Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-26 / 71. szám
8 KULTÚRA 2022. március 28. | www.ujszo.com Mi rejlik a szőke paróka mögött? Meglepően jó produkció - mondják a Netflix hatrészes biográfiájáról a Warhol-l<utatók és művészettörténészek Andy Warholt megérteni korántsem olyan egyszerű, mint gondolnánk (Forrás: Netflix) HAVRAN KATI Ismerjük őt vajon vagy átvágta a közvéleményt? Művészettörténészek korántsem nyújtanak egyöntetű választ a kérdésre - az ő dilemmájukat veszi górcső alá a Netflix produkciója, miközben magánéleti kérdéseket is feszeget. Az Andy Warhol naplói a művészettörténészet legfrissebb ismereteit és Warhol magánéletének bensőséges - sokáig titkolt - részleteit dolgozza fel. A streamingszolgáltató az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet az életrajzi dokumentumfilmek gyártására. Bővelkedünk olyan produkciókban, melyek kortárs művészeket - főképp zenészeket - állítanak középpontba, és az sem különleges, hogy egy-egy izgalmas személyiségről többrészes biográfiai sorozat készül. De mi újat lehet még mondani a popkultúra legkörülrajongottabb figurájáról, a művészettörténet ikonikus alakjáról, akinek minden egyes tevékenységét hatalmas sajtóérdeklődés övezte? Akinek életét, több mint harminc évvel a halála után, már több biográfus megírta? Andy Warholról általában véve úgy gondoljuk, mindent tudunk. (Számunkra még inkább közelinek tűnhet, hiszen valamennyire még honfitársunknak is tarthatjuk őt, mivel szülei Mezőlaborcból emigráltak Amerikába.) Az igazság azonban az, hogy nem sejtünk olyan sokat Warholról, mint ahogy azt gondoljuk - és ezért ő maga felelős. Warhol nagyon tudatosan építette a közvélemény előtt azt a karaktert, akit olyan jól ismerünk és aki által olyan jól ismerni véljük őt magát - miközben nem tudjuk pontosan, mi rejlik a szimbólumává vált szőke paróka mögött. Warhol életének némely részletei máig sem tisztázottak. Az Andrew Rossi rendezte hatrészes produkció nem életrajzon alapul, hanem Warhol saját naplóján, melyet egy barátjának, Pat Hackettnek mondott telefonba. A feljegyzéseket Hackett Warhol halálát követően adta ki, 1987-ben. A dokumentumsorozatban számítógépes technikával élesztik újjá Warhol hangját, tehát úgy érezhetjük, a művész épp most mondja kagylóba gondolatait Hackettnek. Warhol „saját” hangja mellett legközelebbi barátai is megszólalnak a dokumentumfilmben. Ezek a megszólalások azért is értékesek, mivel - a Warhol életét részletesen ismerőknek valószínűleg nem - a művészetek iránt átlagosan érdeklődőknek minden bizonnyal rengeteg új információval szolgálnak. A hatrészes dokumentum a 70-es és 80-as évekre koncentrál, tehát arra az időszakra, mikor Warhol élete gyökeres fordulatot vett. Warhol a hatvanas években az alternatív művészetek meghatározó egyénisége, The Factory (Gyár) nevű műterme pedig az underground művészetek egyik központja New Yorkban, mely vonzza a fiatal, kísérletező művészeket és az underground élet egyéniségeit. Itt készültek Warhol első selyemszita-nyomatos képei, melyekkel a pop-art berobban a köztudatba. A hetvenes évektől munkája azonban irányt változtat, Warhol ugyanis szakít az undergrounddal. Ennek oka az a gyilkossági kísérlet volt, melyet Valerie Solanas követett el ellene, aki korábban többször megfordult műtermében. Warhol testét két helyen érte a golyó, és élete végéig szenvedett az incidens pszichikai és fizikai következményeitől. Ez a pillanat Rossi dokumentumsorozatának kiindulópontja. Attól kezdve, hogy maga mögött hagyja az underground világát, Warhol arra koncentrál, hogy értékesítse a művészetét. „A pénzkeresés művészet, a munka pedig művészet, és a jó üzlet a legjobb művészet” - mondja Warhol, aki akkorra szép kis vagyonra tett szert. Kérdés, hogy a pénzben dúskáló, kissé felületes Warhol-karakter, mely beivódik ez idő tájt a köztudatba, vajon a művész saját egyéniségét tükrözi-e. Vagy lehetséges, hogy maga a művész karaktere is már egy művészi produkció azzal, hogy a kapitalista társadalom szándékos kritikája akar lenni? Arra, hogy Warhol valódi személyisége nem teljesen egyezik a magáról kialakított karakterrel, az is utal, hogy hogyan nyilatkozott, mikor szexuális orientáltságát firtatták az újságírók - ez pedig másik fontos témaköre a dokumentumfilmnek. Warhol válaszai azt sugallták, aszexuális - nem vállalta tehát nyíltan homoszexualitását, mely halála után bebizonyosodott. Ez egyébként nem meglepő azoknak a művészeknek a körében, akik a 60-as években kezdték a pályafutásukat - hiszen a szexuális forradalom ekkor még csak szárnyait bontogatta Amerikában, és azoknak, akik nyíltan vállalták homoszexualitásukat, rengeteg atrocitást kellett elszenvedniük az elkövetkező évtizedekben is - ennek egyik ékes példája az AIDS-járvány időszaka. Warhol magánéletének három fő alakját, három nagy szerelmét járja körül a dokumentumfilm, ezzel párhuzamban pedig homoerotikus töltetű munkáját is górcső alá veszi. Ugyanis a munkájára is igaz, hogy nem ismerjük Warholt elég jól. Míg a köztudatba leginkább a Marilyn Monroe-ról, Jacqueline Kennedyről, és sok-sok más ismert sztárról készült színes szitanyomatai és a Campbell konzervek sorozata ivódott be, Warhol munkájának van egy művészettörténeti szempontból igencsak értékes, kevésbé ismert vonulata. Életének két utolsó évtizedét Andy Warhol arra szánta, hogy egy hagyományos értékeket megkérdőjelező, ám mégis a szélesebb rétegek számára is szerethető figurát alakítson ki önmagáról. A dokumentumsorozat e mögé a nyilvánosság számára készített maszk mögé szeretne bepillantani - Rossi egyértelműen arra mutat rá, hogy az a nézet, mely szerint Warhol személyisége közvetlenül kapcsolódik a munkásságához, egyáltalán nem kell, hogy igaz legyen. Meghalt Taylor Hawkins, a Foo Fighters dobosa (Fotó: TASR/AP) RÖVIDEN Ősi szövegre bukkantak Izraelben Az eddigi legősibb, az i. e. 13. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben. A Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, öszszehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó. A szakemberek egyenesen földrengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, mely új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáninak neveznek a tudósok. A 2-3 centiméteres oldalú, négyzet alakú lemezen 40 ősi héber betű található. Az írás évszázadokkal régebbi, mint bármely eddig ismert héber felirat az ókori Izraelből. Eddig egy i. e. 10. századból származó, a Kiafa romnál, az Ella-völgy közelében talált írásos héber szöveget tekintettek a legősibbnek. (mtq Péntek este tragikus hirtelenséggel 50 évesen elhunyt Taylor Hawkins, a Foo Fighters zenekar tagja, a mai rockzene egyik legkarizmatikusabb, legismertebb dobosa. Halálénak körülményeiről sokéig semmit sem közöltek. Később kiderült, hogy a zenész erős mellkasi fájdalomra panaszkodott, ezért a szálloda személyzete értesítette a mentőket, ám mire megérkezett a segítség, Hawkins elhunyt. A kolumbiai főügyészség szombat esti közleményében már az állt, hogy opiodiokat, marihuánát, benzodiazepineket (szorongáscsökkentők), antidepresszánst is találtak a szervezetében, tehát valószínű, hogy ezek együttes hatása okozhatta a zenész halálát. A vizsgálatok és a nyomozás folytatódik. A tragédia a Foo Fighters dél-amerikai turnéjának vége felé történt. Aznap este Bogotában léptek volna fel, vasárnap pedig a brazíliai Lollapalooza fesztiválon. A sokkoló hírt közösségi oldalán tette közzé a zenekar. „A Foo Fighters családot összetörte szeretett Taylor Hawkinsunk tragikus és idő előtti elvesztése - áll a közleményben. - Zenei szellemisége és mindenkire átragadó nevetése örökre itt marad mindannyiunkkal. Lélekben feleségével, gyermekeivel és családjával vagyunk, és mindenkit arra kérünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben tartsa tiszteletben magánszférájukat ebben az elképesztően nehéz időszakban.” Dave Grohl után ő volt a Foo Fighters második „arca,” ők ketten gyakran adtak együtt interjút, és meghatározták a zenekar hangzását. Az örökmozgó Hawkins több mellékprojektet, hobbizenekart is működtetett, legutóbb tavaly novemberben Dave Navarróval, a Jane's Addiction gitárosával, illetve Chris Chaney basszusgitárossal vettek fel közös számokat NHC néven. Taylor Hawkins a texasi Forth Worth-ben született 1972-ben, családjával gyermekkorában költöztek Kaliforniába. Alanis Morissette zenekarában tett szert hívnévre, a Jagged Little Pill album berobbanása után körbetumézta vele a világot. A sikert, pénzt, csillogást hagyta ott 1997 tavaszán az alig két éve működő Foo Fighters kedvéért, amelyről akkor még nem lehetett tudni, sikerül-e befutnia, és amely stúbióbeli nézeteltérések miatt épp megvált eredeti dobosától. Taylor Hawkins (1972-2022) Taylor Hawkins, elmondása szerint, azonnal beleszeretett a zenekarba, amikor látta őket élőben, és hónapokon át álmodozott arról, hogy a csapatban dobolhasson. Dave Grohllal zeneileg és emberileg is remekül megértették egymást. (Hawkins utolsó koncertjén, március 22-én is arról beszélt a színpadon, hogy Dave Grohl nélkül ma valószínűleg pizzafutár lenne, vagy eladó egy hangszerboltban). A zenei világ azonnal reagált a szakmán belül is közkedvelt zenész halálhírére, Ringó Starrtól Ozzy Osbourne-on és Paul Stanley-n át Tom Morellóig rengetegen fejezték ki részvétüket a közösségi hálón. A Foo Fighters új, különleges, kísérleti EP-je, a Dream Widow épp Hawkins halálának napján jelent meg. A zenekar tagjai pár hónapja egy játékfilmet is forgattak, amelyben színészekként szerepelnek. (|uk)
