Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-16 / 88. szám

www.ujszo.coml 2022. április 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Húsvét előtt LAKATOS KRISZTINA erdán reggel három­­f > szór nyomta ki a i m szundit, mindig újra mLtá megfontolva, hogy busz legyen vagy autó. 7.50-kor vé­gül döntött: megérdemel még egy kis alvást. Ezért kiugrott az ágyból, gyorsan összekapta magát és lesza­ladt a buszmegállóba. Valamikor remekül tudott aludni a buszon, begubózva, az ablaknak dőlve. Pozsonyig másfél óra - tiszta nyereség. Most azonban csak nem bírta elérni a pihentető fázist. Éppen csak addig a pontig volt képes le­nyomni magát, amikor már nem szá­mít vontatott kínszenvedésnek az út minden egyes kilométere, de a kül­ső ingerek újra és újra megakaszt­ják az alább merülést. Ezzel együtt Szerdahelyig tulajdonképpen béké­sen telt az út, csak pár apró morgás, rángás jelezte, hogy a jármű ura ma valószínűleg bal lábbal kelt fel. Van ilyen, neki sem könnyűek a regge­lek, mélázott magában. Szerdahelyen előtt egy hirtelen fékezés ragadta ki a közeledő belső békéből. A peron felé kanyarodtában állt meg a busz, hogy felvegye kollé­ga Józsit: „Szálljál már föl, ezeknek magyarázzam, hogy ne üljenek ide... Üljél már le!” Aztán volt valami kis fennakadás az utasok körül, minek következté­ben a sofőr kénytelen volt leszáll­ni és kinyitni a csomagteret. „Ezek is itten... csak a gond van velük. Ide jönnek, aztán ingyen utazgatnak... Neked ki ad valamit ingyen?” Hogy ezek az ezek kicsodák, pár pillanat­tal később derült ki, amikor elöl fel­csattant az üvöltés, „Hé, maszka!”, amire hátulról egy mentegetőző női hang felelt, „Izvinyitye, izvinyitye!” A busz lassan elindult, az ezek-monológból már csak foszlá­nyok jutottak el hozzá. Éppen csak követhetők voltak a témaváltások, amikor egy apró történet idéződött fel a múltkoriban hazafuvarozott falubeliről, majd a pozsonyiakra te­relődött a szó: „Eladják a lakásukat, megvesznek itt lent mindent, és még pénzük is marad. Aztán panaszkod­nak, hogy miért magyarul hirdetnek. Érted?! Nem az a bajuk, hogy miért nem hirdetnek szlovákul is. Hanem hogy miért hirdetnek magyarul.” És hogy ennek nyomatéka is legyen: a következő faluban agglomerációs szlovák srác szállt fel, kisebb gör­deszkát szorongatva. Nem, ezen a járaton nem kap diákjegyet. Amúgy a sportszerért is fizetni kell. És ne szórakozzunk itt a centekkel, legfel­jebb tíz darab pénzérmét köteles el­fogadni, slussz passz. No, azért! Ó, közép-európai frusztrációink minden bája, gyere, gyere, gondolta magában cinikusan, amint megpró­bált tatuvá gömbölyödve az ablak­hoz tapadni, hogy kimaxolja azt a hátralevő harminc-negyven percet. Több-kevesebb sikerrel. Pozsonyban pillantotta meg az el­ső epizód szereplőit. Két, nagyjából harmincas nő, az egyik karján kis­gyerek, a másik ügyetlen szögben, gyakorlatilag négykézláb próbált kirángatni egy utazáshoz valóban nem ideális, batár nagy, összecsukott babakocsit. A sofőr türelmetlenül vibrálva álldogált, a testtartása pon­tosan kommunikálta a késztetést: rég le kellett volna csapni a csomag­tér tetejét. Már elléptében végül mégis­csak vett egy félfordulatot, odaha­jolt, megragadta a hátsó tengelyt, és ahogy a másik fél regisztrálta a segí­tő kéz megjelenését, együtt kirántot­ták az eszközt a járdára. Másnap elmesélte az egészet az anyjának. Milyen ostoba helyzet, hogy amikor a nő megköszönte a segítséget, fogalma sem volt, mit le­hetne válaszolni a szpaszibára. Jobb híján egy pillanatra megérintette a karját, aztán már ott sem volt. Érre azt kell mondani, hogy pa­­zsalujszta, mondta az anyja. Az ő generációjuknak nyilván jobban becsípődött az orosz, gondolta. És valószínűleg tényleg, mert az any­ja rögtön azzal folytatta, hogy nem azért, de te mit gondolsz Zelenszkij követelőzéséről. Nem. De csak azt akartam mondani... Elmondhatod, ha előbb öt percig fikázod Putyint. Ez nagyjából a beszélgetés végét jelentette. Összekapta a gyerekeket, mert még egy csomó mindent venni kellett az ünnepekre. Kölnit nem ka­pott. Kiment a divatból, mint az em­beriesség minimuma, mormolta ma­gában, de aztán elszégyellte magát. Nagy szavak, aztán meg mi van. Vett három doboz madársalátát. Az jól mutat a tányéron. Fürjtojással. Már nemcsak decemberi Mikulások másznak a házfalakon, hanem húsvéti műnyulak is (TASR/AP-felvétel) Ukrajnai romák magyar útlevéllel Ukrán-magyar kettős állam­polgárságú, de magukat ma­gyar útlevéllel igazoló me­nekültek nem számíthatnak hatósági segítségre Cseh­országban - közölte Vít Ra­­kuáan cseh belügyminiszter. A Právo című lap azt írta, a cseh hatóságok az Ukrajnából menekült romáknál szembesültek a kettős ál­lampolgárság problémájával. „A magukat magyar útlevéllel igazo­lok nem jogosultak ideiglenes vé­delemre, sem szociális segélyekre, csak ukrán állampolgárok” - szö­gezte le a miniszter. Megjegyezte: ezen romáknak Magyarországtól kellene segítséget kérni. Rakuäan szerint mintegy 1200 ukrajnai roma érkezett Csehországba, a fő gond, hogy a nagy, olykor 20-30 fős csalá­doknak igen nehéz megfelelő közös szállást találni. Emil Voráé, a Khamoro civil szer­vezet igazgatója szerint az ukrajnai roma menekültek egy része nem be­széli sem a roma, sem az ukrán, sem az orosz nyelvet, csak magyarul tud. így az is probléma, hogy a kiadott tá­jékoztatók ukrán nyelvűek, így azo­kat nem értik. A belügyi és a munka­ügyi tárca, illetve a civil szervezetek megvitatták az ukrajnai roma me­nekültekkel kapcsolatban felmerült problémákat, és megállapodtak egy speciális segélyprogramban. Ennek része, hogy családonként az ország különböző régióiban helyezik el őket, hogy megakadályozzák elszigetelt roma gettók kialakulását. A prágai sajtóban megjelent információk sze­rint az ukrajnai, kárpátaljai roma ma­gyar menekültek száma néhány száz­ra tehető. (MTI) Zaklatott világunkban növekszik azoknak a hatalmon levő poli­tikusoknak a száma, akik a hazugságokat igazságként kikiáltó propaganda műfajában Goebbels tanítványai. A hírhedt náci propagandafőnök módszereit Vlagyimir Putyin is követi. Ta­valy a NATO alakulatainak kivonását követelte Közép-Kelet-Európából, és megfenyegette Ukrajnát a katonai szövetségbe való belépési szándéka miatt. Nyomatékül több mint százezer katonát sorakoztatott fel az ukrán határnál. Akkor még a külügyminiszterével azt ismételgették, nem akar­nak háborút, holott jól tudták, hogy ultimátumszerű feltételeiket szuverén állam nem teljesítheti. Aztán eljött február 24-e, és az orosz elnök bejelentette Ukrajna meg­támadását, amelynek célja szerinte az ukrajnai nacionalizmus és a fasisz­ta eszmék felszámolása, a szomszédos ország lefegyverzése, valamint a dombaszi orosz kisebbség megvédése. „Nem volt más választásunk”- magyarázza azóta is. Ami szemenszedett hazugság, hiszen egyetlen ország sem fenyegette, nem is provokálta Oroszországot. Putyin a civil lakosság megkímélését is ígérte, aztán a katonái lakótömböket, még kór­házakat is bombáztak, védtelen menekülőket is lőttek - bár a moszkvai vezetés mindezt tagadja vagy megrendezett színjátéknak nevezi. Mindkét mentegetőzése teljesen valószínűtlen, az ukránok aligha vetemednének arra, hogy sajátjaikat öljék vagy aljas célokra használják. A bucsai polgá­rok bestiális lemészárlása, a kramatorszki rakétatámadás és a még feltá­ratlan orosz gaztettek is bekerülnek a világtörténelem legsötétebb lapjai­ra. Lidicéhez. Tito bandájának a vajdasági magyarok és németek tömeges meggyilkolásával, ártatlan magyar fiatalok pozsony-ligetfalui lemészár­lásával, az amerikaiak vietnámi rémtetteivel, a srebrenicai, az aleppói vé­rengzésekkel, számos más ország, illetve település tragédiájával együtt. Mára sok politikus döbbent rá, hogy bedőlt az orosz elnök ravasz po­litikájának, amellyel agresszív céljait igyekezett palástolni. Angela Mer­kel úgy hitte, gazdasági kapcsolataik révén a demokratikus országok felé édesgetheti a moszkvai diktátort, megfeledkezve arról, hogy földgázzal, kőolajjal zsarolni is lehet. Súlyos politikai vakságát Frank-Walter Stein­meier német államfő már beismerte. „Kijózanodtunk Putyinból” - közöl­te számos európai közéleti személyiséghez hasonlóan Eduard Heger. Saj­nos Orbán Viktor még nem jutott el idáig. Március 3-án adott interjújában szavahihető személynek nevezte Putyint, a már dúló háborúról hallgatott. Azóta telefonon azonnali tűzszünetről is beszélt vele, amit Putyin nem fo­gadott el, miként a francia elnök és az osztrák kancellár hasoníó felveté­sét sem. Szijjártó Péter Kolozsvárott még tegnapelőtt is azt hangsúlyoz­ta, hogy a magyar kormány nem szállít fegyvereket, ilyen rakományt sem enged át Ukrajnába. Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai biz­tos hétfőn viszont megismételte, hogy Magyarország légterén keresztül folyamatosan szállítanak fegyvereket Kijevnek, ám a repülők Lengyelor­szágban szállnak le, mert az ungvárin kívül az oroszok minden ukrajnai repülőteret lebombáztak. „A magyar kormány fizeti a közös fegyvervá­sárlás költségeinek rá eső részét” - tájékoztatott az uniós külügyi és biz­tonságpolitikai biztos. Az orosz-ukrán háború nemcsak a csatatereken zajlik, hanem a digi­tális térben igazsággá kikiáltott hazugságokkal, álhírekkel is. Ebben az információs dzsungelben nem könnyű eligazodni. A Focus ügynökség felmérése szerint Szlovákia lakosságának 27,6 százaléka ma is pozitívan értékeli Putyin ténykedését. Tavaly márciusban ugyan még 55 százalék­nyian vélekedtek így, de a jelenlegi adat legalábbis elgondolkoztató. Jaroslaw Kaczynski befolyásos lengyel politikus ugyan Szijjártó Péter­nek szánta, de akár Putyin külföldi híveire is vonatkozhat minapi kifaka­­dása: „Ha nem látja a valóságot, sürgősen forduljon szemorvoshoz!” Annyit tehetünk hozzá, hogy húsvétkor talán lesz időnk tények alapján mérlegelni, vajon ebben a háborúban kinek higgyünk. FIGYELŐ a teljes rendszert körülbelül egy éven belül üzembe helyezik. A lap szerint lézeres védelmi rendszere­ket terveznek a háborúban manő­verező szárazföldi erők számára, és létrehozzák a repülőgépről in­dítható lézersugarat is, támadóesz­közként. Izrael a lézerágyúkat első lépésben a gázai határra telepíti az Izraelre kilőtt rakéták, drónok és aknalöve­dékek ellen. Az új védelmi fegyve­rek fókuszált, nagy hatótávolságú, 100 kilowatt erősségű lézersuga­rakat használnak, amelyek 10 ki­lométeres hatótávolságig képesek a lövedékek megsemmisítésére. A jelenlegi Vaskupola légvédelmi rendszertől eltérően a Fénypajzs képes a rakétákat már az ellensé­ges terület felett elfogni, és nincs szükség a méregdrága elfogóraké­tákra. Egy lézeres elfogáshoz csu­pán mintegy 3 euróba kerülő elekt­romosság szükséges. (mti) Letesztelték a lézeres légvédelmet A világon elsőként sikeresen tesz­telték Izraelben a lézeres légvé­delmi rendszert - írta a Jediót Ahronót újság. A Rafael Advan­ced Defense Systems fegyver­­gyártó mérnökei sikeres teszteket hajtottak végre repeszek, rakéták, páncéltörő rakéták és drónok el­fogására. A lézersugaras légvé­delmi rendszer részeit hamaro­san átadják a légierőnek, amely felállít egy „Fénypajzs” egységet. „Világviszonylatban is történelmi eseményről van szó, először képes egy ország elfogó energiafegy­verekkel harcolni” - jelentette ki Janiv Rotem, a védelmi minisz­térium fejlesztési osztályának ve­zetője. Nagy teljesítményű, száz kilowat­­tos lézersugár-kilövőről van szó, Kinek 1_ ■ | IKK y 11111% ■ SZILVÁSSY JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom