Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-13 / 86. szám

2 I KÖZÉLET 2022. április 13. | www.ujszo.com A régió legpesszimistább országa vagyunk Szlovákia lakosságának fele nem ért egyet az Európai Unió orosz-ukrán háborúval kapcsolatos lépéseivel (TASR/AP-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakossá­ga már a háború előtt is az áremelkedést és a nehéz meg­élhetési körülményeket tar­totta az ország legnagyobb problémájának - derült ki a legújabb Eurobarometer­­felmérésből. A közvélemény-kutatást 2022. ja­nuár 18. és február 14. között készí­tették, vagyis abban az időszakban, amikor a legtöbb európai országban még javában tombolt a koronavírus. Az elemzők kiemelték, a járvány ha­tása komolyan rányomta a bélyegét az emberek gondolkodásmódjára, európai és szlovákiai szinten egy­aránt. Emellett fontos még hangsú­lyozni, hogy az adatgyűjtés 10 nap­pal az orosz-ukrán háború kitörése előtt ért véget, vagyis ez a felmérés még nem tükrözi a konfliktus közvé­leményre gyakorolt hatását. Általános pesszimizmus A kutatásból az látszik, hogy Szlovákia lakossága már az év ele­jén is kifejezetten negatívan viszo­nyult az aktuális helyzethez: a meg­kérdezettek 74 százaléka gondolta úgy, hogy az országban nincsenek rendben a dolgok, ezzel szemben mindössze 25 százalék volt optimis­ta. Az emberek pesszimista hozzá­állását nagyban növelte a járvány kirobbanása. A 2019 tavaszán ké­szített felmérésben (vagyis egy év­vel a járvány kitörése előtt) például még többségben volt az optimisták aránya, akkor a válaszadók 44 szá­zaléka gondolta rosszfiak az aktuális helyzetet, 53 százaléka viszont jó­nak. Ez az arány mostanra jócskán megfordult, a lakosság mintegy há­romnegyede már pesszimista. A negatív hozzáállás az uniós átlaghoz, sőt, még a szomszédos országokhoz képest is látványos. Ami az EU összesített adatait ille­ti, az előző, 2021 nyarán készített felmérésben még alacsonyabb volt a pesszimisták aránya: akkor a vá­laszadók 52 százaléka nézte negatív szemmel a helyzetet, most pedig már az 55 százaléka. Ez azonban még így is 19 százalékponttal alacsonyabb, mint a hazai eredmény. Szlovákia lakossága még a szom­szédos országokkal összevetve is kifejezetten pesszimista. Csehor­szágban a válaszadók 58 százaléka, Ausztriában az 56 százaléka, Ma­gyarországon az 53 százaléka, Len­gyelországban pedig a 40 százaléka nézi pozitív szemmel a helyzetet. Gazdasági problémák Az elemzésből továbbá kiderült, hogy már az év elején is a nehéz gazdasági helyzet aggasztotta legin­kább az embereket. A válaszadók 56 százaléka mondta azt, hogy Szlová­kia legnagyobb problémája az inflá­ció, az áremelkedés és a megélhetési költségek növekedése. A második helyen az egészségüggyel kapcso­latos problémák állnak, a megkér­dezettek 33 százaléka ezt tartotta a legfőbb gondnak. Ezekből az ada­tokból is jól kiolvasható, milyen ko­molyan befolyásolta a közvéleményt az aktuális vírushelyzet, hiszen ép­pen a gazdaság és egészségügy az, amelyeket a járvány és az azzal összefüggő lezárások a leginkább leterheltek. A lista felső részében egyébként javarészt a gazdasággal szorosan összefüggő témák állnak. Az oktatásügy rossz helyzetét pusz­tán az emberek 9 százaléka, a klí­maváltozást pedig a 7 százaléka tar­totta fő gondnak. A háború kitörése valószínűleg még inkább növelte a lakosság gaz­dasággal kapcsolatos aggodalmát, hiszen ez még inkább befolyásolta az inflációt és az áremelkedést, de erről pontosabb adatokat már csak a következő Eurobarometer-felmé­­résből kaphatunk. Az intézmények helyzete Az Eurobarometer-felmérés ál­landó témája az egyes tagorszá­gok intézményrendszerébe vetett bizalom is. Szlovákiával kapcso­latban általánosságban elmondha­tó, hogy a lakosság többsége nem tartja megbízhatónak a politikai vezetést: a parlamentnek a megkér­dezettek 23 százaléka, a kormány­nak pedig mindössze a 22 százalé­ka hisz. Mindkét intézményre igaz, hogy a velük szembeni bizalom már évek óta nem növekszik 30 száza­lék fölé, ezzel jócskán elmaradunk az EU-s átlagtól. 2020-ban, a par­lamenti választást követően az Igor Matovic-féle kabinetben még a vá­laszadók 29 százaléka bízott, most viszont már 7 százalékponttal visz­­szaesett ez a mutató. A bíróságokkal szembeni bizalom visszaállítását a kormány az egyik legfontosabb programpontjaként em­legette, és az Eurobarometer alapján ez a folyamat meg is indult, igaz, elég lassan. A 2019-es felmérésekből az látszik, hogy egy viszonylag nagy esés következett be, a 33 százalékos megbízhatóság pár hónap alatt 23 százalékra esett vissza. Ebben nagy szerepet játszhatott a Kuciak-gyil­­kosság, illetve az azzal összefüggő események, amelyek alapvetően ren­gették meg az igazságszolgáltatás­ba vetett bizalmat. A bíróságokkal szembeni bizalom jelenleg 31 szá­zalékon áll, felmérésről felmérésre növekszik a mutató. A rendőrségben a megkérdezettek 46 százaléka bízik, ami hatalmas elmaradás az uniós át­laghoz képest (70 százalék). Az EU megítélése Szlovákiában az emberek tovább­ra is negatívabban viszonyulnak az EU-hoz, mint a legtöbb uniós tag­országban. A válaszadók 35 száza­léka nézi jó szemmel az uniós tag­ságunkat, 26 százaléka gondolja problémának, viszont a legtöbben (38 százalék) még mindig közöm­bösen tekintenek az EU-ra. Annak, hogy az emberek egy jelentős cso­portjának nincs kiforrott véleménye az unióról, az lehet az oka, hogy so­kan nem is ismerik annak működé­sét. A megkérdezettek 56 százaléka ugyanis úgy gondolja, hogy Szlo­vákiában az emberek nem eléggé tájékozottak az uniót érintő kér­désekben. Ebben a kérdésben az önkritikusok aránya is magas volt: majdnem ugyanennyien ismerték el, hogy saját maguk sem ismerik az EU működési mechanizmusait. Amikor pozitívumokat kellett meg­nevezni az unióval kapcsolatban, a legtöbben az emberek szabad moz­gását emelték ki. Megosztó döntések Mivel a felmérés még a háború kirobbanása előtt készült, az Euró­pai Bizottság szlovákiai képviselete rendelt egy utólagos kutatást a Focus ügynökségtől, amelyben elsősorban arra kérdeztek rá, hogyan viszonyul a lakosság az unió háborúval kap­csolatos lépéseihez. Mint kiderült, a lakosság fele elégedetlen az EU döntéseivel, és mindössze a meg­kérdezettek 45 százaléka volt elé­gedett. Michal VaSecka szociológus szerint ez is jól mutatja a társadalom megosztottságát. „Az elégedetlenek többnyire ellenzéki szavazók, akik megbíznak a pártelnökökben és hall­gatnak rájuk” - jelentette ki a szocio­lógus. Hozzátette, nagy átfedés fi­gyelhető meg azoknak a táborában, akik korábban oltásellenes álláspon­tot képviseltek, valamint azokban a csoportokban, akik megkérdőjelezik az Ukrajnában zajló háborút. Megje­gyezte, azt is figyelembe kell venni, hogy az elégedetlenek között nem­csak oroszpárti emberek vannak, ha­nem olyanok is, akik azért tiltakoz­nak, mert szigorúbb fellépést vártak volna az uniótól. (nar, tasr) Javul a szlovákiai turizmus, de még mindig nem az igazi MOLNÁR IVÁN A szlovákiai szállodák látoga­tottsága idén februárban az egy évvel korábbi 8,5-szere­­sére nőtt, és egyre többen ér­keznek külföldről is, azonban még így sem sikerült elérni a járvány előtti szintet. Mely régiók vonzzák a legtöbb tu­ristát? „A szlovákiai szállodákat 2022 februárjában csaknem 251 ezer ven­dég kereste fel, 8,5-szer annyi, mint egy évvel korábban. A jelentős éves növekedés ellenére azonban ez még mindig csak 52%-os növekedést je­lent 2020 februárjához, a világjár­vány előtti utolsó hónaphoz képest, amikor a turisták száma elérte a 482 ezret” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Idén februárban a vendé­gek közel 700 ezer vendégéjszakát (TASR-felvétel) A februári javulás elsősorban a finiselő síszezonnak köszönhető töltöttek el a szálláshelyeken, az egy főre jutó átlagos tartózkodási idő így csaknem 3 éjszaka volt. Besegített a síszezon „A februári javuláshoz elsősorban a síszezon járult hozzá, még annak ellenére is, hogy ekkor még érvény­ben volt több járványügyi megszo­rítás is. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a leglátogatottabb régiók közé Zsolna és Eperjes me­gye tartozott. A látogatók számát te­kintve a pozsonyi régió állt a harma­dik helyen, amelyet Besztercebánya megye követ. A zsolnai régiót feb-, ruárban 81 ezer vendég kereste fel, ami az összes látogató közel egy­­harmada” - mondta el Morhácová. Eperjes és Besztercebánya megyé­vel együtt 170 ezer látogatót fogad­tak, ami az összes látogató 68%-át tette ki. A legtöbb vendég a téli tu­rizmusra jellemző járásokat - Pop­­rád, Liptószentmiklós, Rózsahegy, Zsolna - kereste fel, ám a pozso­nyi régió is magas látogatottsággal (csaknem 37 ezer vendég) büszkél­kedhetett. Egyre több külföldi Morhácová szerint az egyik leg­jobb hír, hogy februárban a külföl­diek száma is jelentősen megugrott. Szlovákiában csaknem 74 ezer kül­földi vett ki szállást, ami 14-szer több, mint tavaly februárban. A kül­földiek így az összes látogató 29%­­át tették ki, míg egy évvel ezelőtt ez az arány még csak 18% volt. Több mint felük Zsolna és Eperjes megye téli üdülőhelyeit látogatta meg, egy­negyedük pedig Pozsonyt. A pozso­nyi régióban a külföldiek a látogatók több mint felét, Zsolna megyében pe­dig a harmadát tették ki. A korona­vírus megjelenése előtti szintet azon­ban még a külföldi turisták esetében sem sikerült elérni. A járvány előtti időszakban, azaz 2020 februárjában még több mint 165 ezer külföldi lá­togatott el Szlovákiába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom