Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-30 / 74. szám
www.ujszo.coml 2022. március 30. KULTÚRA 111 Könyvében sem hallgat el semmit Marina Abramovic, a világhírű performer is az emberiség elleni támadásnak tekinti Ukrajna orosz megszállását SZABÓ G. LÁSZLÓ Ő sem hallgatja el a véleményét az orosz-ukrán háborúról. Marina Abramovié, a világ egyik legmegosztóbb művészeként ismert szerb performer a teljes szolidaritás hangján írja: „Minden egyes támadás Ukrajna ellen az egész emberiség elleni támadásnak minősül, amelyet meg kell állítani.” Abramovic, a performance nagyanyja, ahogy világszerte emlege- - tik, Susan Sontag amerikai írónak, emberi jogi aktivistának és Lou Reednek, a The Velvet Underground híres énekesének és gitárosának a bizalmas barátnője volt. Ma Lady Gagával és James Francóval ápol szoros kapcsolatot. Balkán barokk című produkcióját (a boszniai háború borzalmaira utalva drótkefével mosott tisztára véres tehéncsontokat) Arany Oroszlánnal tüntették ki az 1997-es Velencei Biennálén. New Yorkban, a Modern Művészetek Múzeumában hetvenöt napig kiállítási tárgyként szerepelt. Napi hét órán át vörös ruhában, rezzenéstelen arccal ült egy asztalnál. Marina Abramovic élete és halála címmel Robert Wilson, korunk egyik legnagyobb színházi gondolkodója és rendezője operát írt róla. Múzsája hetvenöt éves, és még mindig megszállottja hivatásának. Aki átment a falon címmel Nagy Ágnes kiváló fordításában most megjelent önéletrajzát egyszerre ajánlja barátainak és ellenségeinek. Hogy az utóbbiakból sincs kevés, abban e mérhetetlenül izgalmas és felkavaró könyv elolvasása után egy pillanatig sem kételkedhetünk. Performance-aival, a legtöbbször hátborzongató mutatványaival, azzal, ahogy a testével, művészetének tárgyával, vagy a szó szoros értelmében a vérével bánik, sokak tűrés- és ízléshatárát átlépi. Élet és művészet nála egyre megy. Hajmeresztő ötleteiről soha senki nem tudta és ma sem képes eltántorítani. Saját testével kísérletezve olyan előadásokat hoz létre, amelyek nem egy esetben hideglelős élménynyel bombázzák a nézőt. Volt, hogy borotvával vágott ötágú csillagot a hasára. Máskor hetvenkét tárgyat tett az asztalra, mezítelenre vetkőzött a nézők előtt, és arra biztatta őket, hogy bármit megtehetnek vele. Voltak, akik meg is sebezték. Nem tiltakozott. Nem kérte ki magának. Épp ellenkezőleg! Hálás volt érte. A lélek legsötétebb bugyraiból feltörő mozdulatok, pokoli vágyak kereszttüzébe állította csupasz testét, csak hogy megmutassa, mire képes az ember. Pályáján nem a nagyanyja mellett gyerekként megélt belső nyugalomból, hanem szülei bátorságából, akaraterejéből merít. Apja és anyja háborús hősök voltak. Ä jugoszláv partizánokkal, Tito kommunistáival harcoltak a fasiszták ellen. „Az apám családja szegény volt, viszont csupa katonai hősből állt. Apai dédapám vezérőrnagy volt a hadseregben, apámat pedig már a háború előtt börtönbe zárták kommunista eszméiért - írja a könyv első fejezetében. - Anyám számára a kommunizmus elvont fogalom volt, olyasmi, amelyről a svájci iskolában tanult, miközben Marxot és Engelst tanulmányozta. Partizánnak állni számára egy eszményi választás volt, sőt akkoriban divatos is. Apámnak ez volt az egyetlen út, mert szegény és harcos családból származott. Ő igazi kommunista volt. Úgy vélte, a kommunizmus az egyetlen út, amelyen keresztül az osztályrendszer megváltozhat. A szüleim házassága olyan volt, akár egy háború: soha nem láttam, hogy megölelték vagy megcsókolták volna egymást, vagy valamilyen módon kifejezték volna érzelmeiket a másik iránt. Meglehet, a partizánidőkből való szokás volt, de mindketten úgy aludtak, hogy csőre töltött pisztoly hevert az éjjeliszekrényükön.” Tizennegyedik születésnapjára pisztolyt kapott az apjától. Igazit. Elefántcsont fogantyúval és vésett ezüsttárral. Az erdőben tanult meg lőni véle, de rögtön azután el is vesztette. Tizenhatodik születésnapján kórházba került. Boldogtalanságában felvágta az ereit. Négy öltéssel varrták össze a sebet. Az otthoni poklot, a katonai diktatúrát anyja képviselte. Tizenhét éves a lány, amikor apja elköltözik tőlük. Képtelen elviselni felesége viselkedését. Jól ír, izgalmasan mesél Marina Abramovié. Ártatlansága elvesztésébe (vagy inkább elvetésébe) is úgy vonja be az olvasót, mintha csak egy Tarantino-filmről mesélne. Részletesen beszél a belgrádi Képzőművészeti Akadémián töltött éveiről, otthoni lázadásairól, a hatvannyolcas jugoszláviai diáktüntetésekről, az abortuszairól, első darabjairól, kiállításairól, őrült ötleteiről, vakmerő vállalkozásairól. Volt, hogy addig korbácsolta magát, amíg nem szűnt meg a fájdalomérzete. Harminc percig jégtömbökből készített kereszten feküdt. Nemegyszer üres térben kísérletezett a meztelen testével. Megrázóan ír mind az öt évről, amikor egy kéz alól vett furgonnal járta Európa fesztiváljait. Házasságát és válását sem ugorja át, vagy titkos kapcsolatát és a Szardínia szigetén töltött hét hónapot, amikor minden reggel hajnali ötkor kecskéket és juhokat fejt kenyérért, kolbászért, sajtért és gyapjúért cserébe. A hetvenes évek végén már Amerikába is eljutott. Aztán Mikronéziába, Ausztráliába, a Nagy-Viktória-sivatagba és Brazíliába, a sámánok földjére. Tőlük tanult meg hosszasan nem mozogni, nem enni és nem beszélni. Történet történet hátán, kalandok és fontos találkozások végtelen sora, India és Kína. Élete manifesztumát is megírta: „Egy művész nem hazudhat sem saját magának, sem másoknak. Egy művész nem lophat ötleteket más művészektől. Egy művész sosem alkudhat meg saját maga vagy a művészeti piac érdekében. Egy művész nem ölhet meg emberi lényeket. Egy művész nem teremthet önmagából kultusztárgyat. Egy művésznek időt kell szakítania a hoszszan tartó magányra. Egy művésznek sokáig kell néznie a tenger és az ég találkozásának horizontját. Egy művésznek sokáig kell nézegetnie az éjszakai égbolt csillagait.” Ez ő: Marina Abramovié, aki, ha kell, le tudja termi a világot. A szerző a Vasárnap munkatársa Warren Beatty 85 éves lett A kamera előtt és mögött is sikeres Warren Beatty (Fotó: Tasr/ap) Lesznek következményei Will Smith pofonjának Ma ünnepli 85. születésnapját Warren Beatty Oscar-díjas amerikai színész, rendező, producer, forgatókönyvíró. Henry Warren Beaty (a második t betűt később toldotta nevéhez) kiváló eredményeket ért el a sportban is, de végül nővére (a szintén Oscar-díjas Shirley MacLaine) példáját követve a színészet felé fordult. Élső szerepeit tévésorozatokban kapta. A sármos fiatalembernek hamarosan a Broadwayn is szerepet ajánlottak, és csak 22 éves volt, amikor Tony-díjra jelölték. Első jelentősebb filmszerepét 1961-ben kapta, az Elia Kazan rendezte Ragyogás a fűben című drámában