Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-07 / 81. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. április 7. | www.ujszo.com Dokumentálják az orosz háborús bűnöket ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az ukrán ügyészség szerint közel 5000 orosz háborús bűnügyben nyomoznak, miután napvilágra kerültek a Bucsa városában elkövetett borzalmak. Ukrán adatgyűjtők megnevezték a bucsai mészárlás felelősének tartott orosz tisztet. Legalább 400 eltűntet keresnek a Kijev közeli Hosztomel városban, ahol öldöklő harcok folytak. Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum város lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak - állította jelentésében az ukrán vezérkar. Kijev értesülései szerint az orosz katonák Harkiv megye több településén begyűjtik és elhurcolják az Ukrajna-párti lakosokat. Lakosokat tartóztatnak le a Zaporizszsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Bergyanszk kikötővárosban is. Donyeck megyében az orosz erők folytatják Mariupol kikötőváros ostromát. A mariupoli városvezetés szerint meggyőző bizonyítékokat kaptak arra, hogy egy Moszkva-barát párt képviselői segítették a város ágyúzását, adatokat adtak át az oroszoknak a kritikus polgári infrastrukturális létesítmények eltalálásához. Csemyihiv megyében az ukrán határőrszolgálat újra ellenőrzése alatt tartja a határátkelőket a fehérorosz és az orosz határon. Ukrán határőrök Donyeck megyében kézi gépkarabélyokkal semmisítettek meg egy orosz drónt, azaz pilóta nélküli repülőgépet. Újraindítják Bucsát Anatolij Fedoruk, a Kijev megyei Bucsa polgármestere bejelentette, már most várják az orvosoknak és azoknak a szakembereknek a visszatérését, akikre szükség van a város működtetéséhez. Reményét fejezte ki, hogy Bucsa többi lakója is egy hét múlva visszaérkezhet, és az élet viszszatér a normális kerékvágásba. Már dolgoznak az ivóvíz- és a gázellátás helyreállításán, várhatóan az áramszolgáltatást is sikerül ez idő alatt helyreállítani a városban. Jelenleg mintegy 3700 lakos tartózkodik a településen. Biztosította a bucsai lakosokat, hogy a fosztogatások megakadályozása érdekében rendfenntartók járőröznek a város utcáin. Azat Omurbekov alezredest tartják nem hivatalos források a bucsai mészárlás felelősének. Az orosz hadsereg a napokban elhagyta a Kijevtől északnyugatra fekvő települést - részben az ukrán ellentámadás hatására -, az ukrán fél ezután bukkant több száz civil holttestére. Többeknél kínzások nyomai voltak láthatók, kezük hátra volt kötözve. Ukrán önkéntes adatgyűjtők szerint a mészárlást az orosz hadsereg habarovszki illetőségű tisztje rendelhette el. Törökország független vizsgálatot követelt a hatalmas nemzetközi felzúdulást kiváltó bucsai tömeggyilkosság ügyében. Törökország a NATO tagja, Moszkvával és Kijevvel is jó viszonyban van. Ennek köszönhetően közvetítőként tud fellépni a felek között a konfliktus lezárása érdekében. Tegnap Budapest is közvetítőként lépett fel. Orbán Viktor kormányfő közölte: azonnali tűzszünetet javasolt Putyin elnöknek. Felvetette, Putyin az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár jöjjön el Budapestre, és tartsanak egy megbeszélést. Legalább 400 eltüntet keresnek a Kijevhez közeli Hosztomel városában, ahol öldöklő harc folyt a stratégiai fontosságú reptérért, melyen át az oroszok a Kijevet megszálló erőiket tervezték bedobni Ukrajnába. „Tudjuk, hogy meggyilkolták őket, ezt megerősítettük fényképekkel és videófelvételekkel, de még nem találjuk őket” - mondta Tarasz Dumenko, a város katonai közigazgatásának vezetője. „Amíg még volt kapcsolat a várossal, szemtanúk számoltak be erről” - mondta, hozzátéve, a gyilkosságokról hírt adó forrásnak sikerült megszöknie a településről. Az oroszok meggyilkolták a település polgármesterét, Jurij Prilipkót és vele együtt két ukrán önkéntest. Az ő holttesteiket megtalálták. „A sebesülteket 35 napon át ellátó doktornőnk férjét és fiát 13 napja hurcolták el, őket még mindig nem találjuk. Nem találjuk a reptér tűzoltóparancsnokát sem” - mondta Dumenko. Az oroszok igyekeztek eltüntetni a gyilkosságok nyomát. A Hosztomelbe tartó utakat elmondása szerint szétlőtt kocsik szegélyezték, bennük holttestek, gyermekek holttestei. Feltárják a borzalmakat Az ukrán ügyészség szerint közel ötezer orosz háborús bűnügyben nyomoznak, miután napvilágra kerültek az ukrán Bücsa városában elkövetett borzalmak. Az ügyészség által közzétett adatok szerint összesen 4468 háborús bűnt vontak nyomozás alá, és ez a szám napról napra nő. Becslések szerint 165 gyermek halt meg az orosz invázió következtében - tette hozzá az ügynökség. Az ukrán ügyészség szerint országszerte megkezdődtek az előzetes nyomozások, többek között Kijev, Harkov, Szúrni, Mikolajiv, Donyeck és Luhanszk régiókban. „Bizonyítékokat gyűjtünk a nemzeti bíróságok és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság számára. A bizonyítékok már nemcsak háborús bűnök, hanem emberiség elleni bűncselekmények is. És minden tényt bebizonyítunk, hogy megbüntessük azokat, akik kínozták, gúnyolták és elpusztították az ukránokat” - mondta Irina Venediktova ukrán főügyész. Évekig tartó háború? Az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz - ezt mondta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt. „A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” -tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európábán, „amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák.” A tábornokot és Lloyd Austin védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a bizottság, de a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az USA mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében. Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. Az USA további 100 millió dollár értékben engedélyezett páncélelhárító juttatását Ukrajnának - írja a CNN. A fegyverszállítmányt sürgősséggel juttatják el Ukrajnának. A cikk szerint Javelin páncéltörő rakétákról van szó, amelyek a leghatékonyabbnak bizonyultak a védekezésben. Értekezletet tartanak Brüsszelben a NATO külügyminiszterei. A miniszteri csúcson a NATO-tagokon kívül Moszkva legnagyobb „örömére” Ukrajna, Grúzia, Svédország, Finnország is jelen van, sőt, jelzésként Kína felé, Ausztrália, Dél-Korea, Japán és Új-Zéland, az USA partnerei az ázsiai-csendes-óceáni térségből is. A csúcs témája az orosz invázió, azon belül, hogy milyen további lépésekkel lehet megerősíteni a szövetség keleti vonalát. Észtország, Lettország, Görögország és Portugália is nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasít orosz diplomatákat, összesen 49-et. E héten az uniós országok több mint 200 orosz diplomatának mutattak ajtót. (MTI, TASR, 444, Tx, 24.hu) A magyar kormány nyíltan ellenséges Ukrajnával szemben Szijjártó Póter magyar külügyminiszter tegnap bekérette az ukrán nagykövetet, mert szerinte az ukrán vezetők sértegetik Magyarországot. Budapest. A magyar kormány a nemzetközi diplomáciában meglehetősen szokatlan módon tegnap berendelte egy agresszió áldoztaként éppen háborús bűncselekményeket elszenvedő ország, Ukrajna magyarországi nagykövetét, három nappal azután, hogy Orbán Viktor választási győzelmi beszédében legyőzött ellenfelei közé sorolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is. „Itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát” - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, azt is jelezve: szerda reggelre a minisztériumba kérették Ukrajna budapesti nagykövetét. Szijjártó Péter bejegyzésében rögzítette: „Mi a kezdetektől fogva világosan beszélünk a szomszédban zajló háború kapcsán: a katonai agressziót elítéljük, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, az életükért futó menekültek százezreit beengedjük, hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében pedig több száz tonna élelmiszert és egyéb adományt szállítunk. Ugyanakkor számunkra természetesen mindennél fontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága. Ez nem a mi háborúnk, ezért abból ki akarunk és ki is fogunk maradni.” Hozzátette, hogy a kormány nem hajlandó kockára tenni a magyar emberek békéjét és biztonságát, „ezért nem szállítunk fegyvereket és nem szavazzuk meg az energiaszankciókat”. „Értjük, hogy az ukránoknak más lett volna az érdekük, nem is vitatkozunk velük: nekik az ukrán, nekünk pedig a magyar emberek érdeke az első” - fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint „egy dolgot viszont nem tudunk szó nélkül hagyni: a magyar emberek demokratikus döntésének minősítgetését senki nem engedheti meg magának! Itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát”. Ukrajna külügyminisztériuma amúgy hétfőn Orbán Viktor győzelmi beszédére reagált, amiben a miniszterelnök azt állította, hogy a kampányban még Zelenszkij ukrán elnökkel is meg kellett küzdenie. Erre írták, hogy Zelenszkij elnök nem vett részt politikai kampányban Magyarországon, már csak azért sem, mert ennél komolyabb dolog, az orosz agresszió visszaverése köti le a figyelmét. „Orbán miniszterelnök inkább hálás lehetne Ukrajna elnökének a tényért, hogy a háború, Pütyin elnök agresszív műveletei az ukrán nép hősies ellenállásának köszönhetően nem érték el Magyarország határát” - írta a kijevi külügy. Közleményüket azzal zárták, hogy Ukrajna biztonsága nélkül Magyarországé se garantálható, és Ukrajna az ukrán társadalom szerves részét képző ukrajnai magyarok hazája is. Zelenszkij elnök keddi tévébeszédében pedig arra utalt, hogy Orbán Viktornak választania kell Moszkva és a „másik világ” között. Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete a választás előtt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként is elmondta az álláspontjukat arról, hogy nagyon köszönik a humanitárius segítséget, ez nagyon fontos, de a háborúban fegyverre is szükségük van a tankok ellen. Azt mondta, többször hallotta azt a mondást itt, hogy egy jó szomszéd fontosabb lehet, mint egy távoli rokon, „és mi Magyarországtól többet várunk”. Azt mondta, nem tudja megérteni azt az álláspontot, hogy Magyarországot bele akarják sodorni a háborúba, ez nem így van. Ezt a háborút Putyin kezdte, nem Ukrajna. És ha az ukránok nem harcolnak, akkor nem lesz béke, hanem bekebelezik Ukrajnát, és azok az orosz tankok Magyarország határainál lesznek. Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti orosz nagykövet szerint a Kremlnek nincs oka nem bízni az Orbán-kormányban. Úgy gondolja, hogy az Orbán-kormányt Brüsszel csak „belekényszerítette” az Oroszország elleni szankciókba. Ezek mellett tényként kezelte Budapest azon állítását, miszerint Volodimir Zelenszkij bele akart avatkozni a magyar országgyűlési választás menetébe, és elismételte a magyar kormányzati propaganda állításait, miszerint Márki-Zay Péter, az ellenzék jelöltje fegyvert és katonát küldött volna Ukrajnába. (MTI, 444, Tx) Temetetlen holtak. Bucsa temetője az orosz vérengzés után. (TASR/AP) A Kijev közeli Borogyankában is magas a civil áldozatok száma (TASR/AP)
