Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-13 / 86. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. április 13. | www.ujszo.com Vegyi fegyverekre utaló jelek Mariupolban Menekültekre 3,5 milliárd euró Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az uniós államok idén összesen 3,5 milliárd euróval nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönynyítéséreg. Az intézkedés azokat a tagállamokat érinti, amelyek fogadják és elszállásolják a háború elől Ukrajnából érkező menekülteket. Lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyorsabban hozzáférjenek a lakhatásra, felszerelésekre, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra fordítható uniós forrásokhoz. A kiegészítő támogatás az Ukrajnából érkezett és befogadott menekültek számától függően áll majd a tagállamok rendelkezésre. (mti) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Ukrajna ellenőrzi azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország vegyi fegyvereket vethetett be a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros ostromakor. A várost vádő Azov egyság szerint nem volt halálos áldozata a gáznak, amit állításuk szerint az oroszok vetettek be Mariupolban. Putyin szerint Oroszországnak nem volt más választása, mint hogy katonai műveletet indítson Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vegyi fegyvert vethet be Ukrajnában, és szigorú szankciók bevezetését kérte, hogy elrettentsék Moszkvát még az ilyen fegyverekről való beszédtől is. Hétfőn este olyan meg nem erősített jelentések láttak napvilágot, melyek arra utalnak, hogy vegyi fegyvereket használtak az ostromlott Mariupol délukrán kikötővárosban. „Ezt a legnagyobb komolysággal kezeljük” - mondta Zelenszkij. Ukrajna ellenőrzi azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország vegyi fegyvereket vethetett be a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros ostromakor — közölte tegnap Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes. Maljar azt mondta: „Van egy elmélet, amely szerint foszforos lövedékekről lehet szó” Az orosz védelmi tárca nem reagált arra a kérésre, hogy fűzzön magyarázatot a kijelentéshez. A kikötővárost a végsőkig védő Azov egység szerint nem volt halálos áldozata a gáznak, a sérültek is kielégítő állapotban vannak. Megemelkedett vérnyomás, száj- és garatszárazság, égő szem, ezeket a tüneteket produkálják az érintettek. Azt nem áll módjukban megállapítani, hogy pontosan milyen gázt vetettek be Mariupolban, és azt is mondják, hogy talán csak a kis mennyisége miatt nem volt halálos. Az Azov által közzétett videón nyilatkozók szerint a sűrű fehér füstként jellemzett gáz azonnali hatása elég brutális volt. Mindenesetre ez azt is felveti, hogy ha az oroszok be is vetnének gázt, talán nem egyből a gyilkos fajtából, ami bonyolíthatja azt is, hogy hogyan reagálhat a helyzetre a Nyugat. Mariupol haldoklik Több mint tízezer civil halhatott meg az ukrajnai Mariupol kikötővárosban - közölte a város polgármestere. Vadim Bojcsenko úgy tudja, a halálos áldozatok száma meghaladhatja a 20 ezret. A holttestek beborítják az utcákat - mondta. Bojcsenko azzal is vádolta az orosz erőket, hogy hetek óta akadályozzák a városba tartó humanitárius konvojok bejutását, és titkolják a külvilág elől a vérengzést. Szerinte az orosz erők 20 és 30 ezer közötti civilt hurcoltak el a korábban 450 ezres Mariupolból. Az Azovi-tenger partján fekvő városban az épületek több mint 80%-a megsemmisült, az ostromgyűrűben élő mintegy 100- 160 ezer ember lényegében ivóvíz, áram és gáz nélkül maradt. Kénytelenek megadni magukat a Mariupolt védő ukrán tengerészgyalogosok. A 36. tengerészgyalogos dandárnak le kell tennie a fegyvert, számolt be róla az alakulatnál szolgáló birt állampolgár, Aiden Aslin édesanyja. Ez az alakulat védte eddig Mariupol kikötőjét, de mára kifogyott a lőszerből. Állítólag az orosz hadsereg légi és tüzérségi csapásokkal hiúsitotta meg ukrán „nacionalisták” százfős csoportjának Mariupolból megkísérelt kitörését. Várnak az olajembargóval Az Európai Unió azt közölte, lehetségesek az Oroszország elleni további szankciók. „Itt az ideje, hogy ezt a csomagot úgy alakítsuk ki, hogy szót se halljunk tömegpusztító fegyverekről az orosz oldalról. Kell az olajembargó Oroszország ellen. Bármilyen új szankciócsomagot, amely nem érinti az olajat, Moszkva mosolyogva fogad” - mondta Zelenszkij. Kijev felszólítása ellenére az uniós tagországok külügyminisztereinek legutóbbi ülésén nem született döntés az orosz kőolaj- és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió asztalán - közölte ki az unió leülés biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell azt mondta: az Európai Unió eddig bevezetett szankciói jelentős hatással vannak orosz gazdaságra, de további tárgyalás szükséges arról, milyen intézkedések hozhatók még a jövőben. Az uniós diplomácia vezetője kijelentette: Oroszország ukrajnai háborúja megbukott. Az orosz hadsereg nem volt képes bevenni Kijevet, most az ország keleti felében hajt végre csapatösszevonást. Várhatóan a keleti Donbasz régiójában készül újabb csapásra - közölte. Erősítés Donbaszban Az ukrán főerők több tízezer katonája tartózkodik a donbaszi térségben, amelyek az elmúlt években megerősített állásokat építettek ki, egyben február vége óta folyamatosan harcolnak a Donyeck és Luhanszk irányából előrenyomuló erőkkel. Az oroszok célja a becslések szerint kb. 50 ezres kontingens bekerítése, amihez a Távol-Keletről áttelepített friss erők és a Kijev és Csemyihiv térségéből kivont csapatok révén valószínűleg meglesz a számbeli fölényük, miközben a technikai eszközök terén a túlsúlyuk megkérdőjelezhetetlen - minden veszteségük ellenére és az idő is nekik dolgozik. Ami az ukránok mellett szól, az a kivételes katonai morál és az elmúlt 8 év háborús rutinja. A következő napok dilemmája - főként Mariupol várható feladása után -, hogy az ukránok milyen taktikát választanak. A gyűrű zárása az oroszok által nem magától értetődő, ehhez most még nagyok a távolságok, és az sem biztos, ha eléri a célját az agresszor, megtartani is képes lesz a pozícióit. Putyin „nemes" célja Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Moszkva ukrajnai katonai művelete kétségtelenül el fogja érni a szerinte „nemes” célját. Azt is mondta, hogy országának „nem volt más választása”, mint hogy katonai műveletet indítson Ukrajnában Oroszország védelme érdekében. Szerinte erőik elérik a céljukat. „Ukrajnát elkezdték oroszellenes hídfőállássá átalakítani, elkezdték felnevelni a nacionalizmus és a neonácizmus ott már régóta meglévő csíráit, csak az alkalmas időt várták a támadásra. Egyszerűen lehetetlen tovább tűrni ezt a nyolc éve tartó népirtást. A fő cél, hogy segítsünk a donbászi embereknek” - mondta a kelet-ukrajnai területre utalva. Majd újra azt az alaptalan vádat fogalmazta meg, hogy Ukrajna népirtást hajtott végre keleten, ezzel indokolva Oroszország invázióját. Kelet-Ukrajnában 8 év alatt 14 ezer ember halt meg, de nem népirtás, hanem a két fél háborúja következtében. (mti. 444, Tx, ú) Égő üzletek a hét hete ostromolt milliós Harkivban. A Donbasz ellen készülő orosz hadjárat miatt a kelet-ukrajnai nagyvárosra minden korábbinál súlyosabb megpróbáltatások várnak. (Tasr/apj Az orosz agresszió a NATO-ba tereli a skandináv országokat A szociáldemokrata svéd kormánypárt felülvizsgálja eddigi NATO-politikáját. Helsinki is benyújthatja csatlakozási kárelmét. Moszkva tombol. Stockholm/Helsinki. A szociáldemokrata svéd kormánypárt bejelentette, belső vitára bocsátja NATO-politikáját az ukrajnai háború fényében. Tobias Baudin pártfőtitkár elmondta: úgy tervezik, nyárig pontot tesznek a vita végére. Ä kisebbségi kormányzást folytató svéd szociáldemokraták eddig következetesen elutasították a NATO-csatlakozás lehetőségét, arra hivatkozva, hogy az el nem kötelezettség eddig jól szolgálta a svéd érdekeket. Terítéken a semlegesség Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és szociáldemokrata pártelnök március végén kijelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem zárja ki, hogy Svédország csatlakozzon az észak-atlanti katonai szövetséghez. A kérdés a szeptember 11-én esedékes svéd parlamenti választás egyik fő kampánytémájának ígérkezik. A konzervatív Ulf Kristersson, a jobboldali ellenzék vezetője bejelentette, hogy benyújtaná a csatlakozási kérelmet, ha pártja többséget szerezne a svéd parlamentben. Stockholm az észak-atlanti szövetség partnerének számít, és a hidegháború befejezése után felhagyott a szigorú semlegességgel. 1340 km új NATO-határ Az ukrajnai invázió miatt aNATO- tagság támogatottsága majdnem megduplázódott a skandináv országokban, és Svédországban közel 50%-ra, Finnországban pedig 60%-ra nőtt. A csatlakozást ellenzők aránya 20-30% körülire csökkent. Sanna Marin finn miniszterelnök egy hosszú rádióinterjúban a NATO-tagság előnyeit ecsetelte. Bár Marin nem foglalt egyértelműen állást a csatlakozás kérdésében, rámutatott, hogy egyetlen rendszer sem nyújt olyan biztonsági garanciákat, mint az észak-atlanti szövetség. Helyi sajtójelentések szerint Helsinki már májusban vagy júniusban benyújthatja csatlakozási kérelmét. A finn parlamenti képviselők várhatóan a héten kapnak egy biztonsági jelentést a hírszerzés tisztviselőitől, és Sanna Marin azt mondta, kormánya várhatóan a nyár közepe előtt lezárja a vitát arról, hogy benyújtják-e a tagsági kérelmet. Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal. A Kreml szerint Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozása nem teremti meg az európai stabilitást. „Többször elmondtuk, a szövetség a konfrontáció felé vivő eszköz, és további bővítése nem hozza el a stabilitást az európai kontinensen” - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásáról kérdezték. A múlt héten egy magas rangú amerikai külügyi vezető közölte, hogy Finnország és Svédország csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez szerepelt a NATO külügyminiszteri értekezletének vitájában. Mielőtt megkezdte volna Ukrajna elleni invázióját, Oroszország azt követelte, a katonai szövetség állapodjon meg a jövőbeni bővítés leállításáról. Terrorizál a Kreml Ukrajna lerohanásával azonban Oroszország ennek az ellenkezőjét érte el: a háború miatt jóval több NATO-katonát telepítettek kelet-európai NATO államokba (jelenleg 40 000 főt állomásoztatok a Balti-tenger és a Fekete-tenger közötti térségben), és nőtt a svéd és finn tagság támogatottsága a közvéleményben. A Kreml rosszallása nem új keletű: korábban már katonai akcióval fenyegették meg a két országot arra az esetre, ha csatlakozni szeretnének. Peszkov múlt héten újfent megjegyezte, Oroszországnak saját intézkedéseivel kell „egyensúlyt teremtenie”, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz. Moszkva a pszichikai fenyegetéstől sem riad vissza: még március elején két orosz vadászbombázó sértette meg a svéd légteret. Az elfogásukra küldött gépeknek a behatolók látványosan megmutatták, hogy fedélzetükön atombombát szállítanak. Moszkva fenyegetései ellenére mind a két ország idén tovább növelte védelmi kiadásait. A finn hadsereg vezetői e héten bejelentették, 14 millió eurót szánnak katonai drónok beszerzésére. Múlt hónapban pedig Stockholm azt közölte, hogy több milliárd koronával növeli a védelmi kiadásokat. (Npsz, rtl. mti)
