Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-19 / 89. szám

KULTÚRA www.ujszo.coml 2022. április 19. 5 Kassán két év után végre bemutatják a Parasztoperát JUHÁSZ KATALIN Ezt a „népies-zenés krimiballadáját" remekműnek tartja a szakma (Fotó: Németi Róbert) De ezt majd csak akkor hiszem el, ha csütörtök este ott ülök a nézőté­ren. És gondolom, így van vele a rendező, Ródli Károly is, akinek két év­vel ezelőtt a kassai Pa­rasztopera lett volna az első kőszínházi bemu­tatója. Nála pechesebb pályakezdőről nem tu­dok a szakmában. Pintér Béla és Darvas Be­nedek kultikus „népies-zenés krimiballadája”, a Paraszt­opera 2020 tavaszi premi­ert elsöpörte a pandémia el­ső hulláma. Tartottak ugyan egy zárt körű házi bemutatót a Thália Színházban, de kö­zönséget nem engedhettek be. Szerencsére többkamerás felvétel is készült, amelyet jó­val később, októberben online megnézhettek az érdeklődők. Néhány óvatos vidéki kiuta­zás is volt a szerződéses köte­lezettségek miatt, majd tavaly nyáron eljátszották a kisvárdai fesztiválon, ahol csupa pozi­tív kritikát kaptak - a szak­emberek többsége a kiváló csapatmunkát emelte ki. De ezt a csapatmunkát is nehezí­tette egy fájdalmas veszteség: tavaly áprilisban, 47 évesen, koronavírus utáni tüdőgyul­ladásban meghalt az élőzenés előadás zenei rendezője és zongoristája, Látó Richárd. A csütörtöki bemutatót az ő emlékének szenteli a Thália társulata. „A Parasztoperát szinte pontosan húsz éve mutatta be Pintér Béla és Társulata a szerző rendezésében, azóta is töretlen sikerrel játsszák, leg­alább egy tucat színházban mutatták be a legkülönfélébb koncepciókban határon innen és túl, neves és eltérő gondol­kodású rendezők. A szakma egyöntetű véleménye szerint az újkori magyar színháztör­ténet egyik megkerülhetetlen remekművéről van szó, mely a maga egyedi hangjával, stí­lusával, színházfölfogásával új és új produkciók létrejöttét inspirálja - fejtegette Forgács Miklós dramaturg, majd így folytatta: - A darab szexepil­­jét az adja, hogy Pintér Béla szerint a különböző hagyomá­nyok, mint a népballada, az opera, a krimi, az anekdota, a jelenkor eklekticizmusa jó érzékkel gátlástalanul össze­­keverhetőek, nem kell a tradí­cióhoz ájult tisztelettel viszo­nyulni, nem kell a stílusok ve­gyítésétől félni, nem kell attól tartani, hogy a szatíra, az iró­nia, a melodráma és a szenve­délyes érzelmek ne férnének meg egy előadásban.” Rédli Károly az egyik leg­izgalmasabb magyar színhá­zi alkotónak tartja Pintér Bé­lát. Szerinte a Parasztopera elsősorban a felelősségválla­lásról szól. „Olyan világban élünk, amikor mindenkinek megvannak a nézetei, a ha­tározott véleménye. Ezek sa­játjaink, vagy valaki elültette bennünk, a szülők, a szűkebb, vagy tágabb környezet, meg­határozó a származás, a közeg, ahol szocializálódtunk, ezeket a tényezőket gyakran nem is tudatosítjuk. Nézeteink sok­szor dezinformációk. Ezzel végül is nincs is baj, ha fele­lősséget vállalunk értük. De a közösségi oldalakon, a világ­hálón sok a felelőtlen irogatás, az anonimitásba burkolózás, a kitalált profilok mögé rejtő­zés, hogy harsányan hangoz­tatja, mégis szégyelli nézeteit, végeredményben nem vállalja a tetteit.” A fiatal rendező az eltelt két év alatt a körülmények elle­nére rengeteget dolgozott, kö­zel egy tucat bemutatója volt szerte az országban. Emellett ledoktorált a pozsonyi szín­­művészeti egyetemen, tanít a pozsonyi konzervatóriumban, együttműködik a Pozsonyban tanuló magyar színművész­hallgatókkal, magyar színda­rabokat fordít szlovákra (ha­marosan két ilyen fordításkö­tetet is megjelenik), előadásait nemzetközi színházi fesztivá­lokra hívják meg. A Parasztopera szereplőgár­dája: Rubóczki Márkó, Nagy Kornélia, Nádasdi Péter, Lató­­cky Katalin, Szabadi Emőke, Illés Oszkár, Öllé Erik és Bo­­csárszky Attila, valamint ven­dégként Stehlárik Viktória. A zenekar tagjai: Bertók István - zongora, Lukás Rác - hegedű, Fekete Barbara Zita, Dövényi Gergely, Sárközi Pál - brácsa, Miriam Bencová, Radovan Pristás - nagybőgő. Az előa­dás díszlet- és jelmeztervezője Gadus Erika volt, zenei veze­tője Látó Richárd, a színpadi mozgásért Richtarcsík Mihály felelt, a fénymester Majoros Róbert volt, a rendezőasszisz­tensi feladatokat Illés Oszkár látta el, az előadás drama­turgja Forgács Miklós volt. Emlékház lesz a színésznő szülőházából Mintegy kétmilliárd fo­rintból hozzák létre a Kovács Sándor-Törő­­csik Mari Házat a Heves megyei Pály községben. Az egykori moziépület négy falát a művésznő nagyapja iránti tiszte­letből megtartják. A magyar kormány még 2018-ban, a kétszeres Kos­­suth-díjas Törőcsik Mari éle­tében döntött úgy, hogy Tö­rőcsik Mari Házat alakítanak ki. Helyszínként a művésznő nagyapja, Kovács Sándor által épített mozi telkét és az egy­kor azzal összefüggő, később külön helyrajzi számú telket jelölték ki, amelyek ekkor még önkormányzati tulajdon­ban voltak. Az eredeti tervek szerint a Kiskorától a színpadról álmo­dozott (Fotó: Somogyi Tibor) 1026 négyzetméteres, műve­lődési házként működő épüle­tet ingyen vette volna át az ál­lam, ezt azonban nem tudták megoldani, legalábbis erre en­ged következtetni, hogy tavaly szeptemberben már vásárlás­ról vagy kisajátításról döntöt­tek. Az eljárás április elején zárult, a tervezési és kivitele­zési munkákat a budapesti EB Hungary Invest Kft. végzi el nettó 1,8 milliárd forintért — tudta meg az RTL Klub. A beszámoló szerint az el­járásban az épületet Kovács Sándor-Törőcsik Mari Ház­ként említik. A dokumentáci­óban alapozás nélküli falakat és kétséges tetőszerkezetet említenek, amelyeket elbon­tanak, kivéve az egykori mo­ziépület négy falát, ezeket a Kovács Sándor iránti tiszte­letből megtartják. A tervek szerint az épü­let helyére egy U alakú, lép­tékében és formavilágában a Kovács-féle épületet idéző közművelődési épületet alakí­tanak ki. A Kovács Sándor-Törőcsik Mari Házban em­lékszoba, közösségi könyv­tár, ruhatár és irodák is helyet kapnak. A nagyteremben egy színpadot alakítanak ki, va­lamint vendégszobákat is be­rendeznek az emlékházban, az odalátogató diákok és tu­risták számára. Törőcsik Mari 1935. no­vember 23-án született a Heves megyei Pélyen, ahol 15 éves koráig nevelkedett. Nagyapja mozit üzemeltetett a településen. Kovács Sándor 1927-ben Heves megyében először ide építtetett villany­­világítással felszerelt színpad­termet. A fiatal Törőcsik Mari sok időt töltött itt, szinte min­den filmet megnézett, és kis­korától kezdve arról ábrándo­zott, hogy egyszer majd híres színésznő lesz. (juk) Ponuka tovaru platí od 19.4 do 24.4.2022 alebo do vyptedanía zásob. Chyby v tlaci vyhradené. Ceny sú bez dekorácie. Firma LIDL si vyhradzuje právo zinien v baleniach a variantoch ponúkaného tovaru. Odber moiny len v obvykiom mnozstve. DP220194

Next

/
Oldalképek
Tartalom