Natalie Wood partnere lehetett. Honoráriumából a producerséggel is megpróbálkozott, így szerezte meg a híres gengszterpár, Bonnie és Clyde történetét feldolgozó forgatókönyvet. A férfi főszerepet állítólag Bob Dylannek is felajánlotta, de végül úgy döntött, saját magára osztja. A film bombasiker lett, a befektetett pénzt többszörösen visszahozta, Beattyt pedig első alkalommal jelölték Oscar-díjra. Ezután a színészek, a rendezők, a forgatókönyvírók és a producerek között is feltűnt a neve, 1978-ban például mind a négy kategóriában Oscar-díjra jelölték az Ép testben épp, hogy élek című filmért. A szobrocskát csak 1981-ben szoríthatta magához a Vörösök című politikai dráma rendezőjeként, amelyben a főszerepet is ő alakította. A 80-as években csak egyetlen filmet vállalt, ez az emlékezetes bukást produkáló Ishtar volt. A csorbát 1990-ben a képregény sikert feldolgozó Dick Tracyvel köszörülte ki, majd jött a gengszter vezér Bugsy Síegeiről szóló Bugsy című film, amelyet tíz Oscarra jelöltek, és amelyben felesége, Annette Bening játszotta a női főszerepet. Mindig is érdekelte a politika, több demokrata párti elnökjelölt kampányát támogatta, 1968-ban a meggyilkolt Robert Kennedy választási kampányának egyik arca volt. 2000-ben komolyan fontolgatta, hogy megpályázza a demokraták elnökjelöltségét. (MTI) Will Smith hétfőn bocsánatot kért Chris Rocktól, akit a 94. Oscar-díj-átadó ceremónián megütött. Az amerikai filmakadémia azonban vizsgálatot indít az ügyben. Will Smith megkapta a legjobb színész Oscar-díját a Richard király főszerepéért, pár perccel korábban azonban a gála legbotrányosabb pillanatait okozta. Az egyik díjat átadó Chris Rock komikust pofon ütötte, mert az a felesége, Jada Pinkett Smith rovására sütött el egy ízléstelen viccet. Ezután káromkodva felkiabált neki a színpadra. Smith, aki az Oscart átvéve már bocsánatot kért tettéért, hétfőn az Instagramon adott hangot megbánásának. , Az erőszak minden formája mérgező és pusztító” - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a díjátadón tanúsított magatartása „elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan” volt. Durvaságát azzal magyarázta, hogy míg róla tréfálkoznak, azt munkája részének könyveli el, és el kell viselnie, de az, hogy felesége egészségügyi problémájából csinált valaki vicccet, már túl sok volt számára. „Szeretnék nyilvánosan bocsánatot kérni tőled, Chris. Átléptem egy határt, tévedtem. Szégyellem magam, és a tettem nem azt az embert mutatja, aki lenni szeretnék. A szeretet és a kedvesség világában nincs helye az erőszaknak” - írta az 53 éves színész. A Los Angeles-i rendőrség már vasárnap közölte, hogy mivel Chris Rock nem tett feljelentést, nem indítanak eljárást az ügyben. A filmakadémia több tagja, köztük Whoopi Goldberg színésznő azonban hétfőn arról beszélt, hogy következményei lesznek Smith cselekedetének. Ázt azonban leszögezték, hogy nem veszik el az Oscar-díját emiatt. A holylywoodi színészcéh (SAG) szintén elfogadhatatlannak tartja a történteket, és kapcsolatba lépett a filmakadémiával és az ABC csatornával. A díjátadó Smith akciójáig könynyed hangulatban folyt, a producernek sikerült feltornásznia a tavalyi 10 millió alatti nézőszámot 15,36 millióra. Azonban a több mint 50 százalékos növekedés is csak az Oscar-történet második legalacsonyabb nézőszámához volt elég. (MTI, juk)
