Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-22 / 92. szám

8 KÜLFÖLD 2022. április 22. | www.ujszo.com Putyin parancsára blokád alatt az acélmű Friss sírok a Kijev közeli Irpinyben. Az orosz hódítók nyomán mérhetetlen pusztulás és tragédiák sora marad. [TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az oroszok szerint el­foglalták a végsőkig ellenálló Mariupol kikötővárost, Puty­in elnök parancsára a védők kezén levő Azovsztal acélmű­vet pedig blokád alá vették. A keleti luhanszki régió túl­nyomó része már az agresszor uralma alá került. Eddig több mint 5 millió ember menekült el Ukrajnából. Az orosz védelmi miniszter be­jelentette, elfoglalták Mariupolt, a „helyzet nyugodt”. Szergej Sojgu közölte, hogy több mint 142 ezer ci­vilt kimenekítettek, csaknem 1500 ukrán katona feladta magát, és több mint 2000 tovább védi az Azovsz­tal acélipari gyárat. Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök gratulált a „sikeres felszabadításhoz”, közölte az Inter­fax orosz hírügynökség. A Reuters szerint maga Putyin utasította a helyszínen lévő orosz erőket, hogy ne rohamozzák meg az Azovsztal acélműveket, a várost védő ukrá­nok utolsó bástyáját, hanem vonják inkább blokád alá, hogy „egy légy se” juthasson ki onnan. Tette ezt ál­lítólag azért, hogy amennyire lehet, szavatolja saját katonái biztonsá­gát. Putyin állítólag garanciát vál­lalt arra, hogy megkímélik a gyár­ban tartózkodók életét, ha feladják magukat. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes megerő­sítette, hogy csak négy evakuációs busznak sikerült elhagynia szerdán Mariupolt a humanitárius folyosón kereszült, vagyis a tervezett 6000 embernek csupán a töredéke jutott ki a városból. Meghalt egy idős nő, aki túlélte Mariupol náci megszál­lását a második világháborúban, közölte az ukrán külügyminiszté­rium. A 91 éves Vanda Obiedkova egy áram, víz és fűtés nélküli óvó­helyen hunyt el. Népszavazás Herszonban A Korrespondent.net híre szerint az oroszok április 27-én népsza­vazást rendezhetnek Herszonban. A dél-ukrajnai nagyvárost még már­cius elején vette be az agresszor, az­óta több alkalommal is felmerült, hogy az ismert krími, donyecki és luhanszki minták alapján itt is re­ferendumot szervezhetnek a „füg­getlenedésről”, létrehozva egy újabb „népköztársaságot” Ukrajna terüle­tén. A február 24-e óta tartó hábo­rú közvetlen előzménye a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” elismerése, illetye a velük sebté­ben megkötött együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyez­mények aktiválása volt. A herszoni népszavazás - melynek eredménye nem lehet kérdéses - a fenti példák alapján azt jelentheti, Moszkvának annak ellenére sem áll szándékában „visszaadni” a vonatkozó területeket Ukrajnának, hogy az utóbbi időben a retorikájában kifejezetten az egy­kori Donyeck és Luhanszk megyék teljes területének „felszabadítása” szerepel az első helyen. A népsza­vazási ívek nyomtatása, ha igaz, már elkezdődött a Herszon megyéhez tartozó Nova Kahovkában. Szovjet zászlók lobognak Szovjet zászlókat lehet látni több helyütt is az oroszok által elfoglalt ukrán területeken, írja a CNN. Ez összefügghet azzal, hogy közeleg az oroszoknak fontos és szimboli­kus május 9., a 2. világháborús győ­zelmük dátuma, amely ünnepnap, amelyen győzelmi napi parádékat is tart Oroszország. A brit védel­mi minisztérium tegnapi jelentése szerint Oroszország valószínűleg je­lentős sikereket szeretne felmutat­ni az éves május 9-i győzelem napi ünnepségeket megelőzően. Ez be­folyásolhatja, hogy milyen gyorsan és erőteljesen próbálnak meg műve­leteket végrehajtani az említett dá­tum előtt. Az orosz erők jelenleg a donbaszi állomáshelyekről Krama­­torszk felé nyomulnak, amelyet to­vábbra is folyamatos rakétatámadá­sok érnek. Az orosz légi tevékeny­ség továbbra is magas szintű, mivel Oroszország arra törekszik, hogy szoros légi támogatást nyújtson a kelet-ukrajnai offenzívához, hogy megsemmisítse az ukrán légvédel­mi képességeket. A luhanszki régió 80%-a orosz ellenőrzés alatt áll, állítja a terület ukrán katonai kormányzója. Szer­­hij Hajdaj, a megye katonai vezetője hozzátette, ha Ukrajna nem tanúsít ellenállást, akkor „Oroszország biz­tosan nem fog megállni, és tovább fog nyomulni”. A tisztviselő szerint az orosz hadsereg széles frontvona­lon harcol, míg az ukrán hadsereg városokban vett fel védelmi állá­sokat: „Megpróbálják bekeríteni a csapatainkat, de eddig nem jártak sikerrel. Jól haladunk a felszerelé­sük megsemmisítésével”. Hajdaj azt is mondta, nagyon súlyos a helyzet a régióban: „Luhanszk egész területét lövik, nincs biztonságos város. Az orosz hadsereg nyomul előre bármi áron, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Ez már a második hó­nap, hogy az emberek lényegében a föld alatt élnek.” Hajdaj a háború esetleges végéről azt mondta, talán egy politikai megállapodás révén megszűnhetnek az ellenségeske­dések. Viszont úgy gondolja, nehéz bízni az oroszokban: „Állandóan hazudnak. Mindenki tudja, hogy az oroszokkal kötött megállapodás annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatják.” Izjum is pokollá válhat A BBC azokról a félelmekről ír, melyek szerint a Donbasz kapujának is hívott Izjum városa hasonló sors­ra juthat, mint az a Bucsa, ahol tö­megsírokat és más, népirtásra utaló jeleket talált a települést felszabadító ukrán hadsereg. Izjum az Ukrajna második legnagyobb városának szá­mító Harkivtól délkeletre fekszik, nem messze a szeparatisták által el­lenőrzött ún. Luhanszki és Donyec­ki Népköztársaságok területétől. Sokáig heves harcok dúltak a város környékén, mígnem április 1-jén be­számolók szerint az oroszok telje­sen elfoglalták volna. Izjum kont­rollja kulcsfontosságú ahhoz, hogy a Kelet-Ukrajnában harcoló ukrán erőket bekerítse az orosz hadsereg. Bár az orosz katonák bevonulása előtt végrehajtottak evakuálásokat, még mindig körülbelül 10-15 ezer ember tartózkodik Izjumban. A vá­ros alpolgármestere hozzátette, a la­kóépületek csaknem 80 százaléka megsemmisült, a vasúti összekötte­tést pedig teljesen elvágták. Kritikusok a Kremlben Az oroszországi hatalom csúcsa­in, így a Kremlben is létezik ellenál­lás Vlagyimir Putyin háborús terve­ivel szemben, de a többség egyelőre stabilan támogatja az orosz elnököt - derül ki a Bloomberg amerikai hírügynökség elemzéséből, ami­nek különlegessége, hogy az orosz kormányzat és a nagy állami cégek 10, kulcspozícióban ülő forrásával beszéltek a készítésekor. A Bloom­­berggel szóba álló orosz vezetők ka­tasztrofális hibának tartják a hábo­rút, ami hosszú évekre vissza fogja vetni az ország fejlődését. Vagyis a Putyin-rezsim legmagasabb körei­ben is jelen van a kritikus szellem. Viszont ezek a kritikusok elismer­ték, hogy igencsak kisebbségben vannak az elnök környezetében. A tíz megkérdezett közül többen is osztották azt a félelmet, hogy ha Putyin úgy érzi, végképp elakadhat az általa történelmi jelentőségűnek tartott hadjárat, elrendelheti taktikai atomfegyverek bevetését is. Ezek az interkontinentális ballisztikus ra­kétákra szerelt, ún. stratégiai atom­fegyvereknél kisebb, de ugyanolyan elven működő bombák és rakéták. A bennfentesek szerint az orosz elit köreiben továbbra is általános Pu­tyin háborújának támogatása. Nem­csak a hivatalos megnyilatkozása­ikban, hanem a színfalak mögött is elfogadják azt a Kreml által terjesz­tett narratívát, hogy a Nyugattal va­ló összecsapás elkerülhetetlen, és hogy az orosz gazdaság képes lesz alkalmazkodni a szankciókhoz. Az ENSZ menekültügyi főbiztos­ságának (UNHCR) adatai szerint az orosz-ukrán háború miatt már 5 020 000 ember menekült el Ukraj­nából. Ebben benne van több mint 218 ezer külföldi is, akik tanultak