Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-01 / 76. szám

KÖZÉLET Félmilliárdot is bukhatunk a folyamatosan elodázott bírósági reform miatt Mária Kolíková igazságügyi miniszter még mindig nem tudta meggyőzni a koalíciót a bírósági reform támogatásáról. Ennek ellenére úgy gondolja, a helyreállítási alapból érkező uniós források lekérése nincs veszélyben. (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A bírósági térkép to­vábbra is rendkívül msgoszté témának számít a koalícióban. A képvisslők most som tudtak megegyezni, ezért a szavazást az április végén kezdődő parla­menti ülésre halasztották. A reform folyamatos elodá­zása azonban egyre nagyobb problémákat okoz az uniós for­rások lekérésében. Már csaknem két éve húzódik Mária Kolíková bírósági reform­jának elindítása. Az igazságügyi miniszter nem sokkal a hivatalba lépése után jelezte, szükség van a szlovák igazságszolgáltatás megre­formálására, de a koronavírus-jár­­vány és az azzal összefüggő koalí­ciós válság miatt végül csak 2021- ben került a javaslat a parlament elé. A reform azonban már a kezdetek óta megosztja a koalíciót. A tárcave­zető eredeti terve az volt, hogy úgy­nevezett bírósági körzeteket hoz lét­re, amelyeken belül az egyes bírák különféle perekre specializálódná­nak - például egy bírónak, aki csa­ládjogi ügyekkel foglalkozik, nem kellene büntetőjogi ügyekben ítéle­tet hoznia. A körzeteken belül azon­ban csökkentette volna a bíróságok számát is, ezzel pedig a koalíciós partnerek nem értettek egyet. Kolí­ková végül elállt attól a szándékától, hogy kevesebb intézmény maradjon, majd az eredeti, átfogó reformter­vet négy különböző javaslatra szed­te szét: az első kettő a járásbírósá­gok és a kerületi bíróságok helyzetét rendezte volna, a másik kettő pedig a pozsonyi és a kassai intézmények összevonásáról szólt. A parlament februári ülésén azonban csak a já­rásbíróságokkal kapcsolatos javaslat ment át, a többi tervezet elfogadásá­hoz a miniszter nem talált elegendő támogatót. Alku Kollárékkal A kerületi bíróságokkal kapcsola­tos szavazáskor a Sme rodina frak­ciója volt az, amely blokkolta a tör­vény elfogadását, illetve Kolíková a korábbi párttársai, a jelenleg frak­ció nélküli Alexandra Pivková és Miriam Suteková segítségére sem számíthatott. Az SaS frakciója teljes egészében kiállt a miniszter mellett, az OEaNO képviselői közül pedig egyedül Gyimesi György tartózko­dott. Ezzel éppen nem lett elegendő támogatója a javaslatnak, az elfo­gadása egyetlen szavazaton múlott. Kolíková akkor úgy fogalmazott, folytatja a tárgyalásokat a partnere­ivel, viszont egyre többen jelezték a koalícióból (például az OEaNO és a Sme rodina frakciójából), hogy a miniszternek át kellene értékelnie a posztját. A háború kirobbanása miatt azonban egy hónapra teljesen háttérbe szorult a bírósági reform témája, így Kolíkovának nem kellett a pozíciójával kapcsolatos kétségek­kel foglalkoznia. A hét elején már úgy tűnt, hogy a tárcavezetőnek sikerült a saját olda­lára állítania a teljes koalíciót. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter azt nyilatkozta, ők készek támogatni a reformot, rajtuk nem fog múlni. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy Kolíková javaslatának támoga­tásába csak azzal a feltétellel ment bele a Sme rodina, hogy a partnereik megszavazzák a párt egyik legfon­tosabb ígéretét, az építésügyi refor­mot. A Denník N információi szerint a miniszternek sikerült meggyőznie korábbi párttársait is. A javaslattal kapcsolatos szavazást azonban még­is elhalasztották. Az OLaNO blokkol? A parlamentnek március 30-án, azaz szerdán kellett volna szavaznia a reformról. Kedden Kolíková még az OEaNO képviselőivel tárgyalt. Az egyeztetést követően Michal Sipos, a párt frakcióvezetője kije­lentette, a koalíciós partnerek kö­zös döntése értelmében a szavazást az áprilisi ülésre halasztják. Hogy miért kellett ismét halasztani, Si­pos nem árulta el. Kolíková szintén óvatosan fogalmazott: „Ez is arról árulkodik, hogy a koalíciós partne­rek komolyan veszik a témát. Érté­kelem, hogy igyekeznek megtalálni a lehető legjobb megoldást.” Arról tehát egyik fél sem szeretne nyíltan beszélni, hogy ki és mi mi­att kellett elhalasztani a szavazást. Annyi bizonyos, hogy Kolíková és Igor Matovié (OEaNO) pénzügy­­miniszter között a koalíciós válság óta különösen feszült a hangulat. Az OEaNO elnöke nemrégiben azt mondta, megbocsátott az igazság­ügyi miniszternek, de nem felejti el a múlt sérelmeit. „Mindenesetre megpróbálok neki segíteni a bírósá­gi reform elfogadásában a frakción­kon belül” - jelentette ki a pénzügy­­miniszter, aki utalást tett arra, hogy a kassai és a pozsonyi intézmények­ről már megegyeztek, és jelenleg a kerületi bíróságról zajlik a vita. A Denník N szerint Matovicéknak a Zsolnai Kerületi Bíróság átalakí­tása okozna gondot, de az OEaNO hivatalosan nem erősítette meg az információt. Kifuthatunk az időből A parlament következő ülése áp­rilis 26-án kezdődik. Ez azért le­het problémás, mert Szlovákia ko­moly uniós forrásokat bukhat, ha nem szavazzák meg időben a refor­mot. Az EU által létrehozott hely­reállítási alapot ugyanis csak akkor kérheti le a kormány, ha teljesíti az úgynevezett mérföldkőnek számí­tó reformokat. Ezek közé tartozik a bíróságok átalakítása is, amire az unió mintegy félmilliárd eurót kü­lönített el. Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök eredetileg április elején szerette volna kérvényezni a támogatást az Európai Bizottságtól, erre azonban minden bizonnyal nem kerül sor. Kolíková ennek ellenére bizakodó, azt mondta, szerinte to­vábbra sincs veszélyben a helyreál­lítási alap lekérése, és úgy gondolja, a koalíció végül időben megszavaz­za a reformot. (nar, Denník N) Egyre több ukrán menekültnek sikerül munkát találnia Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint eddig 1479 ukrajnai menekültnek sikerült munkát találnia Szlovákiában (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában egyre több uk­rajnai menekültnek sikerül munkát találnia, a munkaügyi tárca pedig két olyan projekt­tel rukkolt elő, amelyekkel a háború elől menekülők szlo­vákiai munkapiaci integráció­ját szeretné elősegíteni. Pozsony. „A munkaügyi hivata­lok adatai szerint eddig 1479 ukrajnai menekültnek sikerült munkát talál­nia Szlovákiában. A legtöbb ukrajnai menekültnek Nyugat-Szlovákiában, elsősorban a Trencséni, a Nyitrai, a Nagyszombati járásban és Pozsony­ban sikerült elhelyezkednie. Több mint 40 százalékuk az iparvállala­toknál dolgozik, főként összeszerelő­ként vagy gépkezelőként, 22 száza­lékuk pedig különböző ágazatokban kisegítő munkát végez” - mondta el Milan Krajniak munkaügyi minisz­ter, hozzátéve, hogy az Ukrajnából érkezők olyan szakmákat töltenek be, amelyek Szlovákiában már rég­óta betöltetlenek, vagyis alaptalanok azok a híresztelések, amelyek szerint az ukránok a szlovák dolgozók mun­káját veszik el. A munkaügyi minisztérium adatai szerint az ukrajnai háború kitörése óta eddig mintegy 289 ezer ember lépte át a szlovák-ukrán határt. Közülük 58 319-en kértek ideiglenes mene­déket Szlovákiában. Krajniak sze­rint fokozatosan több tízezer ukraj­nai menekült találhat magának mun­kát Szlovákiában, amit az időközben módosított munkaügyi szabályok is lehetővé tesznek. Azok az ukránok ugyanis, akik menedékjogot kapnak Szlovákiában, munkavállalási enge­dély nélkül is dolgozhatnak nálunk. Uniós finanszírozás A munkaügyi tárca az elkövetke­ző hetekben két projektet is indít, amelyek célja, hogy segítse az Uk­rajnából elvándoroltak elhelyezke­dését a szlovák munkaerőpiacon. Mindkét projektet a Munka-, Szociá­lis és Családügyi Központ (UPSVR) valósítja meg. „A projekteket uni­ós forrásokból finanszírozzuk; és elsősorban abban segítenek, hogy a lehető legjobban lerövidítsük az időt attól az időponttól, amikor egy Ukrajnát elhagyó személy állami tá­mogatásra szorul, addig a pillanatig, amikor munkába áll” - magyarázza Krajniak. Munkaügyi tanácsadás Az első projekt a tanácsadásra összpontosít, és az egyes munkaügyi hivatalok ezen keresztül kifejezet­ten az ukrán állampolgárok mun­kába állásának a segítésére össz­pontosítanak. A projekt részeként a munkaügyi minisztérium mintegy 260 munkahelyet tervez létrehozni a munkaügyi hivatalokban, ebből 60 munkahelyet szlovákul és ukrá­nul egyaránt beszélő személyek szá­mára. „Az általunk felvett emberek egy része kommunikációs dolgozó lesz. Olyanok, akik értenek ukránul, és olyan ukránok is, akik beszélnek szlovákul, így segíthetnek a kollégá­iknak kitölteni a szükséges doku­mentumokat, a menekülteknek je­lentkezni az álláslehetőségekre, vagy olyan tanfolyamok közül választani, amelyekkel növelhetik a képzettsé­güket” - mondta el Krajniak. Menekültek oktatása A második projekt célja, hogy se­gítse a külföldön élő ukrán állampol­gárok szlovákiai munkavállalását, és négy pillérre épül. „Az elsőben a menekültek oktatására szeretnénk összpontosítani, arra számítunk, hogy a projekt révén mintegy 5 ezer embernek biztosíthatunk oktatást” - mondta Karol Zimmer, az ÚPSVR vezérigazgatója. A projekt kidolgo­zói a mobilitás és az önkéntes tevé­kenységek támogatására is gondol­tak, Zimmer szerint ugyanis ezekre különösen nagy igény mutatkozik a helyi önkormányzatok részéről. Vé­gül, de nem utolsósorban a projekt a szlovák munkaadókkal folytatott kommunikációval foglalkozik. „Re­méljük, hogy képesek leszünk támo­gatni a menekültek munkaerőpiaci integrációját, és mind a menekültek, mind a munkáltatók számára meg­felelő támogatással szolgálhatunk. A pénzügyi támogatást három hó­napon át folyósíthatjuk” - jegyezte meg Zimmer. (mi, tasr) 2022. április 1. | www.ujszo.com 2 I___

Next

/
Oldalképek
Tartalom