli-rajongó - vette át a szót Bandika, mire Ervin bólintott, hogy igen, komoly kötődése van a forró olajban kisütött hasábburgonyához, főleg ha vékonyra klopfolt borjúhúst is felszolgálnak mellé. Egyben jelezte, hogy az olajhelyzet eszkalálódásától cseppet sem tart. Azt is mondhatnám, hogy már vártam ezt a pillanatot - hümmögött magabiztosan, és elkezdett sárga dohányleveleket morzsolni a pipája tűzterébe. Tetszik tudni, én azóta haragszom a világkereskedelemre, amióta a zsírt felváltották ezek a finomított étolajak. Sokat beszéltünk azóta a transzzsírokról, a transzfúzióról, a transzformátorokról, a transzszexualitásról, és újabban már Transznisztria is egyre többször kerül szóba. Azt viszont senki nem emlegeti, hogy ezek nélkül az olajak nélkül el lehetne ám létezni nagyon is prímán. Persze rá kellene szánni egy kis figyelmet meg időt, de szerintem menne. Bandika közben már a második csésze csalánteát szürcsölte, és csodálatának adott hangot. Úgy tetszik nekem, hogy ennyi mindenhez tetszik érteni. Sokáig nem is tudtam, miért állok még szóba önnel, hiszen egy csomó zavaró szokása van, de aztán mindig eszembe jut, hogy mennyire széles látókörűnek és tájékozottnak tetszik lenni. Szóval akkor azt mondja, hogy ne fájjon a fejünk a dráguló étolaj miatt, hanem süssünk vajon? Ervin határozottan bólintott. Igen, a vaj drágulásától felesleges tartani, hiszen az már megdrágult. Viszont nem gondolom, hogy a vajak felé kellene fordulnunk. Hisz annyiféle zsírunk van. Szerintem bennük a jövő. Hol zsírjaink domborulnak, unokáink leborulnak - írta már a költő is annak idején. A szükség pedig nagy úr. Eddig azt vettük, amit szerettünk, mostantól azt vesszük, amit kapunk. Ráadásul az sem kizárt, hogy közben rájövünk: így jártunk jobban. A szerző a Vasárnap munkatársa *!?& KOTRHA (Kotrha) Hadrendbe állítják Prométheuszt az oroszok, 600 kilométer a hatósugara Megkezdődött a legkorszerűbb légvédelmi rendszer, az Sz-500 Prometej sorozatgyártása - jelentette ki Jan Novikov, az Almaz-Antej lég- és űrvédelmi konszern vezérigazgatója a Nacionalnaja Oborona magazinnak. „Lezárult a hazai tudomány és technika legújabb vívmányait alkalmazó Sz-500-as rendszer sorozatgyártásának megszervezése. Ennek a rendszernek a harci képességei jelentősen meghaladják a korábban létrehozott légvédelmi rakétarendszerek és -komplexumok képességeit. Az Sz-500-as alkalmas rá, hogy Oroszország légvédelmi rendszerének gerincévé váljon” - idézte Novikovot az orosz lap. A főigazgató szerint az Sz-500- asokat az állami védelmi közbeszerzési megrendelésben meghatározott határidőn belül leszállítják a csapatoknak. Az Sz-500 Prometej (Prométheusz) a föld-levegő rakétarendszerek új generációjához tartozik. Sokoldalú, nagy hatótávolságú és nagy magasságban működő elfogórendszer, „fokozott rakétavédelmi képességekkel”. A rendszer hatósugara mintegy 600 kilométer. Az Sz-500-as légvédelmi eszköz állami tesztelése 2020-ban kezdődött meg. Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes akkor azt mondta, a hadsereg arra számít, hogy az első rendszereket 2021-ben kapja meg, a sorozatszállítás pedig további négy év múlva kezdődik. (MTI) világgazdaság DUDÁSTAMÁS A világgazdaság szereplői 2020 óta nem igazán jutottak friss lélegzethez. Alig mászott ki a világgazdaság az elmúlt száz év legnagyobb globális járványa által okozott gödörből, amikor Oroszország brutálisan és teljesen feleslegesen megtámadta Ukrajnát. Az orosz-ukrán háború által gerjesztett gazdasági hullámok az egész világgazdaságban gyorsan terjedtek az elmúlt hetekben, és világossá vált, hogy 2022 sem a jó hírek éve lesz. Hogy mennyit változott a világ január óta, az világosan kiolvasható a Nemzetközi Valutaalap múlt heti világgazdasági előrejelzéséből. A világgazdaság növekedése ugyan még nem állt le teljesen, de januárhoz képes az IMF csaknem egy teljes százalékponttal csökkentette az éves várható ütemet. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb gazdasági visszaesést Ukrajna és Oroszország fogja elszenvedni, de a növekedés lassulása szinte minden gazdaságában érzékelhető. Szlovákia számára nem jó hír, hogy a fejlett országok csoportjában az eurozóna legnagyobb gazdaságai lassulnak a legnagyobb mértékben, a szlovák gazdaság teljesítménye ugyanis Németországgal fonódik öszsze a legnagyobb mértékben. Az IMF elemzői ezért Szlovákia gazdasági növekedését 2,6 százalékra csökkentették, de ha elhúzódik az oroszukrán háború, nem kizárt, hogy a növekedés a 2 százalékot sem éri el. Igazán kényes helyzetben azonban a fejlődő országok vannak, amelyeket a háború gazdasági hatásai több irányból is veszélyeztetnek. A magas élelmiszer- és energiaárak a legszegényebb országok lakosságát fenyegetik a legjobban, a Világbank szerint tovább növekszik a mélyszegénységben élők száma. Az egyre dráguló élelmiszerek miatt emelkedik az éhezők száma is, ami egyre több országban növeli a társadalmi feszültségeket. Érdemes észben tartani, hogy a 2011-es arab tavaszként emlegetett kormányellenes tüntetések egyik fő mozgatórugói éppen a magas élelmiszerárak voltak. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet adatai szerint globális szinten az élelmiszerárak ma még magasabbak, ami nem jó előjel az elkövetkező hónapokra. Félő továbbá, hogy a törékenyebb fejlődő országok elvesztik a már így is nyugtalan nemzetközi befektetők bizalmát, ami akár államcsődök sorozatához vezethet. Az első államcsőd már be is következett, Srí Lanka a múlt héten jelentette be, hogy ideiglenesen beszünteti külföldi adósságai törlesztését. A több hónapja politikai és gazdasági káoszban vergődő ország kormánya bejelentette, hogy a világjárvány és az oroszukrán háború gazdasági hatásai miatt nincs elegendő külföldi valutája a törlesztörészletek fizetéséhez, és a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult gazdasági segítségért. A Bloomberg elemzői szerint legalább egy tucat további fejlődő ország van hasonló veszélyben, és államkötvényeik vásárlásáért a befektetők egyre magasabb hozamot követelnek. A világgazdaságot fenyegető kockázatok miatt a pesszimistább elemzők egyre gyakrabban emlegetik a stagflációt is, ami magas inflációval együtt járó gazdasági visszaesést jelent. Az elmúlt két évtizedben legalább Kína gyors gazdasági növekedésére lehetett számítani, de a koronavírus és a háború miatt most ezzel a világgazdasági mentőövvel sem lehet kalkulálni. Ahogy azt az IMF vezető közgazdásza megfogalmazta, egy elhúzódó orosz-ukrán háború nagymértékben hozzájárulhat a világgazdaság széttöredezettségéhez, és hosszabb időre befagyaszthatja a növekedési kilátásokat. A jó hírek jelenleg hiánycikknek számítanak, és csak bízni lehet abban, hogy a világgazdaság épségben átvészeli az elkövetkező bonyolult hónapokat. FIGYELŐ Csernobil „különös" évfordulója Tegnap volt 36 éve, hogy bekövetkezett a csernobili nukleáris katasztrófa, az évfordulónak az ad különös apropót, hogy néhány hete még lőtték az atomerőmű környékét az oroszok, majd megrongálták és részben kifosztották. „Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti Európa nukleáris biztonságát” - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos a katasztrófa évfordulóján. Hangsúlyozták: a háborúban Oroszország célba vette, elfoglalta és megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket, nem csak a csernobilit. „Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől” - fogalmaztak. Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy haladéktalanul kezdjék átgondolni, miként lehetne javítani a nukleáris létesítmények háborúval összefüggő védelmét. Az ENSZ atomenergia-ügynökségének vezetője abnormálisnak nevezte a sugárzást Csernobilban. Rafael Grossi azt mondta, a hetekig tartó orosz megszállás „nagyon veszélyes” volt. Grossi egy szakértői misszió vezetőjeként tart Csernobilba, hogy radiológiai értékeléseket végezzen. Az orosz csapatok radioaktív anyagokat loptak el Csernobilből, ahol ráadásul lövészárkokat ástak és tankokkal közlekedtek. 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást. (MTI, telex)
