Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-16 / 88. szám
www.ujszo.coml 2022. április 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Húsvét előtt LAKATOS KRISZTINA erdán reggel háromf > szór nyomta ki a i m szundit, mindig újra mLtá megfontolva, hogy busz legyen vagy autó. 7.50-kor végül döntött: megérdemel még egy kis alvást. Ezért kiugrott az ágyból, gyorsan összekapta magát és leszaladt a buszmegállóba. Valamikor remekül tudott aludni a buszon, begubózva, az ablaknak dőlve. Pozsonyig másfél óra - tiszta nyereség. Most azonban csak nem bírta elérni a pihentető fázist. Éppen csak addig a pontig volt képes lenyomni magát, amikor már nem számít vontatott kínszenvedésnek az út minden egyes kilométere, de a külső ingerek újra és újra megakasztják az alább merülést. Ezzel együtt Szerdahelyig tulajdonképpen békésen telt az út, csak pár apró morgás, rángás jelezte, hogy a jármű ura ma valószínűleg bal lábbal kelt fel. Van ilyen, neki sem könnyűek a reggelek, mélázott magában. Szerdahelyen előtt egy hirtelen fékezés ragadta ki a közeledő belső békéből. A peron felé kanyarodtában állt meg a busz, hogy felvegye kolléga Józsit: „Szálljál már föl, ezeknek magyarázzam, hogy ne üljenek ide... Üljél már le!” Aztán volt valami kis fennakadás az utasok körül, minek következtében a sofőr kénytelen volt leszállni és kinyitni a csomagteret. „Ezek is itten... csak a gond van velük. Ide jönnek, aztán ingyen utazgatnak... Neked ki ad valamit ingyen?” Hogy ezek az ezek kicsodák, pár pillanattal később derült ki, amikor elöl felcsattant az üvöltés, „Hé, maszka!”, amire hátulról egy mentegetőző női hang felelt, „Izvinyitye, izvinyitye!” A busz lassan elindult, az ezek-monológból már csak foszlányok jutottak el hozzá. Éppen csak követhetők voltak a témaváltások, amikor egy apró történet idéződött fel a múltkoriban hazafuvarozott falubeliről, majd a pozsonyiakra terelődött a szó: „Eladják a lakásukat, megvesznek itt lent mindent, és még pénzük is marad. Aztán panaszkodnak, hogy miért magyarul hirdetnek. Érted?! Nem az a bajuk, hogy miért nem hirdetnek szlovákul is. Hanem hogy miért hirdetnek magyarul.” És hogy ennek nyomatéka is legyen: a következő faluban agglomerációs szlovák srác szállt fel, kisebb gördeszkát szorongatva. Nem, ezen a járaton nem kap diákjegyet. Amúgy a sportszerért is fizetni kell. És ne szórakozzunk itt a centekkel, legfeljebb tíz darab pénzérmét köteles elfogadni, slussz passz. No, azért! Ó, közép-európai frusztrációink minden bája, gyere, gyere, gondolta magában cinikusan, amint megpróbált tatuvá gömbölyödve az ablakhoz tapadni, hogy kimaxolja azt a hátralevő harminc-negyven percet. Több-kevesebb sikerrel. Pozsonyban pillantotta meg az első epizód szereplőit. Két, nagyjából harmincas nő, az egyik karján kisgyerek, a másik ügyetlen szögben, gyakorlatilag négykézláb próbált kirángatni egy utazáshoz valóban nem ideális, batár nagy, összecsukott babakocsit. A sofőr türelmetlenül vibrálva álldogált, a testtartása pontosan kommunikálta a késztetést: rég le kellett volna csapni a csomagtér tetejét. Már elléptében végül mégiscsak vett egy félfordulatot, odahajolt, megragadta a hátsó tengelyt, és ahogy a másik fél regisztrálta a segítő kéz megjelenését, együtt kirántották az eszközt a járdára. Másnap elmesélte az egészet az anyjának. Milyen ostoba helyzet, hogy amikor a nő megköszönte a segítséget, fogalma sem volt, mit lehetne válaszolni a szpaszibára. Jobb híján egy pillanatra megérintette a karját, aztán már ott sem volt. Érre azt kell mondani, hogy pazsalujszta, mondta az anyja. Az ő generációjuknak nyilván jobban becsípődött az orosz, gondolta. És valószínűleg tényleg, mert az anyja rögtön azzal folytatta, hogy nem azért, de te mit gondolsz Zelenszkij követelőzéséről. Nem. De csak azt akartam mondani... Elmondhatod, ha előbb öt percig fikázod Putyint. Ez nagyjából a beszélgetés végét jelentette. Összekapta a gyerekeket, mert még egy csomó mindent venni kellett az ünnepekre. Kölnit nem kapott. Kiment a divatból, mint az emberiesség minimuma, mormolta magában, de aztán elszégyellte magát. Nagy szavak, aztán meg mi van. Vett három doboz madársalátát. Az jól mutat a tányéron. Fürjtojással. Már nemcsak decemberi Mikulások másznak a házfalakon, hanem húsvéti műnyulak is (TASR/AP-felvétel) Ukrajnai romák magyar útlevéllel Ukrán-magyar kettős állampolgárságú, de magukat magyar útlevéllel igazoló menekültek nem számíthatnak hatósági segítségre Csehországban - közölte Vít Rakuáan cseh belügyminiszter. A Právo című lap azt írta, a cseh hatóságok az Ukrajnából menekült romáknál szembesültek a kettős állampolgárság problémájával. „A magukat magyar útlevéllel igazolok nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre, csak ukrán állampolgárok” - szögezte le a miniszter. Megjegyezte: ezen romáknak Magyarországtól kellene segítséget kérni. Rakuäan szerint mintegy 1200 ukrajnai roma érkezett Csehországba, a fő gond, hogy a nagy, olykor 20-30 fős családoknak igen nehéz megfelelő közös szállást találni. Emil Voráé, a Khamoro civil szervezet igazgatója szerint az ukrajnai roma menekültek egy része nem beszéli sem a roma, sem az ukrán, sem az orosz nyelvet, csak magyarul tud. így az is probléma, hogy a kiadott tájékoztatók ukrán nyelvűek, így azokat nem értik. A belügyi és a munkaügyi tárca, illetve a civil szervezetek megvitatták az ukrajnai roma menekültekkel kapcsolatban felmerült problémákat, és megállapodtak egy speciális segélyprogramban. Ennek része, hogy családonként az ország különböző régióiban helyezik el őket, hogy megakadályozzák elszigetelt roma gettók kialakulását. A prágai sajtóban megjelent információk szerint az ukrajnai, kárpátaljai roma magyar menekültek száma néhány százra tehető. (MTI) Zaklatott világunkban növekszik azoknak a hatalmon levő politikusoknak a száma, akik a hazugságokat igazságként kikiáltó propaganda műfajában Goebbels tanítványai. A hírhedt náci propagandafőnök módszereit Vlagyimir Putyin is követi. Tavaly a NATO alakulatainak kivonását követelte Közép-Kelet-Európából, és megfenyegette Ukrajnát a katonai szövetségbe való belépési szándéka miatt. Nyomatékül több mint százezer katonát sorakoztatott fel az ukrán határnál. Akkor még a külügyminiszterével azt ismételgették, nem akarnak háborút, holott jól tudták, hogy ultimátumszerű feltételeiket szuverén állam nem teljesítheti. Aztán eljött február 24-e, és az orosz elnök bejelentette Ukrajna megtámadását, amelynek célja szerinte az ukrajnai nacionalizmus és a fasiszta eszmék felszámolása, a szomszédos ország lefegyverzése, valamint a dombaszi orosz kisebbség megvédése. „Nem volt más választásunk”- magyarázza azóta is. Ami szemenszedett hazugság, hiszen egyetlen ország sem fenyegette, nem is provokálta Oroszországot. Putyin a civil lakosság megkímélését is ígérte, aztán a katonái lakótömböket, még kórházakat is bombáztak, védtelen menekülőket is lőttek - bár a moszkvai vezetés mindezt tagadja vagy megrendezett színjátéknak nevezi. Mindkét mentegetőzése teljesen valószínűtlen, az ukránok aligha vetemednének arra, hogy sajátjaikat öljék vagy aljas célokra használják. A bucsai polgárok bestiális lemészárlása, a kramatorszki rakétatámadás és a még feltáratlan orosz gaztettek is bekerülnek a világtörténelem legsötétebb lapjaira. Lidicéhez. Tito bandájának a vajdasági magyarok és németek tömeges meggyilkolásával, ártatlan magyar fiatalok pozsony-ligetfalui lemészárlásával, az amerikaiak vietnámi rémtetteivel, a srebrenicai, az aleppói vérengzésekkel, számos más ország, illetve település tragédiájával együtt. Mára sok politikus döbbent rá, hogy bedőlt az orosz elnök ravasz politikájának, amellyel agresszív céljait igyekezett palástolni. Angela Merkel úgy hitte, gazdasági kapcsolataik révén a demokratikus országok felé édesgetheti a moszkvai diktátort, megfeledkezve arról, hogy földgázzal, kőolajjal zsarolni is lehet. Súlyos politikai vakságát Frank-Walter Steinmeier német államfő már beismerte. „Kijózanodtunk Putyinból” - közölte számos európai közéleti személyiséghez hasonlóan Eduard Heger. Sajnos Orbán Viktor még nem jutott el idáig. Március 3-án adott interjújában szavahihető személynek nevezte Putyint, a már dúló háborúról hallgatott. Azóta telefonon azonnali tűzszünetről is beszélt vele, amit Putyin nem fogadott el, miként a francia elnök és az osztrák kancellár hasoníó felvetését sem. Szijjártó Péter Kolozsvárott még tegnapelőtt is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem szállít fegyvereket, ilyen rakományt sem enged át Ukrajnába. Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos hétfőn viszont megismételte, hogy Magyarország légterén keresztül folyamatosan szállítanak fegyvereket Kijevnek, ám a repülők Lengyelországban szállnak le, mert az ungvárin kívül az oroszok minden ukrajnai repülőteret lebombáztak. „A magyar kormány fizeti a közös fegyvervásárlás költségeinek rá eső részét” - tájékoztatott az uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos. Az orosz-ukrán háború nemcsak a csatatereken zajlik, hanem a digitális térben igazsággá kikiáltott hazugságokkal, álhírekkel is. Ebben az információs dzsungelben nem könnyű eligazodni. A Focus ügynökség felmérése szerint Szlovákia lakosságának 27,6 százaléka ma is pozitívan értékeli Putyin ténykedését. Tavaly márciusban ugyan még 55 százaléknyian vélekedtek így, de a jelenlegi adat legalábbis elgondolkoztató. Jaroslaw Kaczynski befolyásos lengyel politikus ugyan Szijjártó Péternek szánta, de akár Putyin külföldi híveire is vonatkozhat minapi kifakadása: „Ha nem látja a valóságot, sürgősen forduljon szemorvoshoz!” Annyit tehetünk hozzá, hogy húsvétkor talán lesz időnk tények alapján mérlegelni, vajon ebben a háborúban kinek higgyünk. FIGYELŐ a teljes rendszert körülbelül egy éven belül üzembe helyezik. A lap szerint lézeres védelmi rendszereket terveznek a háborúban manőverező szárazföldi erők számára, és létrehozzák a repülőgépről indítható lézersugarat is, támadóeszközként. Izrael a lézerágyúkat első lépésben a gázai határra telepíti az Izraelre kilőtt rakéták, drónok és aknalövedékek ellen. Az új védelmi fegyverek fókuszált, nagy hatótávolságú, 100 kilowatt erősségű lézersugarakat használnak, amelyek 10 kilométeres hatótávolságig képesek a lövedékek megsemmisítésére. A jelenlegi Vaskupola légvédelmi rendszertől eltérően a Fénypajzs képes a rakétákat már az ellenséges terület felett elfogni, és nincs szükség a méregdrága elfogórakétákra. Egy lézeres elfogáshoz csupán mintegy 3 euróba kerülő elektromosság szükséges. (mti) Letesztelték a lézeres légvédelmet A világon elsőként sikeresen tesztelték Izraelben a lézeres légvédelmi rendszert - írta a Jediót Ahronót újság. A Rafael Advanced Defense Systems fegyvergyártó mérnökei sikeres teszteket hajtottak végre repeszek, rakéták, páncéltörő rakéták és drónok elfogására. A lézersugaras légvédelmi rendszer részeit hamarosan átadják a légierőnek, amely felállít egy „Fénypajzs” egységet. „Világviszonylatban is történelmi eseményről van szó, először képes egy ország elfogó energiafegyverekkel harcolni” - jelentette ki Janiv Rotem, a védelmi minisztérium fejlesztési osztályának vezetője. Nagy teljesítményű, száz kilowattos lézersugár-kilövőről van szó, Kinek 1_ ■ | IKK y 11111% ■ SZILVÁSSY JÓZSEF