az országban vagy menekültként vál­laltak ott munkát. Az elmenekültek 90 százaléka nő és gyerek. Ukrajnán belül további 7,1 millió ember me­nekült máshová. Tehát az ország 44 milliós lakosságának bő egynegye­de vagy külföldre vagy az országon belül más térségbe menekült. Németország év végéig leállítja az Oroszországból származó kő­­olajimportot -jelentette ki Annale­­na Baerbock német külügyminisz­ter. „Nyárra a felére csökkentjük az olajat, és év végére nullánál le­szünk, majd a földgáz következik, egy közös európai menetrendben, mert az Európai Unió teljes kilépése az orosz energiafüggésből a közös erőnk” - tette hozzá a német szak­­miniszter. (MTI, Tx, 444, ű) A francia elnökjelölti vita után Macron tovább növelte előnyét Négy nappal a francia elnök­választás előtt a kát jelölt, Emmanuel Macron ás Mari­ne Le Pen tévévitát folytatott. A legfontosabb kérdések a megélhetés, a klímaváltozás, Oroszország ás a bevándorlás voltak. Úgy tűnik, hogy a je­lenlegi államfő jál szerepelt, így növelheti előnyét. Párizs. Az elnökjelölti vita leg­fontosabb kérdései a francia vásár­lóerő, a környezetvédelem, a társa­dalmi modell (nyugdíj, egészség­ügy, eltartottság), az orosz-ukrán konfliktus, az oktatás, valamint a biztonság és a bevándorlás voltak. Mindkét fél azon a véleményen volt, hogy Franciaország támogassa Uk­rajnát fegyverrel, pénzzel, és azzal, hogy fogadja a menekülteket. Em­manuel Macron államfő a téma kap­csán támadásba lendült: felemleget­te Le Pen, a Nemzeti Tömörülés el­nőké orosz kapcsolatait, például azt, hogy 2015-ben egy orosz banktól vett fel kölcsönt, amit még mindig törleszt. „Ön az orosz hatalomtól és Putyintól függ” - mondta Macron. Macron a Mészáros Lőrinc milliár­dos által birtokolt MKB Banktól fel­vett hitelt is megemlítette, egy lapon az orosz bankokéval. Le Pen tagad­ta, hogy az orosz kölcsön lett volna a jutalma azért, mert 2014-ben elis­merte a Krím megszállását. A korábban a szélsőjobbról indult elnökjelölt közölte, „nincs európai szuverenitás, mert nincs európai nép”, ugyanakkor kijelentette, nem akarja kiléptetni az országot az EU- ból. „Nem akar többé kilépni Eu­rópából? Akkor a programjának 80 százaléka megváltozott, ez jó hír” - szúrt oda Macron Le Pennek, az­zal kapcsolatban, hogy 5 évvel ko­rábban a Nemzeti Tömörülés még ki akart lépni az EU-ból. A jelenle­gi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a szerda esti vitában a jobboldali szuvere­­nista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39%-a sza­vazott. A két jelölt közel 3 órát vi­tázott, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben és szak­szerűbben, bár a két teljesen külön­böző világkép szembesítése során felerősödtek a nézeteltérések kette­jük között. A vasárnapi 2. forduló előtt a legfrissebb, még a tévévita előtt készült felmérések Emmanu­el Macron 54-56,5%-os győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szava­zatok 43,5-46%-ára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett. A francia elnökválasztás messze nem csak belpolitikai esemény. Az orosz-ukrán háború csak növelte a választás nemzetközi tétjét. Az im­már nem Angela Merkel vezette, az orosz gáztól függő Németország el­múlt hetekben mutatott feltűnő bi­zonytalankodása felértékelte Fran­ciaország amúgy is komoly uniós súlyát. Egyben még inkább kulcs­kérdéssé tette, hogy a Putyin és Or­bán által finanszírozott Le Pen vagy Macron határozza meg a következő öt év francia külpolitikáját. Le Pen győzelme azért is lehetne azonna­li hatással a háborúra, illetve a Pu­­tyin-rezsimmel szembeni európai egységre, mert a szélsőjobbos jelölt, ha nem is léptetné ki a franciákat a NATO-ból, de lazítaná a viszonyt a szervezettel. (mti, Tx, 444) Emmanuel Macron és Marine Le Pen. Nagyon nem mindegy, ki győz. (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom