Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-08 / 82. szám

www.ujszo.coml 2022. április 8. KULTÚRA 9 Nyúlik, mint a rétestészta Kicsivel több izgalmat vártunk a Bridgerton család című világhódító Netflix-sorozat második évadától JUHÁSZ KATALIN Az utóbbi napokban nyilván az összes Bridgerton-rajon­­gó megnézte már a második évadot, a legfanatikusabbak egyszerre darálták le a nyolc részt. Én két hosszú éjszakát szántam rá, azaz négy-négy érát. Gyakran azon kaptam magam, hogy unatkozom, sőt el is bóbiskolok pár pillanatra. És gyanítom, hogy ez sajnos nem a választott időpont (ké­sei) és a testhelyzetem (fek­vő) miatt történt így. Valóságos forradalmat robban­tott ki tavaly ez a bátor Netflix-so­rozat, amelynek alkotói, Chris Van Dúsén rendező és Shonda Rhimes producer új alapokra helyezték a ro­mantikus kosztümös film műfaját. A Bridgerton család története azt a réteget is beszippantotta, akik nem bírták végignézni a Jane Austen-re­­gényadaptációkat. Ehhez elég volt annyi újítás, hogy az 1813-ban, pa­zar kosztümökben és helyszíneken mozgó, „mesebeli” karakterek hús­vér emberekként viselkednek, úgy reagálnak éles helyzetekben, ahogy egy huszonegyedik századi ember is reagálna, a történet pedig elég sokré­tű ahhoz, hogy nyolcszor egy órán át fenntartsa a néző figyelmét. Külön beszédtémát, sőt tanulmá­nyok alapját képezte a fekete színé­szek felbukkanása, akik 19. századi brit arisztokratákat, parókás udvar­­hölgyeket alakítottak, a legnagyobb természetességgel. Maga Sarolta ki­rálynő sem fehér bőrű, ennek pofon­­egyszerű magyarázata el is hangzik az első évadban. (Az alkotók épp a minap jelentették be, hogy a királynő saját spin-off sorozatot kap, olyany­­nyira népszerű lett a karakter.) Az elsöprő világsikert követően jó magasan volt a léc, és bizony nem is Kate és Anthony kezdenek összemelegedni (Fotó: Nletflix) sikerült átugrani - bár tegyük hozzá gyorsan, hogy ez a sorozat még így is magasan kiemelkedik a nagy átlag­ból, saját műfaján belül pedig vitán felül a legjobb. Nézzük, miért lehet mégis hiányérzetünk. Julia Quinn regénysorozatában csak úgy nyüzsögnek a szereplők, és bár a Bridgerton forgatókönyv­írói eléggé nagyvonalúan kezelik az alapanyagot - azaz gyakran el­térnek az eredeti történettől - ez a nyüzsgés tette izgalmassá az első évadot, elsősorban emiatt tapadtunk a képernyőre. Mostanra minden ka­raktert megismertünk, vagyis e té­ren nem érhet minket meglepetés. A másik tapadási pont a délceg Si­mont alakító Regé-Jean Page volt, aki sajnos nem szerepel a második évadban. Nem csak azért hiányol­juk, mert ez a vonzó pasi milliókat ültetett a képernyők elé. Meglehe­tősen zavaró, hogy a fiatal hercegné, Daphne Bridgerton (Phoebe Dyne­­vor) egyedül teng-leng a színen, és nincs megindokolva, miért hiány­zik mellőle férje. A kettejük közti szexjelenetek létjogosultságát is so­kat elemezték, mert ilyesmit roman­tikus kosztümös filmekben koráb­ban nem lehetett látni. Most viszont mintha rászóltak volna az alkotókra, hogy legyenek szívesek mérsékelni a testiséget, mert gyerekek is nézik a sorozatot. A második évad főszereplője, Ant­hony Bridgerton (Jonathan Bailey) ezért nyolc részen át kénytelen só­várogva nézni, nagyokat sóhajtani és látványosan epekedni. Ugyanez a feladata a vágy titokzatos tárgyá­nak, az indiai Kate Sharmának is (Si­mone Ashley), aki húgát akarja jól férjhez adni. Már az első rész első jelenetéből világos, hogy Anthony és Kate egymásnak lettek teremtve, aztán jönnek a bonyodalmak, a fel­sőbbrendű érdekek, a terv szerinti haladás, megannyi nehezítő tényező. Ám az igaz szerelemnek nem lehet parancsolni. Ezt is sejtjük, ezért a fő eseményszál meglehetősen hosz­­szadalmas és unalmas. A mellékszá­lak pedig kevésbé érdekesek, mint az első évad eseménydús hömpöly­­gése, melynek során megkedveltük az egyes karaktereket. Az ébrede­ző női öntudat megtestesítője, Eloise Bridgerton (Claudia Jessie) valame­lyest szórakoztató ugyan, Penelope (Nicola Coughlan) karaktere is iz­galmas, főleg most, hogy tudjuk: ő a titokzatos társasági firkász, a bul­vársajtó megalapítója, Lady Whist­­ledown. Azok a flashbackek is érde­kesek, amelyekből kiderül, hogyan halt meg a Bridgerton-gyerekek apja, és mekkora megrázkódtatást okozott Anthonynek, a legidősebb fiúnak vi­­komtként a helyébe lépnie. A társasá­gi szálak mozgatója, Lady Danbury (Adjoa Andoh alakításában és Szir­tes Ági zseniális magyar szinkronjá­val) ebben a szériában királyibb figu­ra a királynőnél, ami szintén érdekes nüansz. Ä gyarmatok is bekukkan­tanak, bár az indiai szál kapcsán az alkotók csak karcolták a felszínt. Mosolygunk, amikor barokkos feldolgozásban hallunk popslágere­ket (Material Girl, Diamonds, You Oughta Know), csodáljuk a pazar ki­vitelezést, a legutolsó kellékig meg­tervezett milliőt. Összességében véve azonban úgy tűnik, a régény­­folyam második kötetének cselek­ménye túl soványka egy sorozathoz. Mintha az alkotókat kész helyzet elé állítota volna a Netfilx, és mu­száj volt nyolc darab egyórás részt legyártaniuk. A végeremdény az elő­zőhöz képest túlságosan visszafogott lett, kevesebb ötlettel, több biztonsá­gi megoldással. Meglátjuk, mire jut­nak a festőtanonc Benedict Bridger­­tonnal - ő a regényfolyam hamadik részének főszereplője. Ha lesz har­madik évad - és miért ne lenne? -, talán nem is őt, hanem Penelope és Colin Bridgerton kezdődő románcát kellene górcső alá venni... Április 12-én, azaz jövő kedden 19 órától ismét színre kerül az Ernelláék Farkaséknál a Komáromi Jókai Színház Benkő Géza Stúdiószínpadán. A neves filmrendező, forgatókönyvíró és színész, Hajdú Szabolcs drámájá­nak filmváltozata rangos nemzetközi elismeréseket szerzett. A komáromi feldolozás rendezője, Forgács Péter (gy jellemezte a darabot: „Csoportkép egy generációról, akinek mindene megvan a boldogsághoz, de mégsem tud boldog lenni". Szerinte a karakterek az emberi gyarlóság széles spektrumát vonultatják fel, ám a néző számára szerethető módon, lehetőséget nyújtva arra, hogy magunkra ismerjünk a karakterekben. A Komáromi Jókai Színház és a City Reboot Polgári Társulás közös produkciójának szereplői Bandor Éva, Holocsy Krisztina, Olasz István és Szabó Viktor. (Fotó: Kiss Gábor Gibbó) Ady és Petőfi a füleki LiteraTúrán A Nézőművészeti Kft. Ady / Petőfi című előadásét lát­hatja a közönség ma 18 órá­tól a Füleki Városi Művelődé­si Központban a LiteraTúra program keretében. Fülek. A Scherer Péter által ren­dezett darabban a két költőóriást Katona László és Kovács Krisztián alakítja. Az irodalmi előadást kö­vetően a nézők a színművészekkel, valamint Bognár Péter költővel be­szélgethetnek. Ibos Éva szavai szerint a darab „nem versfelmondásból és nem bio­gráfiai felsorolásból áll, a portrék mégis karakteresen felskiccelőd­­nek. A tempó lendületes, a váltások szellemesek, és sokat lehet nevet­ni. Hogy min? Például Ady és Pe­tőfi gyengeségein... Hol szemtelen, hol emelkedett az összeszerkesztett szöveganyag, amelyből sok mindent megtudunk (főleg olyat, ami nincs a tankönyvekben)... S közben vé­gig mindenki játszik, mert az alko­tók lépten-nyomon, szó szerint vagy átvitt értelemben, de folyamatosan megszólítják a közönséget.” Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját, ebből az alkalomból is érdemes felidézni a két legismer­tebb magyar költőt. Az Ady / Petőfi című előadás apropója az is, hogy 2022-ben Ady Endre születésének 145. évfordulójára emlékezünk, jövő­re pedig Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepeljük - áll a művelődési központ tájékoztatójában. A Füleki VMK-ban az irodalmi előadás a 9. LiteraTúra program nyi­tórendezvényeként valósul meg. Az idei programban - melynek alcíme: Irodalom másképp - az irodalom és más művészeti ágak fúzióit igyekez­nek bemutatni a szervezők. Á Lite­raTúra rendezvényein a színházon kívül a film, a performance és a ze­ne is kapcsolatba kerül majd az iro­dalommal. A vendégek hazai és ma­gyarországi írók, költők, műfordítók lesznek, akik mellett élőben vagy a filmvásznon színművészek, zenészek jelennek meg - sőt szerepcserék is lesznek: az író zenél, a zenész az író bőrébe bújik. (k) A két költőóriást Kovács Krisztián és Katona László alakítja (Forrás: Nézőművészeti Kft. / Bojté Ági)

Next

/
Oldalképek
Tartalom